Emberek, épületek, tárgyak, receptek, évszázados fák, mondák, történelmi emlékhelyek vannak azon a képzeletbeli listán, amelyet Bögöz-tájegység értékeinek nevezhetünk. És amelyet a végtelenségig sorolhatnánk. Ám alakult egy bizottság, hogy ezeket az értékeket kiemelje, felleltározza, adatlapjukat elkészítse és közkinccsé tegye.
Egy nemrég indult honlapon bárki megtekintheti, mivel dolgozott másfél-két évig Gál Barni külső szerzőnk és Bögöz községi csapata. A bögözi Értékában jelenleg 22 értékről olvashatunk, és még több képet nézegethetünk.
A bögözi gyöngyvirágmintás vaj fotó: értéka.ro
A kecseti származású Kisfaludi Aranka, a Pest vármegyei önkormányzat értéktárreferenseként számos vándorkiállítás szervezője biztatta fel Gál Barnát (Három Hegy Egyesület), hogy ezt itthon is meg lehet valósítani, és ő segített a magyarországi keretekkel. Az itthoni húsztagú ötletelő, majd kilenc „határozó” főre csökkent csapat két év alatt ötletelt, és helyi környezetbe ültette a magyarországi tervet.
Bár két év alatt voltak ritkább és sűrűbb napok – az idén napi 2-4 órát dolgozott csak Gál Barni a projekten önkéntesen –, sok eredményt felmutathatnak.
A bögözi önkormányzat tavaly év eleji támogató határozatával és a magyar agrárminisztérium, valamint a Magyar Hungarikum Bizottság anyagi hozzájárulásával a két év során szerveztek főzőnapot, amikor a helyi asszonyok együtt helyi ételeket főztek, volt műhelymunka, ahol megtudhatták, hogyan találkozik a helyi gasztronómia a nemzetközi étteremmel és előadás, amelyen Köllő Miklós építész felhívta a figyelmet arra, hogy az ember és az épített környezete a természeti tájnak a szerves része. Amikor régi épületet bontunk vagy újat építünk, legyünk tekintettel erre. Készültek fotók, videók, leíródtak receptek, legendák, élettörténetek, ezeknek a lenyomata pedig látható az Értéka.ro honlapon is.
Egyszer csak a rengeteg erdőben találja magát
Az Értéka.ro főoldalán mesebeli táj fogad az erdőben leselkedő rókával, botjára támaszkodó juhásszal, elejtett szalmakalappal, lovashuszárral, templommal és egy harcra kész birkózóval. Minden figura mellett egy-egy település neve található.
Ha Bögöz, Agyagfalva, Béta, Dobó, Vágás, Mátisfalva, Décsfalva, Székelymagyaros települések nevére kattintunk, megtaláljuk a hozzájuk tartozó értékeket, embereket, legendákat.
képernyőfotó
Csak a felszínt sikerült megkapargatni eddig, mondja Barni kicsit sanyarúan, de ez is épp elég volt ahhoz, hogy másfél-két évet a kilenctagú bizottság a meghívott alkotókkal, előadókkal közösen dolgozzon rajta.
Amerikába jutott a magyarosi oroszlán
Sport kategóriában a magyarosi oroszlán viszi a prímet. A múlt század elején történt, hogy összeverekedett a bétaiakkal egy magyarósi legény, s a csendőrökkel elől egészen Amerikáig menekült. Ott híres birkózó lett belőle, versenyeket nyert, Magyar Oroszlánnak is nevezték, majd rendőrré vált.
Bögöz és Agyagfalva műemlék templomai, az agyagfalvi nemzetgyűlések helyszíne, az ötszáz éves vágási tölgy az elsők, amik eszünkbe jutnak. Aztán felcsendül még a mátisfalvi Palló Imre világra szóló baritonja, a szüreti bálba készülők éneke, a gyógynövények susogása Geréb Enikő füvesasszony keze nyomán. Készülőben a bögözi gyöngyvirágos vaj, amivel Bukarestig, Budapestig is elzakatol a vonat, sistereg a kályhán az agyagfalvi savanyólé, szorgosan fonják a szalmát Béta–Dobó–Vágás asszonyai, és ha megpihennénk egy pillanatra, besétálhatunk a bögözi Kincses Portára is, mely hűen őrzi egy régi világ tárgyait, emlékeit.
Akár kategóriák szerint is böngészhetjük a honlapot a kulturális örökség, a sport, a természet, a turizmus és vendéglátás, egészség és életmód, épített örökség, agrár- és élelmiszergazdaság, műszak és ipar feliratokra kattintva.
Fő a helyi alapanyag
A legtöbb tartalom egyelőre a kulturális és épített örökség címszók alatt található.
Pedig a gasztro vonal mozgatta meg a legjobban az embereket: régi ételek receptjeit gyűjtötték össze és főzték újra. – Hat helyszínen főztünk, 60-70 ember a saját alapanyagaiból, mi csak a fényképészt és a videóst fizettük. Már a nénik mondják azóta, hogy jó lenne együtt főzzenek, és mások is megkóstolják azt. De attól még messze vagyunk, hogy a köztudatba kerüljön egy térségi receptes könyv vagy rendezvény által az, hogy milyen finom ételeket tudnak az asszonyok főzni, lelkesedik, aztán szerénykedik Barni.
fotó: a Bögöz Tájegység Értéktára – Értéka Facebook-oldala
– Trucza Adorjánnal olyan ételeket kóstoltunk meg, amelyeknek az alapanyaga helyben megtalálható. Hatalmas buli volt a mamáknak, ismerkedtünk a szamártejjel, a marhapofa elkészítésével. A résztvevők közt voltak lelkes amatőrök és félprofi főzőasszonyok is, akik lakodalmakban szakácskodnak. Mindenkinek érdekes volt, mert különleges ízeket kóstolhattunk, és megerősített abban, hogy az édesanyáink, nagyanyáink főztje is különleges – mondja az Értékek séfje, akiről kiderül, hogy a főzőasszonyokkal titkos csoportban osztogatja a recepteket.
A második alkalommal Köllő Miklóst hívták el, hogy az előadásából megismerjék azt, milyen szempontok alapján értékeljünk egy-egy házat, mitől szép egy vakolat, épületrész és egy régi ház mi szerint tekinthető épített örökségünk részének.
Főszerepben a vágási tölgy és a décsfalvi járókelők
A természeti értékekről hangulatvideót forgattak, amelyben a főszereplők a vágási tölgyek, az agyagfalvi vackorfa, a Nagy-Küküllő, a bögözi lucfenyves és a székelymagyarosi tölgyfa a falu központjában.
Készítettek Palló Imréről filmet, a bögözi Kincses Portáról, hagyományos kovácsműhelyről Agyagfalván, a szalmafonó kórusról, a gasztronómiai értékekről, és Décsfalván megkérdezték, hogy mi a településük legnagyobb értéke.
fotó: a Bögöz Tájegység Értéktára – Értéka Facebook-oldala
Egy felvételen Botorok Anikó százéves népdalgyűjtéseket énekel: egy esküvői nótát és egyet a falujáról, valamint bemutatja a székely ruháját is. Most készül kisfilm az agyagfalvi templomról és az emlékmúzeumról, avat be Barni.
„Még messze vagyunk szerintem attól, hogy ez egy átfogó értéktár legyen. Nyilván még sok mindent kell kicsinosítani, nem tudom, meddig kell dolgozni, hogy tökéletes legyen, de valahol vonalat kell húzni, és késznek nyilvánítani”, állítja.
Az is nagy kihívás volt, hogy mind a nyolc falut, ami Bögöz községhez tartozik, megjelentessék benne. Vannak olyan települések, ahol több értéket térképeztek fel, van, ahol kevesebbet vagy egyet sem. „De az, hogy nem került fel valami, nem jelenti azt, hogy ott nincs érték, csak azt, hogy még nem találtuk meg azt az embert, aki megmutatja nekünk, vagy még nem sikerült elég mélyre ásnunk, hogy feltérképezzük”.
A megyei értéktárba három helyi értéket terjesztenek fel: Palló Imre operaénekest, az agyagfalvi nemzetgyűlések színhelyét és a vágási tölgyeket természeti értékként.
A magyar agrárminisztériumtól pályázaton nyert 2,5 millió forintból előbb eszközöket, laptopot, lapszkennert, grafikai táblát, adathordozót, tárhelyet, domainnevet vásároltak, de a honlapkészítés jelentette a legnagyobb költséget, tudjuk meg.
Botorok Annamária, Bartos Tünde, Kászoni Szilárd, Farkas Enikő, Ilyés Emőke, Lőrincz Anna, Szabó-Benedek Emese, Vass Melinda, Bákai Magdolna a bizottság önkéntes tagjai. Nagyon jó csapat, mindegyikükben ég a parázs, hogy valamit tegyenek a közösségért, akár a saját pénzükből is, csak olyan környezetbe kell kerülniük, ahol ez az „ingyenmunka” nem ciki, hanem érték és közösen tudnak gondolkodni rajta.
– Fanatikus vagyok, ha valami tetszik nekem, szívügyem és azonosulni tudok vele, akkor megyek előre, és szerintem mindig az a fontos, hogy lássák rajtad, hogy ezt komolyan gondolod, és nincs különösebb hasznod belőle, akkor melléd állnak. Ha látják, hogy fontos neked és csinálod, akkor az őbennük lapuló parázs is felgyullad. Kell egy kis elhivatottság is, a többiek is hasonló beállítottságúak. Hasonlítunk egymásra. Ezek az emberek mind úttörők, válaszolja Barni arra a kérdésemre, hogy mégis hogy keveredik folyton ilyen ügyekbe, és hogy tudja meggyőzni az embereket, hogy csatlakozzanak hozzá.
Ugyanis már az első találkozásunk is egy hasonlóan őrült esemény, A kitartás története kapcsán zajlott.
Még sok terve van a „fanatikus kis csapatnak”: például a honlapot le szeretnék fordíttatni angol és román nyelvre, hogy növeljék a térség turisztikai vonzerejét. Tematikus években gondolkoznak, hogy egyszerre csak egy területre fókuszáljanak: az épített örökségre, a faluképvédelemre, a természeti értékekre, forrásvizekre. Alkotótábort szervezni, forrásvizet palackozni, képeslapot, képregényt készíteni. S kitalálni, hogy egy 500 éves fát, vagy a kis Palló Imrét, amint a mátisfalvi szülői ház lépcsőjén a csirkecombot szopogatja, hogy lehet pólóra lerajzolni.
Az uh.ro a te véleményedre kíváncsi!
Segíts nekünk megtervezni a jövőt! Csak pár kérdésre kell válaszolnod, mindössze 5 percbe telik, de nekünk sokat segítesz vele!