Nagy leleplezéssel szerette volna kezdeni helyi RMDSZ-elnöki programbemutatóját hétfőn este Miklós Zoltán, ezért egy olyan fényképet vetített ki a vászonra az egybegyűltek előtt, amit mindeddig csak a felesége ismert: egy 18 éves fotót, amire az egyetemi hallgatótársai akkor azt mondták: „ha politikus lesz, ezzel kell indítania, mert ez egy valóságos kampányfotó.” A képen egyetemi tanárától köszön el, a fotón egy csokor virág és egy gyerek látható.

Már akkor egyfajta küldetéstudat volt benne, mondja Miklós Zoltán, aki számtalan forgatókönyvet hallott arról, miért indul a helyi RMDSZ elnöki tisztségéért. Egyik sem talált, teszi hozzá: ő mindig is számolt azzal, hogy eljön a pillanat, amikor közösségi feladatvállalása lesz – jelenti ki az inkubátorházban összegyűltek előtt, akik között jelen voltak – a már ismert választmányi jelöltek és támogatók mellett – olyan személyiségek is, mint: Hadnagy Gábor, az Urbana igazgatója, Hermann Gusztáv Mihály történész, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója, volt EMNP-politikus, Godra Zsolt, a POL frakcióvezetője, Kolumbán-Pécsi Imola volt RMDSZ-tanácsos, Roth András Lajos történész, a múzeum munkatársai, Csáki Jenő fotográfus, Ambrus Sándor volt megyei tanácsos, valamint Birtalan József, a helyi RMDSZ egykori megbízott vezetője, és az UIET-ből ismert fiatalok Imre Gábor körül. A sarokban pedig Ember Attila, a jelenlegi városvezetés volt kampányfőnöke, Gálfi egykori kabinetfőnöke foglalt helyet, aki két héttel ezelőtti lelepleződése után most már nyíltan Miklós Zoltán kampányában dolgozik. 

– Azzal a kijelentéssel találkoztam én is a legtöbbször, amikor embereket próbáltam magam mellé hívni, hogy „ez már egy lerágott csont.” A bizalom újjáépítése az emberekben a legfontosabb, enélkül nem lesz szervezet – jelentette ki Miklós Zoltán. Olyan csapatot szeretne, akikkel hálózatot építenének ki a magyarországi kormánnyal, Bukaresttel azért, hogy kilépjen a város ebből a “megrekedt politikai helyzetből” – tette hozzá, majd bemutatta, melyik az a három pillér, amelyre helyi RMDSZ-elnöki munkája során hangsúlyt fektetne:

Szervezetépítés 

lenne az első pillér, mondja Miklós Zoltán, és ezen belül a demokratizálást emelné ki. Ide sorolja a hattagú elnökség megszervezését, akikkel együtt leülve határoznák meg a közös irányt. A 35 tagú választmányt szerinte el kell juttatni abba a fázisba, hogy a választott tagok legyenek többségben a jelenlegi 12-23-as választott kontra normaaránnyal szemben, emellett szükséges egy negyedévente megszervezett lakossági konzultáció, és van egy hívószó is, ami az előválasztás. 

– Azért is mondom, hogy hívószó, mert cáfolat azokra a suttogó propagandákra, amelyeket lépten-nyomon hallok a városban: hogy egy létező polgármesterből akarok én polgármestert csinálni. Pont a múlt héten emellett a fal mellett osztottak egy jelölést – utal Antal Lóránt sajtótájékoztatójára, ahol a szenátor azt mondta, vannak mellette emberek, akik képesek lennének betölteni a polgármesteri funkciót. Konkrét kérdésre Szakács-Paál István felelte, hogy amennyiben szükséges, jelöltetné magát.

– Ezzel ne ámítsuk egymást, ne hülyítsük a szomszédnénit, vagy akár a vállalkozó társunkat – folytatja Miklós. Elérkezik az a pillanat Udvarhelyen, amikor nem alanyi jogon osztják a polgármesterségi jelöltséget: előválasztás nélkül senki nem lesz az RMDSZ színeiben polgármester jelölt Székelyudvarhelyen, jelenti ki határozottan. Amennyiben én leszek a helyi RMDSZ elnök – teszi hozzá kicsit halkabban. 

A szervezetépítésen belül a területiséget emelné még ki, nem politikai színezetben gondolkodva, hanem városi struktúrában, ő is visszaállítaná a 2016-ban megszüntetett öt körzetet, a körzeti képviselőkkel együtt félévente gyűléseket szervezne, hogy megmutassa az embereknek, szükség van a visszajelzéseikre. „Meg kell változtatni az alapszabályt: be kell kerülniük a választmányba a körzetvezetőknek is, illetve a küldöttgyűlésben is kiemelt szerepük van” – véli Miklós Zoltán. A választmány mellett állandó szakmai munkacsoportnak kell működnie, olyan szakembereket keresnének, akik külön a közbiztonságért, a városgazdálkodásért, gazdaságfejlesztésért, egészségügyi és szociális hálóért, a közlekedésért, oktatásért, kultúra és civil szféráért, a sport és ifjúságért, a turizmusért felelnének.

A társadalmi nyitás lenne a második pillér, hiszen látnia kell a városnak, hogy létezik RMDSZ – érvel Miklós Zoltán. A gazdasági és turisztikai, kulturális, ifjúsági és civil ágazatok közötti hatékony kommunikációt tartanák szem előtt, ezt kerekasztal-beszélgetések formájában valósítanák meg.

A gazdasági és turisztikai ágazaton belül a versenysportot is kiemelné, melynek támogatásával egy egyensúlyt alakítana ki azzal, hogy az országos, a helyi önkormányzat költségvetésbe is belefoglalná, de a magánszektor támogatása is szükséges lenne, „laknak itt olyan vállalkozók, akik nem spórolnak a tőkéjükből a versenysportokra.” Ha nincs meg az egyensúly, akkor mindenki teherként éli meg, hogy a versenysportot támogassa – mondja Miklós Zoltán.

Átszervezni a kultúrát

– Ne csak szlogen maradjon, hogy Udvarhely iskolaváros. Vannak olyan iskolák, amelyek akár 70 százalékos kihasználatlansággal működnek, mégsem merünk struktúrát váltani: kulturális célra használni olyan épületeket, amelyek nem szűnnek meg iskolaként – „nem mondom ki, úgyis tudja mindenki” – utal valószínűleg a vár és az Eötvös József Szakközépiskola épületére az elnök.

Az érvényben lévő, „nem jó, de nem is rossz” kulturális stratégiát gyakorlatba kell ültetni, mondja. Úgy látja, a megyei tanács szinte semmit nem tesz az udvarhelyi kultúra támogatásáért: Az ország 41 megyéjében a megye tartja el a múzeumokat, nálunk ez sincs meg. Ezen kell változtatni.

A kulturális, ifjúsági és civil kerekasztal-beszélgetéseken a szabadidős sporttevékenységekre és ezek népszerűsítésére is hangsúlyt fektetnének, ahogy a magyar vallási felekezetek problémáit is ezen a kerekasztalon beszélnék meg, hiszen az egyházi képviselők is egyfajta civil munkát végeznek, érvel Miklós Zoltán. A civilek pedig kontrollt jelentenek.

 Város és vidéke együtt kell lélegezzen

– folytatja a harmadik “pillérrel” Miklós Zoltán. Megyei szintű stratégiára is szükség van, hisz nincs Hargita megyei RMDSZ: a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki RMDSZ-nek egy konstruktív együttműködésben kellene léteznie Miklós Zoltán szerint.

– Gyakorlatilag szinte el van adva az udvarhelyszéki szervezet. Beszéljünk szókimondóan: mennyiért adták el? Két fizetésért: egy alelnöki és egy megyemenedzser szerződésért. Ennyiért van eladva az udvarhelyszéki szervezet – fogalmazott Miklós Zoltán, hozzátéve, hogy Udvarhelynek és Udvarhelyszéknek közös perspektívái kell lenniük, nem elég nagy a város ahhoz, hogy életképes legyen a környező vidék nélkül.

Az innováció kifejezés sem maradhat el egy programból, és az is megtörtént, amit soha nem hittük volna: az innovatív címszó alatt a biztonságos és keresztény értékek kifejezések felkerülhetnek egy szlájdra. Egy, ezekre az értékekre épülő Székelyudvarhely a jövőkép – hozza össze az egymásnak némileg ellentmondó kifejezéseket Miklós Zoltán. Ahogy a generációk közti együttműködés, a fiatalok itthon tartása szlogenek is belefértek a bemutatóba.

Nem egy tűzijátékot szeretne a február 27-ei választás után, hanem eredményeket. „Nem biztos, hogy mi vagyunk a legígéretesebb csapat, viszont akik vállalták, hogy belépnek, azok vállalták, hogy bekapcsolódnak a munkába”, mondja. A 10 választmányi tagjelöltünk között pedagógusok, fiatalok, gazdasági szektorból érkező emberek, olyan személyek vannak, akik közvetlenül a fiatalsággal tartják a kapcsolatot, sorolja és kihangsúlyozza, hogy az ellenfél csapatában ehhez képest csak 5-en vannak, majd kérdezési lehetőséggel zárja programbemutatóját:

– Nem tudnak olyat kérdezni, amit ne tudnék én megígérni, 

de ha olyat kérdeznek, ami utópisztikus, akkor, mivel még nem vagyok politikus, biztos, hogy nem fogom ígérni – nyitotta meg a kérdezési lehetőséget Miklós Zoltán. Szász Csaba, az ellenjelölt tulajdonosi körébe tartozó Star rádió munkatársa arra volt kíváncsi, hogy „makulátlan múlttal” miért éppen egy olyan embert vett be a csapatba, aki két évvel ezelőtt éppen a helyi RMDSZ-tagokat támadta, és még “tollat is adott a kezébe”, felhatalmazva, hogy Miklós Zoltánként írjon. Az elnökjelölt úgy válaszolt, azt is befogadja a csapatba, aki két évvel ezelőtt románozott. A kérdés arra vonatkozott, hogy Ember Attila, a Szabad Emberek Pártjának és Gálfi Árpádnak a kampányfőnöke, Gálfi volt kabinetfőnöke egyike azoknak a személyeknek, akik kezelik a politikusjelölt közösségi oldalát. 

Miklós szerint a befogadáson a hangsúly: olyan szervezetet hozzanak létre, amelybe mindenkit – eddigi politikai státuszuktól teljesen függetlenül – szívesen látnak. „Attól még el tudunk menni focizni is, ha nem valljuk ugyanazt a politikai nézetet.” 

Októbertől stratégiai megbeszélés, egy régi barátságból születő beszélgetés volt Farkas Leventével, de nem fér hozzá a közösségi oldalamhoz, válaszolta kérdésünkre, ami azért érdekelt, mert nemrég olyan bejegyzést tett közzé a jelölt, épp Ember Attila „lebukása” után, amelyben Farkas Leventére – Bunta és Soós Zoltán kampányainak segítőjére – terelte a figyelmet, hogy ő állna a kampánya mögött. Ez meg azért érdekes, mert Farkas Levente nemrég nyílt levélnek becézett politikai elemzéssel kereste meg portálunkat, amelyben Miklós mellett állt ki.

Az, hogy van egyfajta együttműködés szakemberekkel, és „a legjobb focistát igazolja le”, az a világ legtermészetesebb dolga. Az, hogy valaki dolgozott egy bizonyos politikai színezetben, politikai megbízással és segít most egy másik csapatban, nem látom a problémát, mert mi a nyitottságra törekszünk – próbálta elterelni a figyelmet Miklós Zoltán arról az ellentmondástól eltekintenünk, hogy ugyanarról az Emberről van szó, aki 6 éven át elhitette a várossal, hogy a jelenlegi polgármester és mindenkori csapata képes a városvezetésre, most meg arra törekszik, hogy elhitesse, mégsem.

Megoldják, hogy Gálfi ne legyen RMDSZ-es polgármester

Azt még elképzelhetőnek tartja, hogy Gálfi Árpád beiratkozik az RMDSZ-be, majd elindul az előválasztáson, de azt már nem, hogy RMDSZ-es színekben legyen polgármester, válaszolt a jelölt arra a kérdésre, hogy a nagy nyitottság jegyében akár a jelenlegi polgármestert is befogadnák-e. Birtalan József a régi RMDSZ-esek rutinjával vágta rá: a szabályzat tiltja, hogy RMDSZ-színekben olyanok jelentkezzenek jelöltjént, akik az elmúlt két választáson a szövetség ellenében indultak, de ha addig változna is ez a szabály, akkor majd megtalálják a módját, hogy Gálfi ne indulhasson.

Nem ismeri őket, de számít az RMDSZ felső vezetésére

Elképzelhető-e jobb támogatás a parlamenti csoport részéről, mint ami most van? – kérdezte Hadnagy Gábor, az Urbana igazgatója. A felső RMDSZ-vezetőséget nem ismerem, Antal Lóránt jelölttársamat sem ismertem, nincs nekem közvetlen kapcsolatom a legmagasabb szinten – válaszolja erre Miklós Zoltán, hozzátéve: hogy partnerséget kötött a kampány kezdetén egy képviselővel, – valamiért nem mondja ki a nevét, de egyértelműen Ladányi László támogatására utal –. “Ez nem egy alku volt, hanem partnerség, és ahogy elvárják tőlünk, hogy nyerjünk, mi is elvárjuk, hogy támogassanak minket Bukarestben” – mondta ezzel kapcsolatban. Nagy Pál arról érdeklődött, hogy miféle anomália az, hogy az elnökség nem választott, hanem az elnök által behívott tagokból áll, ez miért van így. Miklós sem érti, szerinte ezért is kell megváltoztatni a rendszert, mert az elnökségi tagoknak így nincs politikai felelősségük. 

RMDSZ-tagságot venni egy liter tej mellett?

Öt szavazópont lesz vasárnap, február 27-én: a vakok leendő iskolájában (Ikos Conf), a Bocskai-házban, a Kriza János unitárius szeretetotthonban (a Bethlen utcai templom mellett), a Bethlen-negyedi Fortuna üzlet mellett és a kadicsfalvi kultúrotthonban. Igyekeznek elérni, hogy a csalások elkerülése érdekében ne ikszeléssel, hanem pecsételéssel történjen a szavazás – sorolta Miklós Zoltán a technikai részleteket.