Ha Székelyudvarhelyen a munkaerőpiac ugyanolyan helyhez kötött, fizikai valóság lenne, mint például a zöldség-, az autó- vagy éppen az ócskapiac, akkor bizonyára ott is ugyanúgy folynának a kisvárosi pletykák, akárcsak az utóbb említett helyeken.
És valószínűleg az ott elhangzó beszédtémák képzeletbeli toplistáját vezetné az a hír, amely már hetek óta meghatározza városunk ezen a téren kialakult közhangulatát. Nevezetesen Udvarhely két legnagyobb konfekciógyárának aggasztó helyzetéről van szó, amelyek ugyanazon cégcsoport érdekeltségébe tartoznak, és amelyekben tömeges elbocsátások kezdődtek és várhatóak a jövőben is.
fotók: DÁVID ANNA JÚLIA
Az Ikos Conf és Norada vállalatok Székelyudvarhely textiliparának emblematikus szereplői, ahol június elején még több mint 1500 személyt foglalkoztattak, azonban június közepétől már 200-300 alkalmazottjuktól kellett megválniuk.
Érthető, hogy nagy a nyugtalanság és kilátástalanság az ott dolgozók körében. Június végén jelent meg egy cikk, amely alkalmazottak aggodalmának adott hangot, különösen azon hölgyeknek, akik 50 év felett attól tartanak, hogy ha innen menniük kell, nem fognak máshol állást találni.
Az biztos, hogy többszáz ember egzisztenciális problémájára nagyon nehéz egy ekkora városban (különösen ilyen gazdasági körülmények között) megoldást találni. Azonban éppen az érintett csoportnak kíván mentőövet nyújtani a Vidéki Pékség, amely termelési részlegére keresi az új, ambiciózus munkaerőt.
Boldizsár Gábor, a negyed évszázados vállalkozás többségi tulajdonosa elmondta, hogy péküzemük termelési részlegén jelenleg 25 embert foglalkoztatnak. Ezt a csapatot szeretnék frissíteni, illetve bővíteni.
– Mi nem akarunk kritériumokat szabni a korra vagy nemre vonatkozóan, mivel nálunk nem az a lényeges szempont, hogy egy munkatárs hány éves, illetve nő-e vagy férfi. A legfontosabb, hogy lélekkel dolgozzon. Készítse szeretettel azt a terméket: ez a kulcsa mindennek. Aki így áll hozzá a munkához, annak nem kell mondani, hogy hatékonyan dolgozzon.
Boldizsár szerint – ahogy az élet más területein – a munkában is „a szeretet a fő törvény, vagyis, ha szereted csinálni, akkor jól fog sikerülni”.
Azzal is tisztában van, hogy nem várhatják el kizárólagosan a szakmai tapasztalatot, mivel sajnos az általában nincs. Az a személy, aki igazán jól képzett pék, legtöbb esetben elmegy külföldre, vagy itthon maradva tanítást, képzéseket vállal. Ezért bárkit szívesen látnak, aki szeret a kenyérrel, péksüteményekkel dolgozni, vagy egyáltalán el tudja képzelni, hogy azt megtanulja.
– Manapság a munkaerő tekintetében az egyik legnagyobb érték a lojalitás, a céghez való hűség: ha beállt a körbe, ne húzzon félre. Előre tekintsen, és előre húzza a többieket is!
A betöltendő munkakörre rákérdezve megtudtuk, hogy a termelésben többnyire mindenki ismeri mindegyik munkafázist, egymást ki tudják helyettesíteni, illetve egymás között cserélik az egyes munka-szakaszokat. A kiflis is tud kenyeret sütni, a kenyérsütő pedig ért a süteményekhez, így nem csupán egy mozdulatot sajátítanak el. Ezáltal nem válik unalmassá a munka.
„De nem kell ettől megijedni, mert az elmúlt 25 év alatt ezt eddig is mindenki meg tudta tanulni, aki akarta, és ezután sem lesz másképp. Akarat és szeretet – a többi működik, jön magától” mondta nemes egyszerűséggel a tulajdonos.
Boldizsár Gábor fontosnak tartotta még kihangsúlyozni, hogy az elvégzendő munkát korszerű gépek könnyítik meg. Pékségük tevékenységében nem csupán emberi fogásokra van szükség, hiszen a gépek nagy segítséget nyújtanak a kivitelezésben, jelentős terhet vesznek le az ember válláról.
Elmondása szerint az itt dolgozókat többnyire az fogja meg, hogy szeretnek ebben a miliőben dolgozni, hiszen itt nem bányahangulat vagy tipikus gyári hangulat uralkodik. Itt kenyeret sütnek, annak pedig lelke van. Ezért kapujuk nyitva áll mindazok előtt, akik szívvel-lélekkel szeretnék a mindennapi kenyeret mások asztalára előteremteni.
Amennyiben valakinek felkeltette érdeklődését ez a munkalehetőség, küldje el fényképes szakmai önéletrajzát a videkipekseg@videkipekseg.ro e-mail címre.