Fotó: PÁL EDIT ÉVA
Az elmúlt időszak arról szólt, hogy a kórház működéséhez szükséges minimális alapfeltételeket biztosítsák, mondta el Borka-Balás Attila ideiglenesen kinevezett kórházmenedzser a kórház vezetőségének sajtótájékoztatóján. Ezt annak apropóján is hívták össze, hogy kifejezzék elégedetlenségüket amiatt, ahogy az országos költségvetésből a Hargita megyei kórházaknak járó összeget szétosztották.
A csíkszeredai sürgősségi kórház 12,2 milliót lejt, a gyergyószentmiklósi kórház 6,4 milliót, míg a székelyudvarhelyi kórház 3 milliót kapott fejlesztésre – ismertette Dr. Szöllösi Attila ideiglenesen kinevezett orvosigazgató. „Amikor a kórházunk egy alappillér ennek a pandémiás helyzetnek a leküzdésében, méltánytalannak érezzük ezt az úgymond kevés, 3 millió lejt. Ezért a kórház munkaközössége megfogalmazott egy nyilatkozatot román és magyar nyelven, ezzel szeretnék kifejezni elégedetlenségüket” – mondta.
Az elosztás még bosszantóbb számukra amiatt, hogy a székelyudvarhelyi kórház tavaly áprilistól az 555-ös minisztériumi rendelet alapján COVID-19 háttérkórházként működik. „Ez azt jelenti, hogy a megyéből ellátjuk a COVID-os középsúlyos és súlyos állapotban lévő betegeket, és azokat a COVID-os betegeket, akiknek más társbetegségeik vannak. Az intenzív terápián tíz ágy működik, ezek az elmúlt két és fél héten folyamatosan foglaltak voltak. Előfordul az is, hogy más megyéből, ahol szükség van intenzív terápiás helyekre vagy ellátásra, hozzánk küldik ezeket a pácienseket” – mondta Szöllösi.
A nyilatkozatot aláíró közel hatszáz kórházi alkalmazott úgy véli, „alábecsülik a megye (és nem csak) koronavírussal fertőzött betegeinek a gyógyításáért tett mindennapos” erőfeszítéseiket. „A döntéshozó szervek kevés érdeklődést mutatnak a kórházunkban jelenleg kezelt páciensek érdekeit illetően, illetve nem tartják tiszteletben a székelyudvarhelyi és környékbeli páciensek alkotmányos jogát, hogy kórházunkban megfelelő minőségi ellátásban részesülhessenek” – áll még a nyilatkozatban.
A pénzek szétosztását nem előzte meg semmiféle egyeztetés a kormány részéről intézményvezetőkkel, árulták el. A városi kórház vezetősége az osztályvezetőkkel felmérte a műszerekre és fejlesztésekre vonatkozó igényeiket, majd továbbították: egy 16 millió lejes lista állt össze. A kórháznak juttatott kevés támogatás azért is lehet különösen fájó, mert egy
3,7 millió lejes adósságot
örököltek meg a kórház előző vezetőségétől. „Ha kinyitom az ajtót, akkor egy hitelező áll előtte. Nem tudom, ez mond-e valamit önöknek, vagy nem? Kellemetlen a helyzet, amikor a nyitott ajtó előtt valaki áll, és pénzt kér. Hagyatékként kezeljük azt a 3,7 millió lejes eszközbeszerzést, amit az elmúlt menedzsment hagyott ránk. Ennek fedezete egyelőre nincs” – taglalta a kórházmenedzser.
Úgy tudja, annak tudatában szerezték be ezeket a gépeket, hogy „lesz állami támogatás, amit talán nem sikerült lehívni, maradjunk ennyiben”. Borka-Balás Attila hozzátette, hogy egyeztettek már arról a városvezetéssel, hogy lehet-e az idei költségvetésből pótolni, de kiderült, hogy nem, a kórháznak kell kigazdálkodnia. Hogy kinek a felelőssége, hogy felhalmozódott az adósság, „nem nekem kell válaszolni”, felelte kérdésünkre az igazgató. Felelőtlen költekezés volt, de ez nem az ő saruk, mondta.
A kórház összköltségvetési keretének – ami egy évre körülbelül 130 millió lej – 85 százaléka a fizetésekre megy, és 15 százalékból kell gazdálkodni mindent, ami az üzemeltetéshez szükséges: gyógyszerek, eszközök beszerzése, számlák kifizetése stb. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 110 millió megy fizetésekre, 20 fenntartásra, aminek az említett 3,7 millió lejes összeg majdnem húsz százaléka.
Hogy hogyan fogják kifizetni ezt, arra nem kaptunk konkrét választ, de remélik, nem fog ez kihatni a betegek ellátására. A költségek racionalizálása, mondta Borka, „szart lapátolunk”, meg kell nézni, hogy az önkormányzat a kórház melletti két tömbház fűtését miért a kórház költségén fizeti, miért fizetnek telekommunikációért annyit, amennyit fizetnek, sorolta. Hozzátette azt is, nehéz tervezni így, hogy 30 naponként hosszabbítják a kinevezést, de van stratégiájuk. Hogy mi ez a stratégia, arra már nem tért ki.
Mégsem épül új kórház a régi udvarán
Novemberben 18 konténerből álló épületegyüttest szereltek fel a kórház udvarán, hogy a tesztelésre váró betegeket itt helyezzék el, és felszabadítsanak kórházi kórtermeket ezáltal. Egy koronavírus-gyanús beteg ugyanis egy teljes kórtermet elfoglal a teszt eredményének érkezéséig. >>
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre szóba kerültek a konténerkórházak is, ezzel kapcsolatban a kórházigazgató elmonda, hogy ezeknek a konténerkórházaknak elindítása milyen bürokratikus hacacáréba tud belefulladni – mondta a kórházigazgató, aki nem tudta pontosan, mi történt ezekkel, de kinézve az ablakon látta, hogy már nincsenek a kórház udvarán.
A Szent Pió Alapítvány és az SZKA bérelte ezeket, és bár akkor jó ötletnek tűnt, amiatt is, hogy az emberek ne kint várakozzanak, borzasztóan bürokratikus lett volna üzembe helyezni, ezért közös döntést hozott a városháza, a kórház vezetősége, és a civil szervezet vezetősége, hogy vigyék vissza, és a bérleti díjakat ne fizessék tovább – egészítette ki Pálfi Kinga alpolgármester.
