Mi lesz veled, udvarhelyi közszállítás?

Hetek, hónapok óta nyomasztja az udvarhelyi közhangulatot, hogy mi lesz a közszállítással, miután szinte megszűnt július elsejétől, s végül a nyár végéig sikerült haladékot nyerni ez ügyben.

Azóta úgy tűnt, ha megkésve is, de a probléma megoldása sínen van: nemrég szavaztak meg kétmillió lejt három busz vásárlására, addig is a – Budapestről kiszuperált – kék buszokat felújítják és üzembe helyezik, és folyamatban van a közszolgáltatás jogi eljárása is.

A koppanás 

a júliusi végi rendes tanácsülés után érkezett, amikor – a korábbiakkal ellentétben – úgy döntöttek, hogy a nyilvánosság előtt tartják meg az Urbana közgyűlését. Ez irányú kezdeményezésüket Németi Zoltán, a cég gazdasági igazgatója azzal indokolta, hogy az Urbana szerepvállalásával és a közszállítás működtetésével kapcsolatban nagy nézeteltérések vannak a tanács (mely egyben a cég közgyűlése) és a hivatal között. Mivel nagyon telik az idő, az álláspontokat kellene egyeztetni és a szükséges döntéseket meg kellene hozni ahhoz, hogy a szolgáltatást időben át tudja venni az Urbana – mondta, amivel a jelenlévők tisztában is voltak, egyet is értettek a felszólalások alapján.

Fotók: Gál Előd

Az egyórás tanácskozás azzal kezdődött, hogy mindenki elmondhatta, 

miben, kiben és hogyan látja a problémát, amit meg kell oldani.

az Urbana képviselői azt nehezményezik a hivatal részéről, hogy elmaradoztak a májusban eltervezett rendszeres egyeztetések. Úgy értékelik, hogy ők a rájuk bízott feladatokat elvégezték: májusban beemelték a közszállítást a tevékenységi körükbe, és – miután mérlegelték a vásárlás és a lízing lehetőségét – a közgyűlés (vagyis a tanács) azt javasolta a hivatalnak, hogy használt buszokat vásároljon. 

A július 8-ai határozatban megadták a paramétereket is: négy darab használt busz vásárlását tanácsolják, melyek egyenként legalább 20 fős kapacitással rendelkeznek, max. 9 méter hosszúak, 2017-esnél későbbi gyártásúak és „minél kevesebb” kilométerben vannak.

Éppen ezért értetlenül állnak azelőtt, hogy 

a hivatal teljesen figyelmen kívül hagyta a javaslatukat, és három, egymástól különböző buszra írt ki közbeszerzést: két, egymástól méretben eltérő dízel és egy elektromos járműre. Azért gyűltünk ma itt össze, hogy egy irányba húzzuk a szekeret, sugallja Németi.

Venczel Attila jegyzőnek ezzel csak egy baja van: hogy a szekér beelőzte a lovakat. Ha jól érti, az Urbana közszállítás tárgyában hozna döntéseket, de egyelőre az Urbana nem hozhat ilyen döntéseket, mert nincs ez a feladatkör átruházva az önkormányzat részéről.

Tisztában vannak ezzel, nem is köteleztek senkit a buszvásárlásra, egyszerűen olyan paramétereket javasoltak, hogy minél könnyebben és minél hamarabb megvalósítható legyen a beszerzés – reagált a POL részéről Péter Balázs. Ezzel szemben egy olyan kiírás jelent meg a SEAP-on, amivel a saját lehetőségeinket szűkítjük: egyrészt nehéz lesz háromféle buszt beszerezni ugyanattól a forgalmazótól, másrészt „meg lehet nézni, hogy hány fiatal ül a buszon”, ezért nem tartják megfelelőnek, hogy csak 10 ülőhely legyen és 30 állóhely a nagy buszban. Utólag nehéz lesz módosítani, azért próbálunk elébe menni a dolgoknak, érvelt. 

Nem értettük, miért most problémáznak azon, hogy hány és milyen busz legyen, miért nem korrigálták akkor, amikor a döntés a kezükben volt. Bár a július 15-ei tanácsülésen is volt vita az ülőhelyek számáról, a 2 millió lejt mégis a hivatal – három, új buszos – javaslatával fogadták el. Utólagos kérdésünkre ismerte be Péter, hogy ezt a részletet bizony nem vették észre.

Az RMDSZ részéről Berde Zoltán is azt nehezményezte leginkább, hogy a polgármester konzultáció nélkül írta ki a közbeszerzést, és a közgyűlésen sem volt jelen. Ölvedi alpolgármester szerint Gálfi azért hiányzott, mert Csíkszeredába kellett utaznia.

A jegyző próbálta enyhíteni a feszültséget azzal, hogy maga is támogatja a szakemberekkel való konzultációt, de még egyszer hangsúlyozta: a közbeszerzés a hivatal dolga. Nem az ő tiszte, hogy megállapítsa, kin csúszott el, de ő is látja, hogy 

kommunikációs problémák vannak ez ügyben.

A POL azonban nem adta fel, hogy további kérdésekkel beazonosítsa a hibát és a hibást. Bíró Jolán megelégelte, hogy „gyűlést gyűlésre halmozunk és helyben topogunk”, és feltette azt a kérdést, amely minket is a leginkább foglalkoztatott: Mikortól tudta a hivatal, hogy lejár a szerződés a Balint Transszal, és miért csak idén májusban kezdték el a procedúrát?

A kínos csendet saját frakcióvezetője, Godra Zsolt törte meg azzal, hogy keretbe helyezte a történetet: már a tavalyi év végén tudtuk, hogy lejár, hamarabb is megtörténhetett volna az Urbana felkérése az új feladatra. Ettől függetlenül értékeli, hogy beindult a munka, az Urbana megkapta és el is végezte a feladatot, hogy felmérje, mire van szükség. Megértik, hogy a jogi oldalon elhúzódnak a dolgok, de a szervezési oldalon lehetne operatívan haladni.

Godra inkább arra kíváncsi, hogy miért nem vették figyelembe az Urbana javaslatát, mi alapján döntöttek másképp – fordult Kovács Attila fejlesztési osztályvezetőhöz. Utóbbi eleinte a műszaki osztályra hárított, de aztán csak kibújt a szög a zsákból: a polgármester ragaszkodott hozzá, hogy használt buszt ne vegyünk, ha egyszer van lehetőség újra. Ami rendben volna, ha nem lenne problémás 2022-es évjáratú buszt beszerezni, fűzte hozzá Péter Balázs.

Ami pedig az időzítést illeti, meg kellett várniuk az évközi költségvetés-kiigazítást. Péter Balázs viszont nem tartja helyesnek, hogy nem foglalták bele már az év elején a költségvetésbe (igaz, ők maguk sem javasolták, pedig akkor még kulcspozícióban voltak a POL-os kollégáik: Pálfi Kinga alpolgármester és Albert Sándor városmenedzser – szerk.). Berde pedig azt kérte számon Kovács Attilán, hogy kettős minőségében, a vezetőtanács tagjaként és a hivatal alkalmazottjaként miért nem végzett közvetítő szerepet az Urbana és a polgármester között. Választ azonban nem kapott.

Jó, de hogyan tovább?

A hosszasra sikeredett egymásra mutogatásból – amely alatt az is újból elhangzott, hogy Gálfi cirkuszol az UrbanávalJakab Attila alpolgármesteri kabinetvezető próbálta kivezetni a társaságot.

A helyben topogást szerinte az okozta, hogy személyi konfliktusok vannak az Urbana, a tanács és a hivatal között. Úgy látja, most is mindenki a saját igazát, erejét fitogtatja, ezzel nem fogják megoldani a helyzetet, kicsit nagyobbvonalúságot kér mindenkitől. Jakab szerint most már mindegy, hogy mekkora és hány busz lesz, a városlakók számára az a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán szolgáltatás, erre kellene koncentrálni. „Ez a busz elment, ki van írva közbeszerzésére, és nagyon jó buszállomány áll rendelkezésre az Urbanánál” – ironizált a kék buszokra utalva, amit a POL soraiban nem igazán értékeltek. Ahogy azt sem, hogy próbálta védeni a védhetetlent, felemlegetve, hogy Gálfi támogatásból újíttatta fel ezeket a buszokat.

A magas labdát Godra csapta le, elmondva, hogy ezek 1997-98-as gyártású, non-euró buszok, többmillió kilométerben, és hogy „erősen csóválták a fejüket a felújító cégnél is”, hogy milyen állapotuk, fogyasztásuk van.

De amíg más nincs, addig valamit kezdeni kell velük,

terelődött mégis az olyan, amilyen buszokra a szó. Az üzembe helyezésükért kardoskodó polgármester erre a közgyűlési ülésre megoldásokat várt azokra az igényekre, amelyek a kék buszokkal kapcsolatban merültek fel. A biztosítás, a licensz, a feliratozás mindössze 10-11 ezer lejes költséget jelent, viszont volt egy olyan döntés, hogy amíg a közszállítás tétel nem szerepel a cég költségvetésében, addig nem lehet erre költeni. A közgyűlés fogalmazzon meg egy javaslatot, kérte tőlük Jakab, aki amellett érvelt, hogy ne ezen a kis összegen múljon.

Péter Balázs azon az állásponton volt, hogy: nem szoktak pénzt költeni a magánszférában sem arra, ami nem működik, de amíg nincsenek új buszok, addig valahogy meg kell próbálni a kék buszokkal. „Még ha bele se merek gondolni, sőt, valójában félek, hogy több lehet a kár, mint a haszon”, de ha ez az igény, akkor legyen, kössék meg a biztosítást, szerezzék meg a licenszet rájuk, csak a feliratozásukat hanyagolná, mert átmeneti megoldásnak szánják őket – hangzott el a javaslat, melyet végül elfogadott a közgyűlés.

Az Urbanának azonban ez a legkisebb gondja,

a tanácskozás végére csak úgy röpködtek a kérdések a hivatal felé. Előbb afelől érdeklődtek, hogy a közszolgáltatás átruházása hol tart. A jegyző csak ismételni tudta magát: várják a Versenyhivatal részéről a kedvező láttamozást, amit egy tanácsi határozatnak kell követnie. A megbízás pedig öt évre szól és remélik, hogy a – kis mobilitási projektből – pályázott e-buszok is bekerülnek a gépparkba.

A legnagyobb fejtörést azonban az okozza a cégnek, hogy nem tudják, milyen számokkal tervezzenek és elégséges költségvetést tudnak-e hozzárendelni: 

Az Urbana csak úgy tudja átvenni a buszjáratok működtetését, ha lesz rá költségvetése. Jó, hogy vannak számok, de hülyeséget ne csináljunk, legyen annyi pénz, amennyi kell. Amíg nincsenek meg a paraméterek, nem tudunk előre számolni, felkészülni a közszolgáltatás átvételére. Van egy összköltség, aminek egy részét a jegyárból tudjuk fedezni s a többit az önkormányzat kompenzálja. A delegálási szerződésnek ezt is kell tartalmaznia – érvelt Németi.

Ehhez pedig tudniuk kellene, hogy hány járatra volna szükség, milyen távokon, hány és milyen fogyasztású eszközre – enélkül nem tudják megszabni az árakat sem. „A kék buszok javítási költségét meg se tudom saccolni” – szólt hozzá Hadnagy Gábor vezérigazgató.

A hivatal részéről a jegyző azzal próbálta nyugtatni a cégvezetőséget, hogy együtt dolgoznak egy konzultációs céggel a működtetés részletein. Többek között az üzemanyag- és villanyfogyasztással, a gépek és személyzet létszámával, költségével is számolnak – a teljes dokumentációt elküldik az Urbanának, ígérték.

Fülöp-Székely István műszaki igazgató picit erélyesebben reagált, azt sugallva, hogy nem érti, hogy miért akadnak fenn ezen. Szerinte hipotetikus számokkal kell számolni, vannak még a szocializmus idejéből is normák, amik alapján meg lehet saccolni a dolgokat. Amikor pedig megvannak a konkrétumok, lehet korrigálni. 

S ha már úgyis belejöttünk,

Péter Balázs is számolt egyet, csak nem a pénzt, hanem a napokat, hónapokat, amibe mindez telni fog. Ha abból indulunk ki, hogy augusztus végén zárul a licit, 10 napig megfellebbezhető, max. 2 hónap a beszállítás, s utána még következik a beíratás, a licensz megszerzése, akkor egy pesszimista forgatókönyv szerint december közepe, mire beindulnak az új buszok.

Addig járhatnának a kék buszok, amelyeknek az üzembe helyezése 1-2 hét, amint megvan a közszolgáltatás átruházása. Az optimista forgatókönyv szerint ez még a Balint Trans leállása előtt kicsivel, augusztus 18-áig megtörténhet, de ez a Versenyhivataltól függ – hangsúlyozta a jegyző. Addig is keressenek sofőröket, adta ki az ukázt Péter Balázs, azzal is haladjunk. 

Jó, de hánytól hányig járjanak a buszok? Mert az ITM (munkaügyi felügyelőség – szerk.) „megakaszt”, ha nincs váltás s reggeltől estig dolgoztatjuk a sofőröket – zárult az ülés Hadnagy vezérigazgató még egy kérdésével, ami azóta is válaszra vár.