Éppen három hete múlt, hogy közölte a városháza: megvan A játék évére meghirdetett logópályázat nyertese. A pályamunkát részleteiben meg is mutatták honlapjukon, s a rövid szövegből kiderült az is, hogy a kiírásra 13 személy összesen 19 logótervet küldött be, amelyek közül a polgármesteri hivatal és a kulturális alintézmények képviselői választották ki a „legjobbat”. A jó hírt szerettük volna még aznap közzétenni,
ám hiába kerestük a nyertes dizájner nevét.
Ezért a városháza szóvivőjéhez, Zörgő Noémihez fordultunk, egyúttal rákérdezve, hogy mit lehet tudni róla; mi a nyereménye; egyenként mit szimbolizálnak az ikonok; milyen kritériumok alapján döntött a zsűri; és hogy néz ki a többi logóterv. Nem jött válasz, és egy kicsit bele is feledkeztem, az az igazság.
Amikor újból eszembe jutott, két hét elteltével rákérdeztem a levelem sorsára, ezúttal rögtön jött a nemválasz: hogy több okból nem válaszoltak. Az egyik az, hogy több pályázó, köztük a nyertes sem szeretné, ha nyilvánosságra hoznák a nevét, sőt volt olyan vesztes, aki állítólag írásban megtiltotta(!) ezt a pályáztatónak.
Ha az utóbbinál fel is merülhet a szigorú adatvédelem, azt már nehezebb volt megértenem és elfogadnom, hogy a nyertes nevét ne tegyék nyilvánossá, hisz a nyereménye egy 4.000 lej értékű szerzői jogi szerződés, amelyet a városkasszából fizetnek. Ezért jeleztem, hogy kérdéseimet fenntartom, unszolásom pedig célba ért: február 27-én, azaz három héttel az eredményhirdetés után
végre közölték a sikeres tervező nevét.
De csakis miután megjegyezték – nehogy bármilyen kétség férjen hozzá! –, hogy a beérkezett pályamunkákat az alkotó neve nélkül, sorszámozva kapta meg a kulturális testület, amely a nyertes logóról döntött.
A szóvivő közlése szerint az értékelésnél a „klasszikus kritériumok” számítottak: mennyire jeleníti meg a tematikus év esszenciáját, mennyire működik színesben és fehér feketében, mennyire alkalmazható a különféle programokon, mennyire használható kis és nagy méretben, mennyire használható különböző felületeken, mennyire egyszerű és könnyen megjegyezhető, mennyire követi az aktuális trendeket, tipográfiailag mennyire jó.
Ezek mentén esett a választás tehát az udvarhelyi képzőművész, Jakab-Gidó Szende munkájára, amelyben a zöld ikon a tánc mint játék, a korona a színházi játék, a maszk minden más színpadi játék, a dominó/kocka pedig a különféle társas, egyéni játékok szimbóluma, illetve a J betű is része a logónak, játékosan benne van a 3-as szám a 2023-ból (lásd alább a szövegdobozban) – válaszolt kérdéseinkre a szóvivő.
A többi pályamunka közlésére vonatkozó ismételt kérésünknek egyelőre nem tett eleget a városháza.
Mire gondolt a művész?
– Természetesen szívesen adom es vállalom a nevemet hozzá, de a művészet önmagáért van, az alkotó ismerete csupán másodlagos az elkészült műhöz képest. Az ilyen jellegű pályázatoknál, mint a városháza által meghirdetett éves logó tervezése is, ez a szemlélet szerintem még fontosabb. Az alkotó neve csak egy befolyásoló tényező, ami eltereli a figyelmet az ábrázolt tárgyról – válaszolta Jakab-Gidó Szende arra vonatkozó kérdésünkre, hogy miért nem szerette volna, ha a nevét nyilvánossá teszik. S ha már kiderült, kértük, hogy meséljen kicsit magáról és a koncepcióról.
Önéletrajza alapján Szende 2007-ben a helyi Palló Imre Képzőművészeti Szakközépiskolában textilművészet és divattervezés szakon végzett, majd 2010-ben és 2012-ben a kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem azonos szakirányú képzésein szerzett alap- és mesterfokú diplomát, magna cum laude elismeréssel. Egyetemi évei alatt a budapesti MOME-n és Lengyelországban is tanult. „Udvarhelyen élek. Képzőművésznek vallom magam. Jelenleg az alkalmazott grafika területén dolgozok” – osztotta meg velünk.
Ami a beküldött pályamunkáját illeti, Szende olyan jelrendszert szeretett volna, ahol nem csak a gyermekjátékokra tevődik a hangsúly, hanem több műfaj/tevékenység együtteséből áll össze. A játék sokoldalúsága volt az irányvonal a tervezésnél és az, hogy a különböző kulturális intézmények is magukénak tudják érezni, megtalálni benne a saját tevékenységükhöz kapcsolódó ikont. Például a könyvtár a társasjátékokkal tud kapcsolódni, így könnyen azonosulhat majd a gurító kockával.
A logópályázatot január elején hirdette meg a városháza A játék éve apropóján, melyet 2022 decemberében jelentettek be a kulturális intézmények bevonásával. Hogy mire készül a múzeum, a színház, a könyvtár, a néptáncműhely, a filharmónia, arról itt olvashatsz.
– A játék dinamikájából kiindulva, ez egy modulálható logó, elemeire bontható, szabadon lehet vele játszani, ami a felhasználását illeti. A színeket is úgy választottam, hogy vidámságot, pozitivitást sugározzanak. Mivel a 2023-as év színe a magenta, így az volt az első szín, a többit ehhez igazítva kerestem – avatott be a formák, a színek kiválasztása mögé.
– Ez egy tematikus logó, csak egy évig kell aktív legyen, de persze az lenne a cél, hogy olyan szinten beépüljön a köztudatba, hogy ha az emberek csak egy kis részletét látják, akkor is tudják, hogy milyen eseményhez kapcsolódik.