A napokban terjedt el egy kérés a közösségi médiában, majd hangzott el a decemberi rendes havi tanácsülésen is, miszerint „a város legnagyobb kiállítóterme, a koncertterem viselje Maszelka János nevét”. A kérést a Művelődési Ház igazgatóságának címezték, december 16-ai keltezéssel.
A kezdeményező, Balázs Attila fotográus aláírása mellett még további tíz udvarhelyi adta nevét a kéréshez, így Komoróczy György, Lőrincz György, dr. Ambrus József, Zsigmond Aranka, dr. Arros Melinda, Török Erzsébet, Abrán Tünde, dr. Ferenczy Ferenc, Kalló László, Derzsy András, később a Balázs Ferenc Vegyeskar is csatlakozott.
Bíró Edith önkormányzati képviselő a decemberi tanácsülésen a kezdeményezés teljes szövegét is felolvasta a jelenlévőknek, és arra kérte a tanácsosokat, terjesszék elő a kérést.
„Ez egy mindenki által ismert kérés, már nagyon sokan beszéltek erről, hogy a művelődési ház koncerttermét Maszelka Jánosról nevezzék el.” – nyomatékosította kérését.
Miért éppen most kérik?
– tettük fel a kérdést a kezdeményező Balázs Attilának.
„Amikor az édesapám kiállítását, a Retrospektívet csináltam a művelődési ház koncerttermében, akkor tudatosult bennem, hogy a teremnek még mindig nincs neve. A városnak azt a kiállítótermét, amelyben a legtöbb kiállítást szervezik, úgy hívjuk, hogy koncertterem?” – teszi fel a kérdést Attila.
A kérésnek ő a fő kezdeményezője, mondja, szerinte Maszi bácsi megérdemelné, hogy felvegye a nevét a koncertterem, hiszen ő volt az udvarhelyi kultúrszervező a ’70-es, ’80-as években, a művelődési háznál volt a műterme is. Előbb Maszelka családjával egyeztetett a kérésről, a család nagyon hálás volt érte, mondja.
Maszelka János fiát nekünk is sikerült elérni Messengeren: „Örvendek a kezdeményezésnek, jóleső, hogy nem felejtették el az édesapámat, aki valóban és önzetlenül sokat tett a város képzőművészeti életéért. Köszönetem az indítványozónak, Balázs Attilának és mindazoknak, akik pártolják ezt az ügyet, életben tartva édesapám, Maszelka János emlékét.” – válaszolta.
Fotó: Szabó Apor
A kezdeményező, Balázs Attila szerint ez egy kérés és olyan igény, amit rengetegen mondanak: „egyre többen jönnek azzal, hogy a művelődési háznak sincs neve. Mi, a kérést aláírt tíz emberrel most azt kértük, hogy a város legnagyobb kiállítóterme viselje a Maszelka nevét. Iktattuk, és reméljük, hogy megvalósul” – mondta Balázs Attila.
Olyan embereket keresett meg, akiknek – a fotográfus szerint – a jelen pillanatban semmi közük a helyi politikához, szerette volna ugyanis, hogy „megmaradjon az ügy tisztasága” – mondja.
„Nem vádaskodásként kell értelmezni, a legjobb szándék szerint íródott” – hangsúlyozza a kezdeményező. Nem is adtak időpontot, meddig várnak választ a kérésükre. „Meggyőződésem, hogy Udvarhely vezetősége tiszteli a város múltját, ezért nagyon hamar át fog menni a városi tanácson a kérés.” – fogalmazott, majd többször is kihangsúlyozta, nem szeretnének állást foglalni a múzeum és a Képtár dolgában.
Ha a Képtár nem, a Művelődési Ház igen?
Korábban ugyanis már többször is felmerült, hogy a Kossuth utcai Képtár – melyet éppen Maszelka János alapított – viselje Maszelka nevét, erre a Művelődési Házhoz címzett kérésben is utalnak, amikor ezt írják: „Úgy gondoljuk, hogy ha már – számunkra ismeretlen okokból – az általa alapított Képtár nem viselheti a nevét, akkor az a terem, ahol számos művészeti esemény létrejöttének megálmodója és kivitelezője volt, viselje az Ő nevét.”
Arról, hogy miért nem kapta Maszelka János nevét a Képtár, a Haáz Rezső Múzeum igazgatóját, Miklós Zoltánt kérdeztük.
A múzeumigazgató úgy látja, egy örökzöld téma az, hogy Maszelka János nevét kellene viselje valamelyik intézmény, a mostani csak egy felvonása a történetnek. Ő a sajtóból értesült a mostani kérésről, válaszolja kérdésünkre.
Teljesen egyetért azzal, hogy Maszelkáról nevezzék el a művelődési ház koncerttermét, hiszen „ez Udvarhely egyik legreprezentatívabb kiállítóterme, viszont ne cselekedjünk valami ellen, hanem cselekedjünk valami nemes gesztust, mert az üzenet az jó.” – fogalmaz, utalva rá, hogy a kérésbe a múzeum is „valamilyen szinten bele van kódolva”.
– Én úgy érzem, hogy van egy nagy törés bizonyos elképzelések és a múzeum álláspontja között. A múzeum álláspontja ezzel kapcsolatban egy szakmai álláspont: ha egy intézményt elnevezünk egy személyiségről, akkor egy olyan reprezentatív munkákból álló, állandó alapkiállítást kell nyújtanunk a névadó munkáiból, amely indokolja a névadást, magyarázza az igazgató.
A szakmai minimum hiányával magyarázná azt, hogy nem vette fel Maszelka nevét a Képtár: nem tudott annyi reprezentatív munkát vásárolni, begyűjteni akár a családtól, akár gyűjtőktől a múzeum, hogy legyen egy állandó kiállítás. Emellett nincs akkora felület a Képtárban, hogy állandó jelleggel lehessen reprezentatív Maszelka-munkákat kiállítani, magyarázza az igazgató.
Gesztusokat viszont tettek a „Képtár létrehívójának” tiszteletére: Maszelka János-emléktáblát helyeztek el 2009 májusában a Kossuth Lajos utca 36. szám alatt, Maszelka-kiállítás nyílt januárban, közel háromszáz Maszelka-alkotást vezettek be a digitális adatbázisba, a múzeum Lustra folyóiratának 2014-es 2022/-es számaiban is külön foglalkoztak Maszelka János életútjával, sorolja az igazgató. Emellett a családdal is elkezdődött egy együttműködés, ifj. Maszelka János restaurálta a múzeum tulajdonában lévő Maszelka-festményt, a Lófürösztést.
A múzeumigazgató „közös gesztusokban” látja a megoldást arra, hogy létrejöjjön egy állandó, Maszelkához méltó kiállítás: közösségi gyűjtést lehetne szervezni azzal a céllal, hogy reprezentatív Maszelka festményeket vásárolhasson fel a múzeum a gyűjtőktől, amelyeket letétbe is lehetne helyezni.
Mit válaszolt a kérésre a Művelődési Ház?
Az intézményhez címzett kéréssel kapcsolatban a Művelődési Ház igazgatóját, Simon Mária Tímeát is megkérdeztük, de a cikk megjelenése előtt visszavonta a nyilatkozatát.
Későbbi levelében azt válaszolta, igazgatói tervei alapján 2023 februárjában indulna el az a közösségi együttgondolkodási folyamat, amelyben minden, a kultúra iránt érdeklődő vagy kulturális területen tevékenykedő udvarhelyi lakos részvételére és véleményére számítanak, külön tárgyalnák az épület részeinek megnevezését.
Kiemelt kép: Balázs Attila