Miért érdekes egy udvarhelyi vállalkozónak, hogy mi történik a nagyvilágban? Mit számít nekünk, hogy több ezer kilométerre mi történik, vagy mi nem?
fotó: SOÓS Róbert
- Milyen sebezhető pontokon át hatnak a világpiaci folyamatok a város gazdaságára?
- Mi ez az egész kínai-nyugati hercehurca?
- Most kezdődtek el ezek a folyamatok? Véget érnek hamarosan vagy sem?
- Hogyan készülhet a helyi vállalkozó a jövő kihívásaira?
Bár időnként Székelyudvarhely még arról sem akar tudomást venni, hogy jelenleg Romániához tartozik, nem független a világ többi részétől. Amint a 2008-as pénzügyi válság kigyűrűzése sem hagyta ki városunkat, úgy a más, jövőbeli események sem fogják.
Egyszerűen olyan az ország, a régió és a világ gazdasága, hogy ha mondjuk egy hajó megakasztja a Szuezi-csatornán a teherforgalmat, vagy a húszik Jemen partjainál fenyegetik a hajókat, és emiatt azok inkább megkerülik Afrikát, azt mi a zsebünkön is megérezzük, akár a boltban, akár a munkahelyen, fizetésnapkor.
Ez nem jelent kizárólag negatív hatásokat: a legújabb kütyük is ugyanúgy eljutnak hozzánk, illetve a mindenféle jóslatok ellenére az orosz olaj és gáz kipótlása nem okozott sem éhínséget, sem megfagyást. Sőt, a változások üzleti lehetőségeket is rejthetnek a felkészültek számára.
Udvarhely érzékeny gazdasága
A REGA Régiókutató Egyesület készített 2017 év végén egy hasznos kutatást a Székelyföld és Udvarhely gazdaságáról. A vizsgált időszakban Udvarhely inkább Sepsiszentgyörggyel, mint Csíkszeredával versenyzett a vállalkozók összforgalmát, nyereségét, alkalmazotti számát tekintve. Eddig nem is rossz.
Igaz, meg kell említeni, azóta a járvány átírt bizonyos dolgokat, és az utóbbi években általában is elégedetlenebbek lettünk városunk kapcsán, de azért olyan drasztikus változások nem álltak be, amelyek a teljes következtetést felborítanák.
Ha megnézzük, milyen pilléreken nyugszik a gazdaságunk, a legnagyobb részesedés, bevétel alapján, a kereskedelem: 25 százalék nagykereskedelem, 9 százalék kiskereskedelem.
Udvarhelyi sajátosság, hogy a nyomdaipar viszonylag erős, habár 2008 és 2016 között a részesedése lefeleződött, 8-ról 4 százalékra, becsúszva a textilgyártás (5 százalék) alá, de ennek a többi szektor erősödése is lehet az oka.
A két kereskedelmi forma összesen 34 százalékkal messze domináns, az utánuk jövő járműkereskedelem és -javítás csak 6 százalékon áll. A fafeldolgozás és építkezés fej-fej mellett 4 százalékkal, a ruházati cikkek gyártása majdnem a textilgyártáshoz mérhető a maga 3 százalékával.
És mi köze mindennek, mondjuk, Kínához?
Elég sok. Alapvetően eléggé kitett a város gazdasága az áruforgalmat érintő hatásoknak: ilyenek a fentebb említett hajózási útvonalakat érintő faktorok, de ilyen az alakuló amerikai-kínai kereskedelmi háború is.