A Bákói Táblabíróság csütörtökön jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva (Dărmănești) városi tanácsának az úzvölgyi katonatemetőt közvagyonná nyilvánító 2019. márciusi határozatát – adta hírül a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, amely Csíkszentmárton önkormányzatát képviselte a perben.
A táblabíróság közölte: megalapozatlannak tartotta és elutasította Dormánfalva városának fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő első fokú ítélet ellen, melyet májusban hozott a Bákói Törvényszék. Ennek értelmében a moldvai fél törvénytelenül vette birtokba a magyar katonatemetőt, amire aztán román parcellát épített.
Az ügynek ezzel még nincs vége, várhatóan folytatódik az a per, amelyet a román parcella építési engedélyének megsemmisítésére és a katonatemető eredeti állapotának visszaállítása érdekében indítottak. Ennek tárgyalását ugyanis a fennebb említett, közvagyoni döntésig felfüggesztették.
Egyébként Dormánfalva is indított egy pert Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a Hargita megyei község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert már tavaly októberben jogerősen elveszítette a moldvai önkormányzat.
Mi is történt az Úzvölgyében?
2019 júniusában a Csíkszentmártonhoz tartozó magyar katonatemetőben a szomszédos, bákói Dormánfalva betonkereszteket és emlékművet öntött az állítólag itt elhantolt román katonák emlékére. Tiltakozásképp előbb ismeretlen tettesek szemeteszsákokkal takarták le ezeket, majd az átadás napján, június 6-án élőláncot alkottak a magyarok a temető kapujánál. A felhergelt román tömeget azonban sem ők, sem a csendőrség nem tudta meggátolni, hátulról beszivárogtak, majd letörték a kaput, a magyar sorfalra törve, a magyar katonasírokat meggyalázva.
Az események éppen az europarlamenti választások küszöbén történtek, az RMDSZ azonnal kilépett a kormányból, s kérte, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot, indítsanak eljárást a dormánfalvi polgármester és mindazok ellen, akik feszültségeket keltettek. A magyar civilek és elöljárók több tüntetést szerveztek, és perek sorát indítottak a törvénytelen területfoglalás és építkezés, illetve a rongálások és a gyűlöletkeltés miatt.
