Udvarhelyi fejlesztések: terv van bőven, a biztos pont kevesebb

Turkálunk, turkálunk, de mivel maradunk?
Fotó: Dávid Anna Júlia

Május közepétől június elejéig szinte naponta érkeztek hírek arról, hogy Erdély- és Székelyföld-szerte több magyar település is fejleszthet, gazdagodhat az RMDSZ-es Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium jóvoltából, viszont Székelyudvarhely neve sehol nem jelenik meg a kedvezményezettek között. A miniszteri látogatáson is csupán halvány ígéretek voltak egy új bölcsődével és az Orbán Balázs iskola tornatermével kapcsolatban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi áll a látszat mögött, ezért a miniszterhez és a városházához fordultunk egy-egy kérdéssorral, amire, némi várakozás után, válaszokat is kaptunk.

A válaszokból az derült ki, hogy a fejlesztési minisztériumnak bőven van pénze, a polgármesteri hivatalnak meg bőven vannak tervei, de valahogy a két egyenes nem igazán találkozik. A folyamatban lévő udvarhelyi fejlesztések is többnyire más forrásból valósulnak meg, illetve az ötlet vagy terv szintjén lévőkhöz is más irányból remélnek pénzt vagy még a pénzcsapot sem találják egyelőre. Több udvarhelyi projektre még megvalósíthatósági tanulmány sincs, pedig az a pályázati iratcsomók egyik alapdokumentuma, és van, ami már évek óta téma a közbeszédben. S habár a legtöbb pénzt így is kétségtelenül a fejlesztési minisztérium felől remélhet a város, beleértve az uniós POR programot is, nem csak ez a forrás merül fel lehetőségként. Még ott van a remény, amivel az országos helyreállítási program (PNRR) kecsegtet. Abból is mire mennyi juthat Udvarhelynek? De ne rohanjunk annyira előre, kezdjük az elejétől.

Szóval azt láttuk a hírekből, hogy többek között Csíkszentdomokos és Gyergyóremete község uszodát építhet, Szentegyháza meg sportcsarnokot, a csíkszeredai kórház is jelentős támogatásokat kapott fejlesztésre, máshol közutak, közterületek, zöldövezetek felújítására is kaptak pénzt. Abból kiindulva, hogy ezekre bizony Udvarhelyen is volna igény, meg a Cseke Attilával való udvarhelyi találkozón a bölcsőde és az Orbán Balázs iskola tornaterme mellett szóba jött a városi uszoda megépítése, önkormányzati és műemléképületeknek a rehabilitációja, valamint a tömbház- és iskolaszigetelések is, 

első kérdéseink így hangzottak:

A székelyudvarhelyi önkormányzatnak és a hozzá tartozó közintézményeknek (beleértve a kórházat) van-e leadott kérése, projektje, amit a minisztérium támogathat? Az említett ügyekben van-e kilátás, ígéret, lehetőség? Ha nincs, látnak-e más támogatási lehetőséget, amit ki lehetne használni? 

Mindkét irányból azt a választ kaptuk, hogy az önkormányzatnak van iktatott kérése az országos fejlesztési társaságnál (CNI) uszoda építésére és sportbázisra. A városháza tájékoztatása szerint, amint ezekre elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, várakozásaiknak megfelelően finanszírozásban fognak részesülni a projektek.

A minisztériumtól kapott CNI-listán egyébként az uszodaprojekt két pontban is megjelenik, az egyik egy 2014 előtti igénylés, ami a Bányai iskolához szól (ebből végül tornaterem lett – szerk.), az újabb, 2019-es igénylés pedig már a Budvár u. 56 szám alatti telekre, ami a nyomornegyeddel szemben található.

A szomszéd gyerekeknek is volna igényük a mozgásra, a sportra.

Ugyanerre a címre szól az új multifunkcionális sportbázis építése is, de a táblázat egyik bejegyzése szerint nem kaptak választ az önkormányzattól a második etapra. Ez azért van, mert még csak most egyesítették a három ingatlant, ami a kiválasztott helyszínen van, és még egy zonális rendezési tervet is el kell fogadnia az önkormányzatnak, tudtuk meg a városmenedzsertől. Majd csak utána következik a területvásárlás, megvalósíthatósági tanulmány stb. Az aktuális projektek között szerepel még a stadion felújítása, ezt is 2019-ben, az új uszodaprojekttel egyidőben iktatták.

Ezekkel egy a baj, hogy nem tiszta, átlátható pályázati feltételek mellett bírálják el őket, hanem   többnyire politikai alapon, erősítette meg a városmenedzser, amit amúgy is tudtunk vagy legalábbis sejtettünk, de Albert Sándor azért is bizakodik, mert korábban is hagyott jóvá a CNI különféle fejlesztéseket Udvarhelyen, most meg a miniszter mégiscsak magyar, beszéljük egymás közt.

Továbbá, a minisztérium táblázatában kérvény szintjén szerepel a tanácsüléseken is gyakorta emlegetett Kisköved utcai betonplacc, a Sósfürdő-Budvár-Borsairét, a Kőkereszt-Szentimre-Iskola és az Eminescu-Dózsa zónák teljes körű felújítása, mindezeket 2021. január 26-án iktatták. Ezekre megvalósíthatósági tanulmányok is vannak, amelyekkel majd akkor tudnak pályázni, ha megnyílik egy újabb helyi fejlesztési program (PNDL), közölték a hivataltól.

Legutóbb, 2021. június 11-én adták le az új városi bölcsődére vonatkozó igénylést, erről bővebb tájékoztatást kértünk mindkét féltől. A városháza közlése szerint ebben a kérésben konkrét javaslat van területre, amely a város tulajdonában van. Pálfi Kinga alpolgármester el is mondta a júliusi rendes tanácsülésen, hogy a Kipi-Kopi napköziotthon mögötti telekről van szó, ahol eredetileg sportpályát terveztek, és hogy egy közepes méretű (70 férőhelyes) bölcsődére pályáznak, a prototípusterveket a minisztérium készítteti el. Az első 100 bölcsőde megépítését egyébként augusztustól írják ki közbeszerzésre, közölte Cseke Attila nem olyan rég.

A miniszter néz és jóváhagy. Fotó: Pál Edit Éva

Az Orbán Balázs Általános Iskola tornatermére is rákérdeztünk, ugyanis az áprilisi miniszteri látogatás egyik fő helyszíne volt. Megépítését a fejlesztési szaktárca finanszírozza a Helyi Fejlesztések Országos Programján (PNDL) keresztül, közlésük szerint “a pénzalap biztosított”, az önkormányzat azonban többletköltséget kért. – A PNDL egyes szakaszából származó finanszírozás esetében biztosította a szaktárca a többletköltségek fedezését, a második szakaszát illetően pedig elemezzük annak lehetőségét, hogy újabb kiegészítést hagyjon jóvá a szaktárca. A sportterem építése halad – tájékoztattak. A csatolt táblázatból kiolvasható, hogy az Orbán Balázs iskola tornatermének felújítására 4,9 millió lejt folyósít az állam 2017 és 2022 között, mintegy 1,5 millió lej még elszámolásra vár.

Ez is a minisztériumtól jön

Mindkét irányból megkaptuk azt az információt, miszerint két helyen épülnek az országos lakásügyi hatóság (ANL) által finanszírozott tömbházak: a Csereháton az új ifjúsági lakások, valamint a kórház mellett a szolgálati lakások. A minisztériumtól kapott táblázat szerint egészen pontosan 28+42 ifjúsági lakás épül a Csereháton és 24 szolgálati lakás a kórház dolgozóinak a Tábor utcában. A Kiss Gergely utca 1-3 szám alatt épülő új blokkok körüli zöldövezetet, parkolót, bekötőutat már saját forrásból kell megoldania a városnak, ez a közművesítés után lehetséges.

Az ugyancsak a fejlesztési minisztérium alá tartozó, de uniós finanszírozású regionális operatív programból (POR) 10 nyertes pályázata van Udvarhelynek, ez összesen 117,5 millió lejes elszámolható állami támogatást jelent a 122,6 milliós teljes büdzséből. 10-ből 9 pályázatnak már aláírták a támogatási szerződését, egynek még nem, ami a városlakók “életminőségének” emelését célozza meg. A jóváhagyott projektek a következőkre vonatkoznak, és így állnak éppen, a városháza tájékoztatása szerint:

Az uniós projektek önrészét a városnak kell kigazdálkodnia, esetleg külső finanszírozót bevonnia (hitelintézet), de volt már példa arra, hogy különböző országos költségvetés-kiigazítások alkalmával lehetett igényelni állami finanszírozást önrészre. Amint hasonló lehetőség nyílik, igényelni fogják, kaptuk válaszként arra a kérdésre, hogy kormánytámogatást lehet-e remélni önrészre.

Lassan egy éve nézzük az óriásplakátokat, a 200 ezer lejbe kerülő kampány Facebook-oldala egy hónap után elhallgatott. Fotó: udvarhely.ro

Egy másik futó projekt a bürokrácia leépítésére, az ügyintézés könnyítésére vonatkozik: 2020 júniusa óta folyamatban van egy projekt a minisztérium POCA programján keresztül, ami 2,8 millió lejnyi támogatást jelent. Ez a jelentős összeg hardverre, szoftverre, tréningre költhető, de ehhez előbb egy belső stratégia szükséges, ami még nem áll készen, tudtuk meg a városmenedzsertől. A költségekkel 2023 végéig kell elszámolniuk.

Továbbá 35 ezer lejt kérvényezett a fejlesztési minisztériumtól a város a nyár eleji természeti csapások okozta károkra a Rét, Gyerkes Mihály, Cseresznyés, Ugron, Templom utcákra, ezt meg is kapta.

S a kórházzal mi van?

Mivel Csekéék nem válaszoltak arra vonatkozó kérdésünkre, hogy amiből jutott a csíkszeredai kórháznak, miért nem jutott a bajba jutott udvarhelyinek is, csak arra támaszkodhatunk, amit a városháza mondott. Állításuk szerint a Székelyudvarhelyi Városi Kórház új vezetősége egy nagyságrendileg 15 millió lej értékű beruházási tervet küldött el még év elején az egészségügyi minisztériumnak, amely részletesen tartalmazta a kórház szakosztályai által megfogalmazott eszközigényeket, de ezen finanszírozási tervből mindössze egy 3 millió lej értékű összeg került jóváhagyásra. Külön megjegyezték, amit már tudtunk, hogy 2020 során a kórház korábbi vezetősége (Lukács Antal menedzserrel az élen – szerk.) nem pályázott semmilyen COVID-19-segélyalapra, s mire az új vezetőség megérkezett, minden olyan határidő lejárt, amely lehetőséget adott volna többletfinanszírozás bevonására.

Most a kórház vezetősége a hivatallal együtt dolgozik egy EU-s finanszírozási pályázat előkészítésén, amely a kórház villamos hálózatát, ventillációs rendszerét, valamint oxigén és sűrített levegő-hálózatát érinti, ezek cseréjét finanszírozná. A kórház vezetősége jelenleg javaslatokkal készül elő, amely meglévő ingatlanok felújítását, bővítését is tartalmazza. Ezekről a kórház vezetősége a közelmúltban – a városvezetés közbenjárásával – egyeztetett minisztériumi szinten, állítják.

Helyzetjelentés és tervek jövőre

A kérdéssor elején emlegetett beruházási területekről a városháza részletes választ közölt arról is, hogy más futó projektek éppen hogyan állnak, illetve milyen terveik vannak még, ezekre milyen kilátások vannak finanszírozásra. A válaszokat az alábbi kategóriákra lebontva közöljük.

Iskolafelújítás

Közutak

Középületek felújítása

Közvilágítás

Volna mit helyreállítani, de miből?

Utolsóként külön rákérdeztünk a néhányszor már emlegetett országos helyreállítási programra (PNRR). A miniszteri kabinettől úgy tudjuk: 2,12 milliárd eurót költhet Románia a PNRR alapjából a települések zöldebb infrastruktúrájára. A finanszírozás minden település számára elérhető lesz, előre leosztott alapokkal, verseny és pályázati kiírás nélkül, bürokráciamentesen. Ebből 215 millió jut, a fővároson és a megyeszékhelyeken kívül, a municípiumoknak. Az alapokból fiataloknak szánt és szolgálati lakásokat építhetnek, elektromos és környezetbarát, a tömegközlekedésben használt autóparkot vásárolhatnak az önkormányzatok, elektromos töltőállomásokat és biciklisávokat alakíthatnak ki. – Ami az összeget illeti: a helyreállítási terv még tárgyalás alatt áll, amíg az Európai Bizottság nem dönt róla, nem áll módunkban érdemben válaszolni – válaszolta a fejlesztési minisztérium.

A piac felújítása is régóta várat magára.

Amint az a korábbi válaszokból is helyenként kiderült, a városháza “természetesen” készül jelentkezni, jelenleg több megvalósíthatósági tanulmány is készül, amelyre várhatóan lesznek finanszírozási lehetőségek, válaszolták. “Tömbházak körüli terek rehabilitációja, városi piac és környéke, városközpontot érintő rendezési terv (PUZ) stb. szerepelnek a konkrét terveink között”, sorolták a fennebb említett épületfelújítások mellé.

A saját forrásból tervezett beruházásokra, mint az Ugron Gábor utca, a Fernengel-kereszteződés, a Fások bethlenfalvi kereszteződése, jégpálya fejlesztése, rendelkezésre áll a teljes keret – mondták el kérdésünkre.

A kövezett utcák (pl. Móricz Zsigmond, Keresztvápa) leaszfaltozására jelenleg nem látnak forrást a hivatalnál, de a vezetőség “dolgozik” rajta: “az utóbbi időben a polgármester úr több minisztériumi egyeztetésen is részt vett (a fejlesztési minisztérium egy június végi találkozót említ konkrétan – szerk.), amelyek konkrét finanszírozási lehetőségeket vetítenek előre” – közölték előbb, de a városmenedzser szerint ezeket is valószínűleg saját forrásból fogják megoldani, miután végeznek az előtte említett beruházásokkal. A Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium pedig afelől biztosított, hogy folyamatosan egyeztet az önkormányzatokkal, és nyitott a párbeszédre, amikor kérés érkezik valamely önkormányzat részéről.