Fotók: Lukács Zsolt
Eddig soha nem tapasztalt, fokozott hangulatkeltés előzte meg a jégkorong Erste Liga négy győztes meccsig tartó döntőjének második és harmadik, budapesti összecsapását. A címvédő csíkszeredaiak kevesellték a Salló Alpár sérülését okozó Nagy hárommeccses büntetését, válaszképpen a Ferencváros „bepanaszolt” három csíkszeredai játékost, videó jeleneteket küldött a fegyelmi bizottságnak, aminek következtében a Sportklub is elvesztette csapatkapitányát: Becze Titit egy mérkőzésre tiltották bottal ütésért. A két játékos a Tüskecsarnok lelátóján egymás mellett ülve követte a mérkőzést.
Aztán a Jégkorong Szövetség elnöke kezdett sárdobálásba, hogy másnap a Ferencváros alelnöke folytassa a gyűlöletkeltést. Mit mondhatnék, azt hittem, április harmadikán lejárt a kampány. Az még véletlenül sem tűnt fel egyik nyakkendősnek sem, hogy csak a Fradi erdélyi kiszállásain van balhé, a többi magyarországi csapat szívesen utazik ide, még akkor is, ha mostanában nem sok babér terem számukra a székelyföldi jégen.
Minden szezon első Fradi-Szereda meccse előtt a két csapat szurkolói közösen szoktak sörözni, hogy aztán egymásnak sok sikert kívánva a jégcsarnok két végén levő bejáratok felé vegyék az irányt. Ezúttal azonban kézzel fogható volt a feszültség, ugyanis a hazai csapat csak 200 jegyet biztosított a vendégszektorba, gyakorlatilag lefelezték azt, a kiemelt kockázatú sporteseménynek titulált mérkőzésre hivatkozva lezártak egy-egy szektort. Ezért a Sportklub szurkolók hétfőn elkezdték a hazaiba venni a jegyeket, így telt ház is lett.
Az elején még át tudtak szállingózni a szerencsésebbek, de végül a jobb oldali kanyar teljesen vendég szimpatizánsokkal telt meg, ha létszámbeli fölényt nem is, de a szurkolással hazai pályát sikerült biztosítani kedvenceiknek. Sajnos voltak, akiket érvényes jeggyel sem engedtek be, csak mert kék-fehérbe öltözve érkeztek a főbejárathoz.
A két szeredai mérkőzéssel ellentétben (1-1-ről folytatódott a párharc) ezúttal
magasabb színvonalú hokival rukkolt elő a két csapat.
Öt perc elteltével Kulyasht ültették a büntetőpadra, nem is sikerült kivédekezni az emberhátrányt a vendégeknek: 90 másodperc után távoli bombába nyúltak bele, a korong átcsúszott Adorján alatt, már csak a gólvonal mögül sikerült kipiszkálni. Röpke két perc után jött az egyenlítés, ugyancsak előnyből: Kulyashnak jót tett a pihenés, a kék vonalról elengedett lövésénél Láday szokásához híven takarta a kilátást, így esélye sem volt Aranynak a védésre.
A második harmad elején páros kiállítás végén előbb átvette a vezetést a címvédő csíkszeredai alakulat, és miközben a vendégszektor ünnepelt, egy gyors kontra végén újabb gólt szereztek a csíkiak, ezzel gyakorlatilag el is dőlt a meccs. A találkozó felénél kaptak a játékosok egy extra pihenőt, ugyanis Borost a ferencvárosi harmadban úgy a palánkra tette Lapenkov, hogy a plexi szilánkosra tört, de sérülés nem történt.
Az utolsó harmad elején növelte előnyét a Sportklub, hogy a végén üres kapus góllal zárják a mérkőzést, miközben a Fradi még büntetőből sem tudott betalálni, 1–5 lett a végeredmény, a vendég csíkszeredaiak javára. Ezen a mérkőzésen csak a büntetőpercekben (20-20) voltak egyenlő felek, az összefoglalót ide kattintva tudod megnézni.
Szerdán
még zsúfoltabb volt a Tüskecsarnok, még a lelátók lépcsőin is ültek. A VIP páholyban megjelent Bölöni László is egy nagy székely zászlóval, aki barátként üdvözölte egykori ellenfelét, a székelykeresztúri AVICOLA játékosát, Csifó Károlyt. A Csifó név ismerős lehet az udvarhelyieknek is, hisz Csifó Levente góljainál sokszor robbant a sétatéri stadion három évtizeddel ezelőtt, illetve a most Salgótarjánban játszó fia, István góljainak is szólt a taps pár éve.
Ezúttal is jó iramban kezdődött a mérkőzés, Tamminen meglógott kontrából, de Adorján (aki a kedden 43, szerdán 42 védéssel sokkolta a hazaiakat) védte a lövést, majd olyan „nagyviktorosan” biccentett is a hazai gólvágó felé.
Kulyash bombájával megszerezte a vendégcsapat a vezetést, a második harmadban emberelőnyből egyenlített a Fradi. Egy perc múlva már a címvédő került emberelőnybe, jó kilencven másodpercig járatták a korongot, majd csere után a visszatérő csapatkapitány Becze húzott egy váratlant. Sakk-mattra játszva a figurát Taratyuhin szerezte az újabb vezető gólt. A meccs derekán a fradisták is kezdték űzni kedvenceiket, talán először a két nap során sikerült hangerőben legyőzni a vendég tábort s láss csodát, egyenlített a Ferencváros, ráadásul emberhátrányból.
Amikor már azt hihettük, hogy hosszabbításra pihennek a csapatok, egy kivédekezett hátrány utáni pillanatokban újból megszerezte a vezetést a Sportklub. A Fradi már nem tudott ritmust váltani, az önkényesen kinevezett vendégszektor is ünnepelt, a végén az üreskapus gól már csak hab volt a tortán. A 2-4-re végződő találkozó összefoglalója ide kattintva látható.
A Csíkszeredai Sportklub így tökéletesen zárta a budapesti kiruccanást: korongkezelésben, korcsolyázásban, ütközésekben, de főleg akarásban és fegyelmezettségben is ellenfele fölé nőtt, 3-1-re vezet az Erste Liga döntőjében, szombaton hazai jégen másodszor védheti meg címét, összességében negyedszer hódíthatja el az Erste Liga bajnoki címét. Jó órával a lefújást követően a közös fotózás után ennek tudatában engedték útjára kedvenceiket a szurkolók.
