György István, és az újonnan érkező Lucian Munteanu, fotók: GÁL ELŐD
Sorra értük el a történelmi sikereket – kezdi évértékelő beszélgetésünket György István, a Székelyudvarhelyi Asztalitenisz Klub csapatvezetője. Az általa említett sikerekről portálunk is beszámolt, például a román Szuperligában szerzett bronzról. A klub a 2021-es év elején az elődöntőig menetelt, ahol a címvédő, és később ismét bajnoki címet ünneplő bukaresti Steaua ejtette ki őket. A csapattagok nyakába így bronzérem kerülhetett, ami a székelyudvarhelyi asztalitenisz első országos csapatversenyben elért érmét jelenti. Nem csak itthon,
Európában is vitézkedtek György Szilárdék.
Tavaly ősszel először vettek részt a legrangosabb európai bajnokságban, a Bajnokok Ligájában, aminek feltétele volt, hogy még tavasszal a második számú kontinensviadalon, az Európa Kupában a 16 csapatos döntőtornájáig meneteljenek. Ezáltal az európai klubok rangsorában a huszadik helyre kerültek, s ez eredményezte azt, hogy jöhetett a Bajnokok Ligája, ami szintén „történelmileg egyedülálló, fantasztikus dolog”, István nyomatékosítja ennek a súlyát azzal, hogy elmondja: román csapat utoljára valamikor a hetvenes években játszott a tornán. És az udvarhelyi nem csak játszott, csoportjának rendezési jogát is megszerezte, így udvarhelyi közönség előtt zajlottak Európa legrangosabb tornájának mérkőzései.
„Jól sikerült a szervezés a korábbi években az Európa Kupában, így jó a referenciánk az európai szövetségnél. Minden torna után a résztvevők kell, hogy értékeljék a szervezést többféle szempontból: szállás, kaja, játékfeltételek. Az európai szövetségnél maximális pontszámunk van, ami azt vetíti előre, hogy a következő években is nagyon jó eséllyel pályázunk a rendezésre. A mérkőzések közvetítésével is nagyon elégedettek voltak a szövetségnél” – mondja a szervezésről István.
A mérkőzések megtekintésére többen jöttek Ploieștiről, Bukarestből, Kolozsvárról. Az udvarhelyiek sorából több nézőt vártak, de a járvány számlájára is írják, hogy csak ennyi lett. A szervezők a belépésnél ingyenes gyorstesztet biztosítottak, de a visszajelzések alapján éppen a tesztelés tántorított el sokakat.
Ami a meccsek végkimenetelét illeti, a csapatvezető így fogalmaz: „nem elvertek minket, három szoros mérkőzést játszottunk három klasszis csapattal. A BL szint, az mégis BL szint, de felvettük a versenyt. Most belekóstoltunk ebbe, és a célunk megmaradni itt”. Ami biztos, hogy szoros és nagyszerű hangulatú mérkőzéseken voltunk jelen mind a spanyol CTT Borges, mind pedig a portugál GDCS Juncal elleni találkozón.
Naiv, aki azt hiszi, hogy mi egyfolytában verni fogjuk Európát.
Mivel nem jutottak tovább a csoportból, a második legrangosabb kontinensviadalon, az Európa Kupában folytathatták a versenyt Linzben. „A mese ugyanez volt Ausztriában, játszottunk egy rakás harakiri meccset, nem éppen úgy alakult, ahogy szerettük volna, de nagyon naiv, aki azt hiszi, hogy mi egyfolytában fogjuk verni Európát. Az előző évben nagyon jó szezont futottunk, három-négy olyan neves ellenfelet legyőztük, akiket nem is gondoltunk volna. Tavaly fordult a kocka. Ez van” – magyarázza István.
Lucian Munteanuval a Bajnokok Ligájában vitézkedett az udvarhelyi klub
Ahogy az Európai Kupával, a 2021/22-es Szuperligával is van némi hiányérzete, de gyorsan hozzá is teszi, hogy ugyan jelenleg hatodik a csapat az országos bajnokságban, csupán egy pontra vannak a negyedik helyezéstől, ami már rájátszást ér.
István elmondása szerint nem játszottak rosszul, sőt, jól játszottak, de „mindegyik csapat sokat erősített. Egyre erősebb a román Szuperliga, egyre több pénz kezd lenni benne, egyre többet fordítanak rá”, hogy olyan játékosok jelenjenek meg, mint a Mioveni csapatában játszó argentin asztaliteniszező, Gaston Alto, aki a tokiói olimpián is képviseltette magát, és jelenleg is a világ legjobb száz játékosa között tartják számon. „Egyre nehezebb, de ott vagyunk” – fogalmaz István hozzátéve, hogy a februári második fordulóban mindent megtesznek, hogy megcsípjék az idei rájátszást. A román bajnokságon kívül tavasszal jöhet még a European Trophy, a harmadik számú európai kupasorozat, amelybe szintén nevezett a csapat, mint kieső az Európai Kupából, de egyelőre várják a szövetség döntését, hogy mikor, hol, és egyáltalán megrendezik-e a versenyt, ezt is majd a járványhelyzet határozza meg.
Az európai rangsorban idén a csapatnak kevesebb pontja lesz, mint tavaly, így a Bajnokok Ligájában való indulás még kérdéses, de az Európai Kupában való részvétel biztosan megvan, bármi lesz is a Szuperligában.
Kicsi a klub, de erős
„Ennél feljebb kerülni, mint ami az 2021-ben sikerült ilyen kicsi klubként, nehéz. Mert a román bajnokságban a nyolc csapatból mi vagyunk a legkisebbek, az hétszentség. Anyagilag és mindenféle szempontból. De mondjuk, ha szétnézünk, Udvarhelyen a sportágak mind a béka segge alatt vannak, legyen szó anyagi támogatásról, vagy infrastrukúráról. Mindig a lyukas tetőt javítgatjuk” – szalad ki Istvánból, aki kivétel nélkül mindig ugyanazt a választ adja, amióta ismerem és a költségvetésről kérdezem: kevés, de nem foglalkozunk vele, megpróbáljuk a legjobbat kihozni abból, ami van.
Most még annyit sikerül kihúznom belőle, hogy a jelenlegi költségvetés háromszorosára lenne szükségük ahhoz, hogy stabil bajnokesélyesek legyenek a román bajnokságban, és stabil szereplők a BL-ben. „A szövetség oldalán van egy bejegyzés fotókkal a szuperligás csapatokról. A mi pólónk tele van a támogatók logóival. A többi csapatnak csak az az egy felirat szerepel a mezén, hogy Consiliul Local Mioveni, Consiliul Local Constanța satöbbi. Mi több apróból próbáljuk összerakni a költségvetést és gatyaszáron sikerül végigvinni minden egyes szezont. Jó lenne, ha nem szponzorokat kellene keresni, hanem a játékra tudnánk koncentrálni. Csináljuk-csináljuk, szeretjük és látjuk mi is az eredményt. Ha nekifogtunk és csináltunk egy ilyen szép dolgot, nem fogjuk hagyni, csak kérdés, hogy meddig bírjuk” – mondja.
Ezek szétszakadnak a pályán a csapatért
A költségvetés a játékoskeret szempontjából sem mindegy. A csapatba az új szezonra érkezett Lucian Munteanu. Érdekességképpen a csapatvezető megosztja, amióta BL-ben vannak, hetente érkeznek a hívások és az e-mailek a kínaiaktól és a koreaiaktól, akiknek az udvarhelyi játéklehetőség esély lenne, hogy megmutassák magukat a Bajnokok Ligájában.
„Kérdezgetik, hogy mennyit tudunk adni. Szerintem meg is tudnánk fizetni őket, de a román bajnokság például csak egy külföldit enged meg, így hiába is hoznék ide három kínait. Na és ott van nekünk a szerbiai magyar Cservik Krisztián, vagy a svéd Sebastian Loso, aki már negyedik éve játszik nálunk s szakad meg a pályán a csapatért. Én nem tudnám megtenni vele, és mással sem, hogy bocs, de a játéklehetőséget egy kínainak adom. Ezen kívül megértik az itteni helyzetet: tavaly, amikor elveszítettünk három-négy támogatót, és elmagyaráztam, hogy kevesebb pénz lesz, azt mondták, hogy nem baj, ennek ellenére is megy tovább minden. Ezt nem lehet pótolni. Ők a csapatot, és nem a pénzt teszik első helyre. S ott vannak a fiataljaink is, akiket próbálunk be-becsempészni a csapatba” – magyarázza István.
A csapad svéd légiósa, Sebastian Loso
Szerinte Tamás Szabolcs, Jenei Barnabás, és Sánduly Levente is megállnák már a helyüket a Szuperligás csapatban. „Szabolcsék most az u21-es páros döntőben az éremért harcoltak, és nagyjából a mezőny ugyanaz, mint a Szuperligában. Egyéniben is attól az Istratétól kapott ki nagy nehezen, 3-1-re, aki az egyik legjobb játékos a bajnokságban. Tehát megvan a színvonal, és inkább a mi játékosainkba fektetünk be, mint egy koreaiba, aki egy jó ajánlatot kap, és a csíkot elhúzza” – mondja. Kicsit lokálpatriótának is nevezi magát ebből a szempontból, de úgy érzi, hogy ezek a barátságok, amik kialakultak a csapattagok között, egymás teljesítményét is emelik, „és mindent megérnek”.
A román bajnokságban négy másik csapattal is képviselteti magát a klub a harmadik ligában, ami szintén egyedi eset az országban. A Tamás Szabolcs, Sánduly Levente, és Jenei Barnabás alkotta hármas veretlenül vezeti a harmadosztályt, jó eséllyel feljuthatnak a másodosztályba idén. A másik három csapat a középmezőnyben van, viszont ezeket a csapatokat azért tartják fent, hogy a kisebbek szokják a légkört és a felnőttek tempóját, tapasztalatot szerezzenek, ezek egyikében játszik a mindössze tízéves Toró Dávid is.
Nagyon jól állunk utánpótlás szempontjából,
rengeteg gyerek van, mondja István. Már kiskortól indítják a szelekciót, öt évvel ezelőtt indult és azóta is működik az oviprogram, ahol játékosan próbálják a legkisebbeket rávezetni az asztaliteniszre. „Labdaérzék, egyensúly, mozgáskoordináció, különböző gyakorlatok vannak” – sorolja. Tavaly az óvodákban 130 gyerekkel foglalkoztak, innen kerülnek át a kezdő, majd a haladó csoportba. Lentről kezdve piramis rendszerben építik fel az utánpótlást.
Toró Dávid is az óvodai programon keresztül került a csapathoz, és tízévesen a legjobb 12 éven aluli európai asztaliteniszezők között tartják számon. „Az országban magasan vezeti a korosztálya ranglistáját, egyéniben és csapatban Paizs Ákossal, Sárkány Leventével közösen is országos bajnok volt, és az u12-es korosztályban bronzérmes lett Sebők Mártonnal, és Gelei Kristóffal” – vet számot a Dávid, és a kisebbek országos bajnoki érmeiről.
György Szilárd, aki egyik nap egy Bajnokok Ligája mérkőzést játszik, s másik nap velük foglalkozik.
„Az utánpótlás korosztályokban ott vagyunk a legjobbak között, ez annak tudható be, hogy már egészen kicsi korban kezdjük, és nagyon nagy hangsúlyt fektetünk rá. A másik, hogy van egy perspektíva. Ott van a gyerekek szeme előtt, ha ügyesen csinálják s dolgoznak, nem kell külföldre menniük azért, hogy egy Bajnokok Ligája csapatban játszhassanak, hanem itt van az orruk előtt. Ilyen szempontból sem lenne jó, ha megtölteném kínaival a keretet, és azt látnák, hogy valószínűleg úgysem tudnak bekerülni az első csapatba. De ha egy Tamás Szabolcs vagy egy György Szilárd játszik benne, azok, akikkel ezek a gyerekek edzenek, az inspirálná őket. Egyik nap egy Bajnokok Ligája mérkőzést játszik, s másik nap velük foglalkozik. Így többen tudatosan arra törekednének, hogy feljebb kerüljenek, egészen az első csapatig. S Udvarhelynek van egy Bajnokok Ligájában játszó felnőtt csapata. Ennél jobbat hova?” – magyarázza György István. Rajta kívül öccse, Szilárd tartja az edzéseket, de Tamás Szabolcs, Sánduly Levente, Balázs Csaba és Botorok Beáta is besegít a György testvéreknek.
Mi volt még és mi várható a következőkben?
Tavaly megjelent a székelyudvarhelyi asztaliteniszről szóló könyv, és idén termüket Nagy Ferencről, az udvarhelyi asztalitenisz meghonosítójáról nevezik el, erre a járványhelyzettől függően egy haccacárét is ígér a csapatvezető.