Mi lesz veled, udvarhelyi sport?

Godra Zsolt tanácsos, az FK korábbi elnöke vázolta víziójukat, fotó: GÁL ELŐD

Nem mondunk újat azzal, hogy az utóbbi években küszködnek a székelyudvarhelyi sportcsapatok, mégis reménykeltő lehetett számukra és a sportkedvelők számára, hogy Godra Zsolt vette át Albert Sándor városmenedzser helyét az önkormányzatban, akiről köztudott: hatalmas sportrajongó. A Color Metal Kft. ügyvezetőjével és társtulajdonosával, a Székelyudvarhelyi Futsal Klub egykori elnökével városunk sportstratégiájáról beszélgetünk, noha a stratégia szóból szerinte lassan sikerült kiölni minden tartalmat, ő inkább a vízió szót használja ehelyett.   

Az interjú április 23-án, pénteken készült, így Godra Zsolt egy hónappal ezelőtti szemléletmódját tükrözi, és nem reagál az azóta sportpályázatokra kiírt keretösszeg szétosztására, és a Szejke jelenlegi helyezetére. A cikk másfél óra beszélgetés kivonatát tartalmazza. Mivel a tanácsosnak egy ülésen kellett részt vennie, abban egyeztük meg, hogy a beszélgetést egy későbbi időpontban folytatjuk és a Szejke SK helyzetéről is szót ejtünk. Idáig ez nem történt meg, és mihamarabb próbáljuk pótolni, viszont a Szejke direkt módon történő támogatásának lehetőségéről interjúnk megjelenésének napján még telefonon sikerült megkérdeznünk a tanácsost.

A sepsiszentgyörgyi születésű képviselő már hétéves korától sportol: szertornázott, sízett, majd negyedikes korától a foci mellett állapodott meg, mert a csapatsportok jobban vonzották. Mosolyogva elmeséli, hogy annyira nem volt jó, hogy élsportoló váljon belőle, noha nem is volt ez célja. Nagyon sokat kapott a sporttól: az iskolán kívüli pluszközösséget, és az egyéniségének formálását. „A csapatsport rávezeti az embert, hogy az életben a célokat könnyebb elérni jó kommunikációval, együttműködéssel, mintha magányos farkasként próbálnál boldogulni, és azt hiszem, ez az élet minden területén érvényes” – vélekedik.   

A sport ugyan nem szervezett körülmények között, de az egyetemi évek alatt is megmaradt számára, és kialakított olyan baráti társaságokat is, amiket 30 év távlatából is ápolnak, hiába élnek már sokan különböző országokban.

Az FK

-hoz, a helyi futsal csapathoz már székelyudvarhelyi vállalkozóként került mint támogató, miután csődbe ment a nagy sikereket elérő, országos bajnok futsalcsapat, a Sport Klub. A kispályás verzió közelebb is állt hozzá, ahogy minden más olyan fociszeretőhöz, aki amatőrként rúgja a labdát. „Jakab Zoltán azzal érkezett, hogy hozzunk létre egy új klubot, és volt egy vállalkozói csapat, akiket sikerült mozgósítania 2013 nyarán. Én és néhány kollégám aktívabbak is voltunk, úgymond vállaltunk felelősséget menedzsment szinten is” – meséli, hogyan lett belőle a klub alelnöke, majd 2016-tól 2018 végéig a klub elnöke. Összegyűltek a dolgai, indokolja lemondását, de főtámogatóként továbbra is a klub kötelékében maradt, és most is napirenden van a klub életével.

„Úgy érezzük, hogy most egy jó lehetőség előtt állunk, nagyon ügyes, fiatal, szinte ismeretlen gyerekekből állt össze egy olyan társaság, amely kupadöntőt játszott, egy bajnoki harmadik hellyel fűszerezve, és a tavaly őszről átcsúszott kupagyőzelemmel. Nagyon sok ügyes játékosunk volt, akit abban a pillanatban nem tudtunk anyagilag motiválni, más klubokat erősítenek jelenleg, de meggyőződésem, hogy szívesen visszajönnének. A cél 3-4, itthon befutott játékost hazahozni és egy új lendülettel, és új célokkal nekifogni a következő évnek. Egyébként a koronavírus olyan értelemben segítőtársunk volt, hogy bizonyos csapatoknak, akik többnyire idegenlégiósokból építkeztek, komplikáltabbá tegye, hogy összefüggő keretük legyen” – mondja.

Úgy látja, amit Udvarhelyen Jakab Zoltán csinál, az az egész román futsalnak a javát szolgálja: „ha megnézzük a román válogatott keretet, van néhány kiöregedett játékos, akik nincsenek benne a jövő terveiben, van egy közel másfél sor honosított, és akkor már jönnek a mi fiataljaink.” Szerinte a nagy hajsza, hogy mindenképpen bajnokok legyünk – ami a korábbi években jellemző volt – rövid távon akar célokat elérni, és nem fektet az ifinevelésbe. A szemlélet, ami az FK körül kialakult a támogatókban is az, hogy nem baj, hogy nem vagyunk bajnokok, de legalább látjuk, hogy

a gyerekeink megküzdenek,

harcolnak, még hogyha erősebb keretek ellen is. Frakciójuk sporttal kapcsolatos víziója is ezt erősítené: nem felpumpálni mesterségesen a csapatokat, hanem elérni, hogy egy adott sportklub már fiatalkorban megmozgassa a gyerekeket, még akkor is, ha nem lesz belőlük sportoló, de rendet tanulnak, és késztetést kapnak a sportos életmódra. „Nem azt mondom, hogy tilos idegenlégióst tartani, mert az színt vihet az egészbe, de nem arra kellene alapozni. Az udvarhelyi is annak örül, ha a szomszéd gyerek van ott a pályán és viseli a város színeit, úgyhogy ilyen értelemben ez a gondolat része annak a sportfinanszírozási elképzelésnek, amit a versenysportokra akartunk szánni” – magyarázza. Úgy véli, az ifiképzésre költött pénz nem kidobott pénz, még akkor sem – maradjunk a futsalnál –, ha egy tizennégyfős keretből lesz kettő, aki profivá válik, viszont a másik 12 gyereknek az egyéniségüket formálja az, hogy ők sportoltak, és remélhetőleg átadják ezt a saját gyerekeiknek, ennyivel is egészségesebbek lehetünk itt Udvarhelyszéken.

Támogatás: abban a székben azt a feladatot végezte

Az FK-s múltra azért voltam kíváncsi, mert annak idején az FK elnökeként, amikor lemondott, Godra egy interjúban azt említette indokként, hogy nagyon kevés az önkormányzattól pályázati úton lehívható összeg, akkor ez az FK esetében 220.000 lej volt. 800.000-900.000 lejes keretösszeg volt akkor, amit az egyesületek egymás között oszthattak el, tavaly 1.4 millió volt, idén a sportpályázatokra 1,35 millió lejt szánnak. Ennek elfogadásakor Godra Zsolt azt javasolta, hogy hangsúlyosabban támogassák ebből azokat a sportokat, amelyek országos versenyszinten vannak, értékeljék az eredményeket és azok fenntarthatóságát. A keret csökkenését beszélgetésünkkor azzal indokolja, hogy nagyon sok klub tevékenység hiányában nem tudta lehívni tavaly sem a számára kiírt összeget, úgy emlékszik, akkor 1.1 millió fogyott el.

Godra beszélgetésünk során el is ismeri, az FK elnökeként 2018-ban úgy érezte, ha az önkormányzat nagyobb összeggel támogatta volna őket, akkor jelentősen jobb eredményt is el tudott volna érni a csapat. Abban a székben azt a feladatot végezte – mondja, hozzátéve, hogy ennek az évnek a sportköltségvetése nem biztos, hogy a következő évek város finanszírozási szándékát fejezi ki, mert abból indultak ki, hogy mire a költségvetést megszavazták, arra már az év fele eltelt, és egy olyan fele, amelyben nagyon sok klub nem is tudott tevékenységet folytatni. Godra szeretné, ha 2022-ben jóval nagyobb költségvetésből tudna sportot finanszírozni a város, de ha ez sikerül,

a sportvezetők szemléletén is kellene változtatni, 

mert úgy kellene tekintsenek a városra, mint ahogy a részvénytársaságban az ügyvezető a részvényeskre tekint: a részvényesnek joga van tudni a szervezet céljait, költségvetését, problémáit.

„Én nem azt mondom, hogy grammra le szeretnénk követni, hogy mire költi a pénzét, de legalább mélyebben szeretném megismerni, hogy mire kéri és ahhoz képest egy év múlva azt, hogy abból mit sikerült elérni. Legyen egy egészséges kommunikáció, ne csak akkor találkozzon az önkormányzat egy adott sportklubbal, amikor az leadja pályázati dossziéját. Keressen alkalmat, hívja meg a város képviselőit egy beszámoló beszélgetésre. Mi ezt a futsal klubnál minden évben gyakoroltuk” – teszi hozzá.

A keretösszeg ennyi, az elosztáson kellene változtatni

Klubelnökként azt látta, hogy némelyik városban nagyon sok pénzt pumpálnak bele önkormányzatok az egyesületekbe, nagyon kevés kivétellel szinte kizárólag megyei és városi önkormányzati finanszírozásokból éltek, míg itt fordított volt az arány, de most már úgy gondolja, hogy ahogy az önkormányzatra, a támogatókra is akkora, ha nem nagyobb szükség van. A keretösszeg ennyi, az elosztáson kellene változtatni. Szerinte a korábbi városvezetéseknek nem volt egy egyértelmű gondolatmenete, hogy mi szerint kellene értékelni a beérkezett pályázatokat.

„Nyilván mindenkinek szüksége van finanszírozásra. Mindenki szeretne jobb eredményt elérni, és azt mondja, hogy el tudna érni jobb eredményt, ha több pénze lenne. Ezzel nem is lehet vitatkozni. Tény, hogy huszonvalahány sportágban nem tudunk országosan kiváló eredményt elérni, ezért kellene valahol szegmentálni. Azoknak a sportágaknak, amik kimondottan amatőr mozgásigényt akarnak kielégíteni szervezett körülmények között, azoknak a városi támogatást a megfelelő minőségű sportinfrastruktúra biztosítaná” – mondja, és ezt a Városi Sportklub segíthetné szerinte.

Az év első két hónapjában folytatott felmérésük során azt tapasztalták, hogy sok olyan sportlétesítmény van az iskolák üzemeltetésében, amit gyakorlatilag a város finanszíroz, és ami bekapcsolható lenne sokkal nagyobb mértékben az udvarhelyi sportágak működtetésébe. Valamilyen formában ez létezett, mert mindenki lobbizott az iskolaigazgatóknál, hogy bemehessen délután, de nem volt irányított. Hogy ebből olyan iskolák is hasznot húzzanak, amelyeknek van egy olyan sporttermük, ami akár egy szabvány kézilabdapálya méretű, és tudnának ott edzeni a korosztályos csapatok, de nem megfelelő minőségű mondjuk a pályaburkolat, a fény minősége, akkor ott hozzá kell tenni még egy kicsit ahhoz, hogy be lehessen vonni szervezetten a sportéletbe a délután szabaduló iskolatermeket. Ehhez viszont arra is szükség lenne, hogy megoldják azt a problémakört a tanügyminisztériummal, hogy legyen kisegítő személyzet felügyelni a sporttermeket iskola után.  

Godra szerint ezzel a legtöbb sporttevékenységet folytató egyesület problémáinak nagyrészét már megoldanák, és inkább azokat támogatnák extra költségekkel, akikben megvan az a potenciál, hogy eredményt is fel tudjanak mutatni versenyeken. Még egyszer hangsúlyozza: számukra az is eredmény, ha valaki fiatal csoportokat mozgat meg, ami a városnak mindenképpen jó, neki szülőként is jó. Persze, az is elengedhetetlen, hogy szurkoljunk a lelátókon, ehhez meg a támogatási irányelveket – amelyek nem voltak – pótolták, eszerint a szűkös keretet azok között osztanák el, akik ifinevelésben is fel tudnak mutatni valami maradandót, másrészt a sportteljesítményi célokkal is indulnak.

„Nyilvánvalóan olyan csapatokról beszélünk, amelyek már eddig is képesek voltak arra, hogy külső forrásokat is használjanak, szponzorokat vonzanak be, létezik egy koherens klubszerkezetük, amiben az adminisztratív feladatokat elvégzik, és ha megnézzük, akkor nem is olyan sok sportág esik ebbe a kategóriába” – mondja.

A VSK feladatkörét bővítenék

„Úgy látjuk, hogy egy szakmai űrt kell, hogy betöltsön a sport területén, ami egyrészt a város tulajdonában lévő létesítményeknek a szakszerű üzemeltetését jelenti. Régen ez a műszaki osztály területe volt, csak nekik mindig volt egy lyuk, egy gödör, egy csatornatető, ami sürgősebb volt, ez kevésbé volt prioritás. Plusz ez bizonyos szakterületi ismeretet is követel, tudni kell, hogy egy gyepet, egy jeget hogyan kell kezelni” – mondta, hozzátéve, hogy a VSK továbbra is szervezett körülményeket kell, hogy biztosítson olyan sportágaknak, amelyeket korábban szabadidős amatőr sportként kezeltünk, mint a futás, vagy a bicikli. A futók és a bringások versenyeztetését, ruházatukat, edzéseiket kell, hogy biztosítsa, és intéznie a kisgyerekek kosárlabda-, és jégkorong-edzéseit, valamint a korisulit. Godra szerint személyzetbővítésre is szükség lett a sok feladatkörrel. Tudja, hogy tavaly több sportvezető fájlalta a pénzek aránytalan elosztását, hogy a VSK-ra annyit szántak, mint a többi sportcsapatra együttvéve, de idén a város sportklubját sikerül feltölteni tartalommal.  

Beterveztek rendezvényeket, mint például amatőr futóverseny, bringaverseny, és ha a körülmények megengedik, idén is megszervezik a sportágválasztót a gyerekeknek, visszavezetik a helyi sportgála megszervezését, illetve bekerült logisztikai és adminisztratív feladatkörrel a VSK büdzséjébe a Hargita Rali szervezése is. Ez korábban a költségvetésben a sportpályázati oldalon volt, és úgy érezték, hogy ez valamilyen formában kilóg az egészséges életmód támogatásából, a fiatalok sportolásra való buzdításából, de egy olyan rendezvény, ami a városban már évtizedek óta meggyökerezett, és amíg tart, a szaksajtó figyelme is Udvarhelyre összpontosul, így turizmusban, városmarketingben besegít.

Godra arról is beszél, hogy a VSK költségvetéséből a működési költségek vittek el nagyon sokat, és ennek kevésbé van meg a látszata, de megjegyzi, aktívan dolgoztak, amíg lehetett, a jégcsarnok környékén, ahol közel 200 fiatalt mozgatnak meg versenyszerűen, és 1000 fölötti volt a pandémia előtti évben azok száma, akik a korisuli keretein belül korcsolyázni jártak. A tanácsos megerősíti azt is, hogy 

eddig nem történt meg a jégpálya műszaki átvétele.

„Pillanatnyilag a legfontosabb dolog, ami hiányzik, és ami miatt nem tudott megtörténni a műszaki átvétel, és ami miatt nem tudta átvenni a VSK az üzemeltetést – de egyébként alkalmas a versenyzésre – az egy modern chiller (hűtőberendezés – szerk. megj.) létrehozása, ami benne van az idei költségvetésben, és elkészül nyáron. Eddig azért nem volt, mivel ez nem egy kicsi beruházás. Ami még mindenképpen szükséges az egy civilizált körülmények között létrehozott öltözőrendszer, és melegedő” – mondja. 

A jégkorong akadémiával abban egyeztek meg, hogy az akadémia ősszel, a szezonkezdetre telepít egy 24 konténerből álló együttest, ami egy könnyűszerkezetű megoldás lenne erre, majd jövő évre azt ígérték, hogy segítenek egy új, profi rolba (jégkészítő gép) beszerzésében is, ami szintén egy költséges dolog. Pillanatnyilag van egy, de az egy elég leharcolt szerkezet. Cserébe az akadémia azt kéri, hogy a város biztosítsa azt, hogy ősszel és tavasszal egy-egy hónappal toldják ki a szezont, és ezáltal már nem csak egy 2-3 hónapos időszakra alkalmas, hanem egy féléves aktivitásra is a pálya, illetve biztosítsák a feltételeket, ami kell az infrastruktúra kialakításához: áramot, vizet, és tegyék pontra működési engedélyeket.

Az akadémia továbbra is támogatja a VSK-n keresztül a várost abban, hogy kisiskolás hokis korosztályokban biztosítsák a szakképzést, sőt a hokisuli keretében is szakavatott kollégák tanítsák őket, jégkorongfelszereléseket szereznek be.

A labdarúgó akadémia

is szóba kerül, Godra szerint eleget keseregtünk már azon, hogy az Csíkba került, most már ideje a jövővel foglalkozni, és megkeresni azokat a közös pontokat, amelyek a város javára válhatnak, és ennek érdekében tárgyalásokat is folytatnak az akadémiával. „Megkérdeztük, mire lenne szükségük a város részéről ahhoz, hogy meg tudjanak még jobban erősödni a régióban, illetve ők mit tudnak nyújtani cserébe. A legutóbbi beszélgetés során megerősítették, hogy Udvarhelyszék mind fiatal játékosok, mind szakemberek szempontjából nézve nagyon erőteljesen reprezentálva van a csíkszeredai akadémián és továbbra is úgy tekintenek Udvarhelyszékre, mint az egyik legfőbb merítési bázisra. Nem az a cél, hogy most mindenkit gyerekkortól bekerüljön Csíkszeredába, hanem hogy erős alközponti rendszer épüljön fel, amit meg kell egy infrastruktúrával erősíteni” – mondja.

A leharcolt, régi stadionunk mellett – ami mindenképpen felújításra vár – van egy műgyepes pályánk, ami eleve a közösségi együttműködésnek köszönhetően jött létre tíz éve, de ez még mindig szűkös a tanácsos szerint, főleg, hogy nagypályás férfi focin kívül van egy női focicsapatunk, akik sikeresen szerepelnek az országos megmérettetésben, és amatőr bajnokságban szereplő csapataink is.

Keresik közösen a lehetőséget: az önkormányzat területtel, az akadémia meg a beruházással szállna be ezen területek fejlesztésébe.

De milyen területek?

Erre is vannak ötletek, amiket nem rejtett véka alá a tanácsos, de kihangsúlyozta, egyelőre ütköztetik a véleményeket, mérlegelnek. Abban mindenki egyetért párttól függetlenül, hogy sport és szabadidő témakörben nagyon sok fejleszteni való van: az uszoda és egy sportcsarnok mindenik pártnak ott volt a listáján, de ezen kívül, ami a szabadidős tömegsportokat illeti, vannak más beruházási terveik.

„Most azt kell majd megválaszolni, hogy mikor, milyen ütemben és hová, hisz eddig a probléma az volt, hogy beesett az ajtón egy ötlet, de nem volt fogalom arról, még tanulmányi szinten sem, hogy azt hová lehetne telepíteni. Hosszútávon a korábbi városvezetések nem jelöltek meg olyan fejlesztési zónákat, amely be tudjon fogadni több sportlétesítményt, függetlenül attól, hogy az versenysportolókat, szabadidős sportolókat, vagy mindkettőt ki tudná szolgálni. Székelyudvarhely földrajzi fekvése nagyban különbözik a Csíkszeredáétól, Szentgyörgyétől, ahol az Olt mezején rengeteg terület van. Mi egy völgyben vagyunk, a dombos részre egy sípályát, vagy bobpályát lehetne létrehozni, de nem biztos, hogy erre van a legnagyobb igény” – kezd bele.  

Viszont van már egy ötlet: a Budvár utca és a Sazy közötti rész van kiszemelve erre a célra a Küküllő partján, ami egy közel 12 hektáros összefüggő terület, ebből 3 hektár a város tulajdonában van, a többi közel 8 hektár magánszemélyek területei, akik legeltetésre használják. A helynek viszont nagyon jó a pozíciója szabadidősportok szempontjából, rálátni a Budvárra, mellette a Küküllő, aminek a gátja egy külön potenciált rejt, ha azt be lehet csatolni egy sétáló, bringázó körútba, ráépíteni egy fahidat, ez izgalmas tud lenni, magyarázza Godra. Készült is erre egy tanulmány, hogy erre a területre milyen jellegű létesítmények férnének be.

Jelenleg egy rögzített pont van: a kisiparosi inkubátorház, ami már ezen gondolat előtt rögzült, de úgy látják az önkormányzatban, hogy ez nem zárja ki a lehetőségét további beruházásoknak a területen. Az amúgy is úgy van elképzelve, hogy a Budvár utca sarkára, a beszűkülő területre kerülne, ami egy jó alkalom lehetne ott rendet rakni.

Ez azért volt előkészítve, hogy bemutassák az önkormányzati képviselőknek, hogy ezzel a gondolattal tovább foglalkozzon-e a hivatal. Februárban volt egy informális találkozó, amin részt vett mindhárom frakció, akik zöld utat adtak az övezet rendezési tervének elkészítéséhez, ami már folyamatban van. Amikor ezt előterjesztik, az lesz a pillanat, amikor hivatalosan is állást foglal az önkormányzat. „Nekem nagyon tetszik, én hétvégeken bringával többször is bejártam, hogy szokja a szemem” – meséli. Persze, nem tartanak még konkrét terveknél, de most kell leszúrni a botot, aztán már csak a megfelelő pillanatot kell megtalálni, illetve a megfelelő lobbierőt ahhoz, hogy a létesítményeket elkezdjék telepíteni. Godra úgy látja, a következő pályázati ciklus kedvező széljárást biztosíthat.

És mi is lenne itt?

„A vörös rész a jelenlegi autóspiac, ide van elképzelve egy bekötőútja a területnek, és ahogy haladunk Boldogfalva irányába, lenne egy másik, nem pontosan a Jézus Szíve kápolnánál, hanem egy kicsivel lennebb” – vezet körbe virtuálisan. Szerinte itt szükség lenne egy helyszínre, ahol szabadtéri rendezvényeket úgy meglehessen szervezni, hogy az a város forgalmát ne állítsa fejre. „A Patkóban szervezett kézműves vásártól kezdve a szabadtéri koncertekig mindenre gondolok itt” – magyarázza.

Több terv is van, ezeken szerepel uszoda, csarnok, foci, tenisz, pumped truck pályák, egy kisebb halastó egész közel a Küküllő kanyarjához, és megfelelő számú parkoló, ami az autópiac parkolási problémáit is megoldaná.

A másik terület, amire létezik már PUZ, a strand és a stadion közötti szabadterület, ami szintén része egy tervnek, és ez is sportszabadidős zónaként szerepel a rendezési tervben, így más létesítményt nem lehet létrehozni ott. „Annak az a problémája, hogy önmagában egy nagy létesítményt, mint egy sportcsarnok nem tud befogadni, mert annyira szűk a terület. Nyilván a közlekedés javítása elképzelhető, ha valamilyen módon a vasúttársasággal közösen új átjárót lehetne nyitni ott, ahol volt a régi sofőriskolás rámpa, de ezek tervek, és a román vasúttársaság állam az államban, nem könnyű módosításokat eszközölni az ők infrastruktúrájukon. De nem lehetetlen” – mondja.

Persze, az általa először említett terület fejlesztésének az első feltétele az, hogy a város tulajdonába kerüljön, de úgy véli, legalább most van egy koherens terv, ami nélkül gyakorlatilag nem lehetne lobbizni sem. „Mindig azt vetették a szemünkre, ha nem segítettek, hogy nem is kértük. Ahhoz, hogy kérni lehessen, el kell indulni egy projekttel” – ecseteli. A frakciók között most úgy látja, egyetértés van, még ha merültek is fel félelmek, mint a Budvár lakónegyed közelsége, de szerinte egy jó alkalom lenne ez civilizált körülményeket teremteni az ottlakóknak. Az egyetértés általában nem húz ki egy négyéves ciklust, de Godra úgy gondolja, a sarkalatos dolgok idén eldőlnek, attól a perctől kezdve, hogy erről az zónáról elkészül a területrendezési terv, ami hosszútávon meghatározza a jövőjét a területnek.

„Nem hiszem, hogy bárkinek érdeke lenne, hogy ezt akadályozza, bármilyen konfiguráció lesz, mindenki fejleszteni akar. Nekem mindegy, hogy a mi mandátumunkban, vagy a következőben épül-e fel. De mi kell leszúrjuk a botot, egyébként 3 és fél évet csúszik minimum a dolog” – vélekedik

Utólag a tanácsost telefonon kérdeztük meg

a Szejke SK a város által direkt módon történő támogatásának lehetőségéről is,

miután a májusi tanácsülésen Benedek Árpád Csaba RMDSZ-es tanácsos ismét felvetette ezt az opciót. Benedek úgy látja, hogy direkt támogatást nyújthat a csapat számára a város, mert a hozzá tartozó alegységek (Urbana, Pro Sport Alapítvány) tulajdonában van, viszont tisztában van azzal, hogy a költségvetési módosításra csak ősszel, leghamarabb szeptemberben kerülhet sor, azelőtt pedig valahogy meg kell oldani az évadkezdést.

Köztudott, hogy a csapat idén felküzdötte magát a legjobbak közé, de a klub anyagi helyzete miatt kérdéses, hogy meglesz-e a szükséges anyagi háttér ahhoz, hogy a magasabb osztállyal járó többletköltségeket fedezze olyan körülmények között, hogy az alapfenntartás is nehézkesen működik, április végén a csapat játékosai még a februári fizetésükre vártak. Szintén április végén Novák Károly Eduárd sportminiszter udvarhelyi látogatása során elmondta, a minisztérium fog külön klubot létesíteni, hogy megmentsék a csapatot, de bürokratikus okokból ez egyelőre nem valósulhat meg, őszre tudják előkészíteni, és így valószínűleg jövő év januárjában, februárjában jöhet létre a klub, így az idei indulás továbbra is kérdéses. 

„Tény és való, hogy a pályázható összeg nem biztosít megfelelő keretet még a túlélésre sem” – mondta el utólagos megkeresésünkre Godra Zsolt. Egyéb hasonló helyzetű klubok finanszírozását elemzik, például a szucseávai, sepsiszentgyörgyi, és tordai klubét. Godra elmondta, hogy a nehéz szabályozás miatt az utóbb említett csapatnál több per is fut az önkormányzat és a számvevőszék között, azért is próbálják felmérni a lehetőségeket, hogy amennyiben direkt módon sikerül támogatni a Szejkét, a számvevőszék „ne kérje vissza” a számukra elkülönített összeget.

Június közepéig, vagy az első költségvetés-kiigazításig ígért konkrétumokat a tanácsos, aki azt is elmondta, hogy jelenleg a szponzorokkal is folyamatban van az egyeztetés. Ez meghatározhatja a klub következő idényben való költségvetését, és azt, hogyan és hova tovább, hiszen az említett költségvetés-kiigazításra csak szeptemberben kerülhet sor, így az első osztályhoz anyagi feltételeket ettől függetlenül kell megteremteniük.