A magyar átszavazók nagyon jól meggondolták, hogy most, a legkisebb következményekkel járó választásokon a legkevésbé kockázatos megüzenni az RMDSZ-nek, hogy.

fotó: illusztráció | Szilágyi István

A választások után szinte azonnal napvilágot látott a hír, hogy hegyen túli, magyarokhoz nehezen köthető RMDSZ-szavazatok segítették a pártot, ha nem is az 5 százalékos küszöb megugrásában, de annak bebiztosításában. Szám szerint, ha igaz, egy Székelyudvarhelynyi nem magyar szavazat. Olyan körülmények között, hogy a magyar megyék gyengébben szerepeltek a korábbi magyar szereplésükhöz képest, – a történelmi mértékű román mozgósítástól függetlenül –, távolmaradás vagy átszavazás miatt.

Temes, Szilágy, Szatmár és Bihar kevesebb RMDSZ szavazatot adott, mint korábban, ez látszik a táblázatokból. És külföldről is kevesebb magyar szavazat érkezett. A deficitet hozta volna Hargita és Maros több ezer plusz szavazója, illetve Kolozs és más megyék a korábbihoz képest plusz voksai. Talán elég az öt százalékhoz, talán nem.

És ez egybevág azzal a megérzésemmel,

hogy rezeg a léc,

ahogy ott vasárnap néztem a Központi Választási Iroda majdnem valós idejű számait. Hogy a magyar megyék abszolút számokban is és viszonylag is elmaradnak a tömeges román jelenléthez képest. És aztán csoda történt – más kérdés, hogy talán nem is először és talán más jelölttel is volt már ilyen, állítja a román sajtó.

És itt én két furcsa dolgot látok. Az egyik, hogy az ilyen >>érdekes<< manőverek Teleormanban meglátszanak, mert nem épp szórványvidékünk, de Erdélyben, ahol tényleg vannak magyarok, az ilyesmi nem látszik. Ezen most nagyon elgondolkodtam.

A másik furcsa dolog, hogy

a magyarok meggyőződésből leadott szavazatait tudom elfogadni, iránytól függetlenül, és még egy kis taktikázást is, hogy ki kampányol kinek, mert a dolgok nem fekete-fehérek.

És ebbe, hogy a magyarok szavazatai, beletartozik az átszavazó magyarok szavazata is: az átszavazók nagyon jól meggondolták, hogy most, a legkisebb következményekkel járó választásokon – hiszen olyan nincs, hogy nem lesz magyar képviselet az Európai Parlamentben – a legkevésbé kockázatos megüzenni az RMDSZ-nek, hogy köztörvényes bűnözőkkel paktálni nem, hogy a korrupció fölött szemet hunyni nem, hogy az igazságügyet piszkálni nem, hogy békés tüntetőket lebányászozni nem, hogy politikusi különnyugdíjat szavazni maguknak nem, és még sorolhatnám a húzásokat, hogy az én fejemben mi jár.

A máséban más járt, mert az a többszázezer szavazat megérkezett a pártnak, ők úgy gondolták, további bizalmat előlegeznek az RMDSZ-nek és ez szerintem rendben is van.

Csakhogy, ha a – ismerős kifejezés – a mérleg nyelve az átszavazó magyarok helyett a csudamód beérkező szavazatok voltak, akkor ez már egy egészen másfajta játszma, mint amit a szavazófülkében, pecsételéskor gondoltam: a demokráciáról.