Játszik-e a múzeumnak az idei év?

A Pálosok már beköltöztek a Haáz Rezső Múzeumba, és egészen nyárig nálunk állomásoznak, majd  júniustól régi játékok töltik be a múzeum felső kiállítótermeit – talán épp olyanok, amelyeken nagyszüleink, szüleink nőttek fel. 

Szeptemberben aztán ismét egy szerzetesrend, az erdélyi jezsuiták telepednek le néhány hónapra a múzeumban, ám ezzel még nem ér véget az idei kínálat, november elején Bolyai Jánost is életre keltik a múzeum munkatársai – legalább négy kiállítással készült az idei évre a Haáz Rezső Múzeum. 

Székelyudvarhely kulturális intézményei közül a városi könyvtár után a Haáz Rezső Múzeum igazgatóját, Miklós Zoltánt kérdeztük arról, melyek az intézmény tervei az idei évre, mi jelenti a legnagyobb nehézséget a múzeum számára.

Játszik-e a múzeumnak az idei év?

„Az idei év a játéké lesz” – jelentette be a városvezetés az új tematikát a decemberi sajtótájékoztatón, ahol a város kulturális intézményeinek vezetői is jelen voltak. Egy későbbi kerekasztal-beszélgetésen azt is elárulták, ki mivel kapcsolódik be az idei év tematikájába. A múzeum ehhez kapcsolódó tervei között székelyföldi népi játékokból álló kiállítás, a Múzeumok Éjszakáján még több játékos foglalkozás szerepelt.

– Biztos, hogy lesz játékkiállítás, csak több energiát, aggódást, küszködést jelent így, ha nem tudjuk előre, mi lesz a következő év tematikája – magyarázza a múzeumigazgató.

Székelyföldi játékokból szerettek volna kiállítást, de a napokban „nyilvánvalóvá vált, hogy azért ezt megszervezni nem olyan egyszerű”, így alternatívát kerestek.

– A Budapesti Történeti Múzeumból tervezzük elhozni a Kádár-korszak játékait. Látványos, nosztalgikus kiállításnak ígérkezik – avat be az igazgató a tervekbe, melyek szerint júniustól szeptember 15-éig lenne látogatható a játékkiállítás.

Szeptember 27-én egyháztörténeti kiállításra készülnek, az erdélyi jezsuiták történetét dolgozza fel dr. Szász Hunor, a Haáz Rezső Múzeum történésze, Hegedűs Enikő művészettörténész és Bernád Rita, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség levéltárosa. 

Ám nem ez lesz az ősz egyetlen kiállítása, november 3-án megnyitják a Bolyai, Erdély géniusza című kiállítást a múzeum földszinti termében (ahol jelenleg a Református Kollégium történetéről szóló kiállítás látogatható augusztus közepéig.)

2021-ben ugyanis sikeresen pályáztak a Magyar géniusz programon belül, 23 millió forintot nyert a múzeum, így ebből meg tudják valósítani a novemberi kiállítást.

– High-tech kiállítás lesz, de mi nem a Bolyai-geometriát, hanem Bolyai János „emberi oldalát” akarjuk megértetni. Megmutatni például, hogy a zenéhez is értett: a látogató leül egy székbe, kezébe veszi a hegedűt, és ha eltalálja az akkordot, akkor megszólal a szemközti falon a zene; interakcióba léphetünk Bolyaival, magyarul, latinul, németül kérdezhetünk tőle egy program segítségével – sorolja az igazgató, mi vár a látogatókra. „Az univerzum felfedezéshez kétszáz év után is hozzájárulnak az ő felfedezései, az UNESCO ezért is nyilvánította Bolyai-emlékévnek 2023-at” – magyarázza az igazgató, hozzátéve, többek között ezért döntöttek úgy, hogy Bolyai Jánosról szerveznek kiállítást, amelyet két évig lehet majd látogatni.

Mennyiből játszhatnak?

– Az intézményvezetőknek az a feladatuk, hogy picit próbáljanak meg álmodozni, viszont azt is látjuk, hogy nincs sok pénz: alul vannak árazva a kulturális intézmények, kevés jut mindenkinek – mondja a múzeumigazgató, majd felvázolja, mennyiből gazdálkodhatnak az idén.

2 millió 59 ezer lej az összköltségvetés, melyből 250 ezer lej a saját bevétel, a többi az önkormányzat által biztosított forrás. Az összeg több mint fele, 1 millió 150 ezer lej személyzeti költség, emellett még vannak a fenntartási költségek, a takarítás, az informatikai háttér biztosítása, melyek mind beszámolódnak a költségvetésbe. Produkcióra, kiállításokra tehát gyakorlatilag a költségvetés tíz százaléka jut, ebből kellene gazdálkodni. – magyarázza az igazgató. 

– Ez a 23 millió forint a mostani költségvetésünket nézve egy mentőöv, különben nem tudnánk egy ilyen léptű kiállításban gondolkodni, mint a Bolyai-kiállítás – mondja az igazgató, hozzátéve, ezek tekintetében tehát nem egy szegényes, de a tavalyihoz képest nem is nagyobb költségvetés az idei: bruttóban ugyan nőtt, de az energiaárak miatt nettóban nem haladták meg a tavalyit.

Az elmúlt két évhez képest

tavaly megnőtt a látogatók száma, visszatértek a diákcsoportok, gyerekprogramokat szerveztek a Legato Egyesülettel közösen, amelyen több mint hétszáz gyerek vett részt. 

– Ahhoz, hogy a múzeumba évente kétszer bejöjjenek a diákok, cserélgetni kell a kiállításokat: a tavaly volt a zenekiállítás, azt megelőzően – nem a gyerekeknek ugyan, de – volt a sörkiállítás, és még előtte indítottunk a Maszelka-kiállítással, amely főként lokális érdeklődést váltott ki – beszél a sikerekről az igazgató.

Fotó: Magyari Tímea

A Borvízmúzeum látogatóinak száma is jelentősen megnőtt, talán az elmúlt öt évben nem volt ennyi látogató, mint a tavaly, amikor 8 ezret számoltak. A látogatók struktúrája is változott: míg az elmúlt két évben főként a román látogatók voltak többségben, a tavaly fellendült a magyar látogatók száma is. 

A Borvízmúzeum egyébként az intézmény beruházásainak listáján is rajta van, audio-guide rendszert vásárolnának, amellyel a turisták három nyelven kaphatnak információkat a kiállításról. Emellett új arculatot kapna a kőzeteket bemutató kiállítás tere, már elkészültek a látványtervek hozzá: projekció, forgatható kiállító asztalok, érinthető információs térkép beszerelése szerepel a tervek között, és azt is megmutatnák a látogatóknak, hogyan jöttek létre a kőzetek. A fejlesztéseket májusig, a Borvízmúzeum nyitásáig kell befejezni, a múzeum egy kolozsvári geológustól is segítséget kért a megvalósítására.

Ha már felújítás, a Képtár harmadik kiállítótermét – ahol jelenleg Barabás Miklós festmények vannak kiállítva – is felújítják, és a másik két teremmel együtt használnák kiállításokra. 

Még az idén kiállítanák Székely József szobrászművész munkáit, majd a Szárhegyi művésztelepen, valamint a Pulzus művésztelep alatt készült munkákat, és udvarhelyi kortárs alkotókat is felkértek kiállítani, mivel „a kortárs képzőművészettel is szeretnének kapcsolatot teremteni” – mondta el az igazgató, külön kiemelve, hogy jövő évben Spanyár Pál százötven éves születésnapi évfordulójára is készülnek: „óriási hagyatéka van a festőművésznek, amivel nem foglalkoztak eddig, de most restaurálni szeretnénk az alkotásokat.”

Legyen a következő a képzőművészeté!

Az idei év egyik legnagyobb terve a teljes, fellelhető Maszelka életmű feldolgozása egy közel 400 oldalas művészeti katalógusban. 

– Van a múzeumnak egy kétéves projektje: tavaly, a Maszelka-kiállítással közel 310 képet sikerült digitalizálni, ebben az évben Lőrincz Ildikó művészettörténésszel egy, a Maszelka életművét teljes mértékben feldolgozó albumnak a megjelentetésén dolgozunk – avat be az igazgató, hozzátéve, még nagyon sok Maszelka-festmény van magánembereknél, amelyeket nem sikerült elérnie a múzeumnak, ezért arra kérnek minden magánszemélyt, hogy a tulajdonukban lévő Maszelka-műveket – digitalizálás céljából – rövid időre kölcsönözzék a múzeumnak. 

Fotó: Szabó Apor

A tervek szerint decemberre készülne el a tanulmánnyal is ellátott Maszelka-album, melyre korábban 10 ezer eurót különítettek el a költségvetésből, és legalább ezer példányban szeretnék kiadni, a bevétel egy részét Maszelka-festmények vásárlására forgatná vissza a múzeum.

– Ha sikerül megvalósítani, és a jövő év a képzőművészeté lesz – amihez a múzeum is jobban tud csatlakozni – , akkor jövőben a magyar kultúra rendezvénysorozatot katalógus bemutatóval lehetne kezdeni – mondja az igazgató, hozzátéve, szeretnék, ha lenne egy olyan tematikus év, amelyhez a múzeum is fel tud zárkózni.

– Ez nekem egy nagy óhajom. Kortárs képzőművészeti kiállításokat lehetne hozni, az egész tematikát fel tudnánk fűzni egy művészeti vonalra. Lehet a mostani tematikus évet felfogni úgy, hogy a játék mint közösségi tevékenység, de nekem a szakmán belül kell a magam lehetőségeit, pénzügyi és humán erőforrás tekintetében kihozni a maximumot. Mi mindig igyekeztünk megtalálni a magunk hangját a tematikákon belül, hoztuk a minimumot a korábbi években, most is fogjuk hozni, de legyen egy év, amikor mi is kibontakozhatunk…