Fotó: SZABÓ JÁNOS
Megjelent Pásztor Márk Morzsolós című lemeze július 12-én, és ez egy kicsit a miénk, udvarhelyieké is. Hogy miért? Erről is kérdeztük Márkot, aki végre itthon is bemutatja a lemezt.
A remegő hús fogantatásának kereke pörög az űrben és kizúdul – mondogatta már négyévesen Pásztor Márk, Hobo Vadászat című lemez Prológusának szövegét. Neki is vannak erről emlékfoszlányai, de ha nem lennének, is emlékeztetnék rá a családtagok. A Tomcsa Sándor Színház színészét kiskora óta meghatározza a zene, édesapja gitározott és vele közösen sokkal több bakelitlemezt hallgatott, mint amennyi TV-t nézett. Hobo, AC/DC, P. Mobil, The Beatles, Jimi Hendrix, John Lee Hooker lemezek pörögtek a lejátszóban.
Nyolcévesen egy zeneművészeti általános iskolában elkezdett hegedűt és klasszikus gitárt tanulni. A hegedűt három, a gitárt négy-öt év után hagyta abba, de ahogy ezt mi már tudjuk: csak ideiglenesen. „Rock zenét hallgattam és rockzenében nem volt hegedű, tíz éves gyerekként ez ilyen egyszerű volt” – magyarázza, amikor kérdezem, miért a gitár mellett maradt.
Karácsonyra kapott egy elektromos gitárt és autodidakta módon kezdte kitanulni, később megalapította első tizenéves zenekarát, és 15 éves korában alapított bandájával készített zenéjüknek „már vannak nyomai” a YouTube-on. Előfordult, hogy őt hívták ritmusgitározni és énekelni, így sok esetben más bandák feldolgozásait játszotta.
A dalok fele már Udvarhelyen született
– beszélgetünk új, Morzsolós című lemezéről, amely a Valamik című után a második a sorban Márknak. Az intrót, outrót, ezen kívül kilenc dalt tartalmazó album legrégibb dala, a “Hallo hallo” hat, vagy hét évvel ezelőtti, még a Márkó és az űrséta nevű formációval született meg. „Írtam dalokat és kellett nekem egy zenekar. Voltak nagyon jó zenészbarátaim, akiknek tudtam, hogy nem ez a zenei világuk, de velük akarok zenélni. Jófejek voltak és azt mondták, hogy csináljuk” – mesél Márk erről a felállásról.
Márk tizenkilenc évesen költözött Vásárhelyre, kezdte el a színművészeti egyetemet, és ugyan már előtte is vendégszerepelt Udvarhelyen, tavaly nyártól a helyi társulat tagja.
Míg négy dal készült el öt év alatt, Udvarhelyen hat, és mindez az elmúlt fél évben. „Volt egy törés az életemben és az megnyitotta a csapokat” – mondja, amikor ennek miértjéről faggatom. Terápiás jelleggel ír dalokat.
Csendes, zárkózott embernek tartja magát, nem beszéli meg azokat a dolgokat mindenkivel, amik „úgy valójában vannak” vele, ezért amikor valami nagyon kikívánkozik, már ott a gombóc a torkában, vagy egy szó villan be neki, vagy megfog egy hangot a gitáron, és nem tudatosan kijön belőle. „Húsz perc alatt születik meg egy dal szövegestől” – mesél.
Nem változtat, még akkor sem, ha szar,
vagy semmi értelme, kívülre semmit nem mond, hogyha ezt neki jól esik kiénekelni – idézi fel Bérczes Robi, a Hiperkarma frontemberének szavait, akinek a zenéje és gondolkodásmódja is közel áll Márkéhoz. Nála sincsen utómunka, még ha vacilál is azon beszélgetésünkkor, hogy ez hiba, vagy sem.
Két esetben módosított csupán valamin: „ilyen a Hallo hallo, ami egy zenekarral született meg, torzított ritmusgitárral, viszont elővettem egyszer egy koncertre és felújítottam egyszálgitáros változatra, így nyerte el a mostani formáját. Azon kívül egyetlen egy dalban, nem mondom meg melyikben, egyetlen mondatot cseréltem ki, mert túl bugyutának hangzott, sikerült találnom valamit a helyére”.
A célom a dalaimmal annyi
„Én azt tapasztaltam, ha valami bajom van és hajnalokig ülök a konyhában egyedül, zenét kell hallgatnom és tudom, mi az a zene, ami nekem ezt kisimítja. Ha egy-két embernél ilyent elérek, azt mondom, akkor már megérte” – vallja Márk, akinek azok voltak a legszarabb időszakai, amikor a túlhajszoltság miatt nem tudott zenélni. Például az egyetemen.
Hogy idézzek a Mi kis városunkból, a zene az azért van ezen a kurva világon, hogy gyönyörűséget szerezzen az embernek és nekem a zene tudja a legnagyobb gyönyörűséget okozni. Hallgatva is jó, és segít, de a fizikai hatást akkor érzem, amikor játszom is – mesél tovább. Még olyan városi legendákat is eldurrogtat nevetve, hogy a zene, és maga a gitár rezgéseitől jó a gitárosok immunrendszere.
Pásztor Márk “Morzsolós” című lemezét mutatja be a Zújgében augusztus 23-án, pénteken 21 órától. Az új lemez dalai mellett, elhangzanak dalok az első, “Valamik” című lemezről is, a koncert után Tóth Árpi bulival folytatódik az este.
A színház mellett jut ideje a zenélésre, és ez kölcsönösen is jó, szerinte ez a színházi munkában is segíti. Ami nekünk is feltűnik, amikor új lemezéről beszélgetünk, hogy az udvarhelyi társulat több tagja is közreműködik Márk új lemezén. Szűcs Olcsváry Gellért narrál, Pál Attila hegedül, Esti Norbert ütős hangszereken játszik és Lukács Emőke énekel. Rajtuk kívül Bajkó Edina vokálos, Haáz Márton fuvolás működött közre, és Bereczky Botond keverte ki a dalokat, míg a borítót a szintén udvarhelyi Hodgyai István készítette.
A felsorolt nevek miatt is, azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk: egy kicsit miénk is ez a lemez, amelyet ide kattintva teljes egészében meghallgathattok.