Az elmúlt 100 napról tartott bemutatót a kórház vezetősége az augusztus 17-ei sajtótájékoztatóján, amelyen az új, ideiglenesen kinevezett főigazgató, Nagy Gyula is bemutatkozott. A vásárhelyi születésű, korábban cégvezetőként dolgozó, egészségügyi menedzsment tanácsadásban is jártas közgazdász úgy érzi, „talán megfelelő felkészültsége van, hogy ellássa a kórház feladatait”. Részletes bemutatóval készült: a jelen, jövő és statisztika alcímek alá osztotta fel a mondandóját.
Pech, hogy hepatitisz góc is van a városban
A jelent még mindig elég nagy mértékben a koronavírus határozza meg: átrendezések vannak, ki kell alakítani helyeket, termeket kell előkészíteni, nem lehet tudni, hány páciens lesz, nem tudják, hogy a fertőző befogadja őket, vagy sem. Az eredmények követése így nehezebb, ennek ellenére a gondok, problémák feljegyzése folytonos, a kollégákkal igyekeznek felmérni a helyzetet, elemezni, olyan dolgokat megoldani, amik nem voltak eddig, magyarázza Nagy Gyula, mielőtt sorolni kezdené, mik történtek és történnek a kórházban.
A mostani hullám nem olyan súlyos, „nem olyan nagy betegállomány kerül be, hogy az a fél kórház működését felbolygatná”, hasonlít Szöllösi Attila orvosigazgató az előző hullámokkal. Korábban az intenzív osztályon volt olyan, hogy tíz ágy kellett a súlyos betegek kezelésére, az előző hullámban hat, most kettő is elég volt. Ebben a hullámban két beteg halt meg a kórházban, arra is volt példa, hogy intubált beteg gyógyult meg, sorolja.
Próbálták minél szűkebb helyre zárni a kovidos betegeket. A fertőző osztályra fektették elsődlegesen őket, ez az előző hullámokban is alkalmazott forgatókönyv volt. Hosszú ideig tudták is tartani, pech, hogy hepatitisz góc is van a városban, és a sajtótájékoztató pillanatában is 12 hepatitiszes ágybeteget kezelnek a kórházban. Így a fertőző első emelete lett a hepatitiszeseké, a légúti betegséggel befektetett covidosok mentek a tüdőre, osztja meg a felmerülő nehézségeket az orvosigazgató.
Bár a koronavírus és a hepatitisz okoz némi nehézséget, a néhai Lukács Antal korrupciós ügye nem jelent különösebb gondot számukra, mondja el újságíró kérdésre Lukács utódja: „nyilván pszichikailag terhelve van a személyzet egy része emiatt, lehet, hogy jobban átgondolnak bizonyos aktivitásokat, bizonyos munkafolyamatokat másképp terveznek, ennek lehet köze az ügyhöz, de nem mérhető. Ami mérhető, hogy továbbra is kérnek adatokat a kórháztól”.
Az elmúlt évek statisztikai adatait
nagyban befolyásolta egyébként a koronavírus-járvány. 2019-ben 1600-1500 is volt a kiutalt betegek száma, a 2020-as adatokat bele sem tette a kórházigazgató a prezentációba, mert áprilistól kezdődően annyira leesett az esetszám, hogy nem volt releváns, 2021-ben elérték az 1100 pácienst, 2022-ben májusban 1214 páciens volt kiutalva a 2019 májusi 1470-hez képest. Hasonló a helyzet a krónikus betegek esetében is: 2021-ben leesett, a 2022-es értékek már közelítik, sőt májusban el is érik a 2019-eseket.
Amiben 2021 vezet, az az esetek komplexitása, mivel a covid egy jól finanszírozott orvosi ellátást igényel, ezért magasak a számok, ennek pedig következménye a kórház magasabb finanszírozása.
Ha a páciensek átlag bentfekvési idejét nézzük, amíg 2021-ben 7-8 nap is volt, 2022 júliusban 5,82 ez a szám. Újságírói kérdésre Nagy elmondja, „ha hat alatt van, az jónak számít”, de ennél valójában „sokkal komplexebb a dolog”, figyelmeztet, nem releváns az 5,82-őt az országos átlaggal hasonlítani, esetleg a különböző osztályokét egymással, hiszen osztályonként különbözhet az átlagos bennfekvési idő.
Visszaszerezni a páciensek bizalmát
Nemcsak náluk, országos szinten is eltávolodtak a páciensek a kórházaktól az elmúlt 1-2 évben a koronavírus-járvány miatt, folytatja a kórházigazgató a jelen bemutatását. Ezt le kell győzni, mert elsősorban a páciensek szempontjából káros, ha későn jelentkeznek, sokkal nehezebb visszahozni valakit egészséges szintre egy előrehaladott stádiumból, és gazdasági szempontból is rosszabb, mert nagyobbak a költségek.
A városnapokon vércukrot, vérnyomást, melanopszin szintet mértek azért, hogy az emberek úgy érezzék, a kórház „egy élő szervezet a városban, ahova bizalommal lehet fordulni, ha egészségügyi problémák vannak”, méhnyak- és prosztatarákszűréssel is emlékeztették az embereket arra, hogy „nem csak covid miatt lehet jönni a kórházba”, sorolja a kórházigazgató és orvosigazgató, hogy miket tettek eddig a páciensek bizalmának visszaszerzése érdekében.
Nagyobb és képzettebb lett a személyzet
Az alkalmazások adatait Fazakas Zsuzsánna ápolási igazgató ismerteti: 2020 márciusában 942 fős volt a személyzet, 2022 augusztusában 1064, a 122 új alkalmazott nagy százaléka ápoló és kisegítő személyzet. A kórházigazgató kiemeli, nem csak a szám szempontjából, képzettség szempontjából is fejlődtek, hármas kategóriás kórháznak sorolható be az udvarhelyi.
Vannak még pótolni valók,
az adminisztratív személyzet „sem szám, sem képzés szempontjából bizonyos helyeken nincs ott, ahol kellene, hogy legyen”, fogalmaz Nagy. Később újságírói kérdésre az orvosigazgató kiegészíti, idegsebész is jól jönne, gyermeksebész is kellene – ez úgy néz ki, meg is oldódik –, a gyermekpszichiáter hiánya is felmerül. Nagy Gyula pozitívan áll az utóbbi pótlásához: „ambulánsban lenne rá lehetőség, nem nagy dolog kialakítani egy rendelőt”, mondja, Szöllösi felhívja a figyelmet, hogy egy nagyon ritka szakmáról beszélünk, és a lakosság miatt fontos lenne az is, hogy a leendő pszichiáter a magyar nyelvet is beszélje.
A kommunikációt is szeretnék megerősíteni, elsősorban az orvos és páciens között, de az orvosok, adminisztráció és más kategóriák között is.
A már meglévő személyzetet is fejlesztenék, a továbbtanulásra ösztönzik őket, de képzéseket, konferenciákon való részvételt is fel tudnak ajánlani. Ezekkel a személyzet motiválása is a céljuk.
Hogy áll a kórház a pénzzel?
A korábbi, hárommillió lejes adósságukat rendezték, mondta el Sticlea Daniel gazdasági igazgató. Nagy Gyula reméli, hogy hamarosan visszatérnek a teljesítményarányos támogatások, ebből lehetne plusz bevételük, majd ebből fejleszthetnének. 2020 márciusa óta ugyanis nem teljesítmény-, hanem költségarányos támogatást kapnak, azaz nem a páciensek száma szerint kapják a pénzt.
Hogyan képzelik el a jövőt?
Bár a kórház külseje szép, ahogy a hozzá tartozó park is, jó az épületrendszer, ettől eltekintve a főjavításokkal is kell foglalkozzanak, termeket is felújítanának.
Nagyot is mernek álmodni: egy ötemeletes, helikopter leszállóval rendelkező szárnyrésszel bővítenék az udvart a sürgősségi játszótér felőli részén, ha minden jól megy, a következő 4-5-6 évben.
A sürgősséginek, a belgyógyászatnak kellene nagyobb hely, de az 5-6 ágyas kórtermek helyett is ideálisabbak lennének a saját vécével rendelkező 2-3 ágyasok. Ehhez a hivatallal közösen akarnak finanszírozást kapni. Az utóbbi időben, bár úgy érzik, hogy elmaradtak lehetőségek, most vannak olyan uniós források, amik közül úgy érzik, sokat le lehetne hívni.
A kórház felszerelésén is javítanának. „Nem mintha nem lenne megfelelő szinten, magyarázza Nagy, de az orvosi technológia egyfolytában változik, mindig van jobb és jobb”, ezeket szeretnék behozni, hogy az ellátás a lehető legjobb szinten legyen.
Az étel is jobb lesz, megduplázódott a napi élelmezésre fordítható, eddig 11 lejes plafon, így mennyiségileg és minőségileg is jobb étellel tudják kínálni a pácienseket.
Újratervezni – de pontosan mit?
A stratégiai terv lejárt, az orvosigazgató, gazdasági igazgató, ápolási igazgató, általános igazgató, műszaki igazgató dolgoznak a kórház következő 3-5 éves jövőképén.
A rendszabályzatot is aktualizálni kell. Ez folyamatban van, a rendszabályzat átláthatóbb, könnyebben megérthető lesz, jobban ki fogják tudni használni az emberek a lehetőségeiket, ígérik.
A személyzeti struktúrán is javítani szeretnének: jelenleg a személyzeti szám ágy szerint van megszabva, emiatt vannak aránytalan elosztások, de a jövőben azon lesznek, hogy a törvények keretein belül megpróbálják ezt optimizálni, hogy megfelelő mennyiségben álljon készenlétben személyzet a páciensek ellátására.
Az elégedettségi kérdőív formáját is változtatták. Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre Fazakas Zsuzsanna elmondta, az anonim kitöltők 92 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett, a legtöbb panasz az étel minősége, a csókák és az ágyneműk miatt jött. Utóbbiból sikerült nemrég „elég nagy mennyiségben” beszerezniük, de bármennyit vesznek belőle, kilencven fokon kell őket olyan mosószerrel mosni, ami gyorsan tönkreteszi az anyagot.
Az ágystruktúrát is újra kell tervezni, ez kötelező feladat, mert változik a populáció struktúrája, a morbiditások struktúrája (egy adott betegség lakosságarányos gyakoriságát szemléltető szám – szerk. megj.), pandémiák jelenhetnek meg, meg más olyan dolgok történhetnek, amire fel kell készülni. Ennek érdekében valószínű az ősz folyamán meg fogják változtatni a kórház struktúráját. Nem azt jelenti, hogy nem lesz többet nőgyógyászat példul, hanem megnézik, hol kell ágyszámot növelni, csökkenteni.
Az új igazgató szerint közös stratégiák kellenének a többi, Hargita megyei egészségügyi központtal, a csíkiakkal, gyergyóiakkal már voltak is egyeztetéseik. Azért látja ezt fontosnak, mert attól eltekintve, hogy kell legyen egyfajta egészséges versengés is a kórházak között, fontos, hogy tudják, hogy ki mit szeretne csinálni, annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan fejlesztéseket, amire nincs vagy csak kevés szükség van, vagy épp ellenkezőleg, elmaradjanak az olyan fejlesztések, amire meg szükség van. Emellett a szakmai eszmecserét is említi, „mástól lehet, kell tanulni”, vallja.
