Fotók: GÁL Előd

Farcád felé kocsikázunk, amikor egyszer csak elfogy az aszfalt, és földúton indulunk felfelé. A domboldalon vár minket a konténerház: szürke, mégis kitűnik a környezetéből. Állítólag elég népszerű a helyiek körében, sokan feljönnek megnézni. 

Kiszállunk az autókból, Precub Mária, a MUViN Containers tulajdonosa megy elől, otthonosan mozog. Sorra tárja ki kedvenc projektje, a szürke ház óriási ajtajait és ablakait. 

„Fontos szempont volt, hogy újrahasznosított legyen”, zavarja meg a csodálkozásomat Precub Mária. A felhasznált hajókonténer közel tíz éves. A nyílászárók kivágása után maradt részeket is felhasználták, fürdő- és hálószobaajtó lett belőlük, sőt, még az asztal alsó része is ebből az anyagból készült. 

Más munkáknál is szempont az újrahasznosítás. A döntés a kliensé: új konténereket is tárolnak, de elsődlegesen a használtat ajánlják. Egyébként több száz darab konténerük van az országban, mondja Precub Mária, azokat szokták bérbe adni építkezésekre például, vagy garázs, tejcsarnok, üzlethelyiség stb. készül belőlük. 

Miért ne menne?

Mária korábban is egy konténereket forgalmazó cégnél dolgozott, az egyik tulajdonossal megosztotta az ötleteit, akinek tetszett, hogy nem csak a konténert látja egy konténerben, hanem valami mást próbál kihozni belőle, így társultak, és elkezdtek különböző építményeket összerakni.

A szürke ház volt az első ház, amit elkészítettek, „ő a prototípus, a kísérleti alany”. A „löketet” hozzá 2016-ban kapta Mária, ekkor az általa festett bútoroknak raktak össze egy új otthont konténerből, nagy sikere lett, több médiamegkeresést is kapott miatta. Az interneten látott ötletek felkeltették az érdeklődését: azt mondta, ha mások meg tudják csinálni, akkor nekik miért ne menne, hiszen adott minden hozzá, így rengeteget győzködte a kollégáit, hogy fogjanak bele egy hasonló projektbe. Jelenleg ott tartanak, hogy négy modellt dobtak piacra.

Nem minden konténer, ami annak látszik

Megjegyzi, a megfelelő konténer kiválasztása nehezebb lehet, mint elsőre gondolnánk: aki nem ért hozzá, nem tud különbséget tenni aközött, ami „valós konténer”, aminek az előállítása több követelménynek is meg kell feleljen, és aközött, amit konténernek neveznek Romániában és árulnak előszeretettel az OLX-en, ami nem más, mint „egy összetákolt valami, egy bóvli”.

Ránézésre nagyon hasonlítanak, de a problémák csak a használat után, a pénz elköltése után jönnek: kiderül, hogy a bóvli hajlik, nem szigetel rendesen, nem kezelték rozsda ellen stb. 

Puzzle vagy lego?

Máriáék alapvetően kétféle konténertípussal dolgoznak – hajó és iroda –, melyek kívülről nagyon hasonlítanak, de nagy a különbség köztük. Házépítésre például az előbbit ajánlják, mert sokkal „robusztusabb és időtállóbb”, ebből készült a házikó is, amiben épp beszélgetünk.  

A másik, az irodakonténer, előre szigetelt lapokból épül fel, ezeket egy keretbe illesztik, olyan, akárcsak egy legó, magyarázza. Ennek a típusnak nagy előnye, hogy ellentétben a Romániában kapható konténerek zömével, nem sima szendvicspaneles fallal rendelkezik, ami fix, hanem újrahasznosítható és újrakonfigurálható a szerkezet: 

– Ha a konkurenciához hasonlítom magam, akkor mindig az van, hogy ők olyanok, mint a puzzle, mi pedig, mint a lego. A puzzle-nek megvannak a darabjai, megvan, mi hova talál. A miénk azért olyan, mint a lego, mert ha idővel én azt szeretném, hogy a másik oldalon legyen az ajtóm, ami eddig ezen az oldalon volt, meg lehet csinálni, simán kibontják, kiveszik a paneleket, átrakják máshová – hasonlít. Ez az egész ad egyfajta szabadságot, ha egyszer megvásárolt valaki egy szerkezetet, nem kell még egyet vennie, ha valami másra használná, elég csak átalakíttatni: ők például használtak egy konténert előbb bemutató üzletnek, majd irodaház lett belőle különösebb befektetés nélkül. 

Nem mindegy, hova vágsz

A hajókonténer másik előnye, hogy óriási a teherbírása, akár 30 tonnát is elbír, a rajta lévő festék is időtálló, hiszen úgy tervezték, hogy még a sós víz se ártson neki. Csak egy bizonyos ideig használják őket hajózásra, utána kiselejtezik, de ettől függetlenül struktúra és teherbírás szempontjából semmi bajuk nincs, így raktározásra és hasonló célokra alkalmasak, tisztázza. 

Körülbelül 2,5 méter szélesek és 6 vagy 12 méter hosszúak, vízszintesen és függőlegesen is össze lehet őket illeszteni. A gerendái, oldaloszlopai fixek, ezekkel nem szabad bajlódni, mert akkor a szerkezet meggyengül, magyarázza. A falakkal azonban lehet játszani, ki lehet itt-ott vagdosni, de nem mindegy, hol és hogyan tesszük ezt meg, figyelmeztet.

A vágás mérnöki tudást igényel. Ha több konténert kell összeépíteni, hegeszteni is kell, ami ha nem sikerül jól, beázhat az építmény. A hőhidakat is ki kell küszöbölni, hogy ne jelenjenek meg penészfoltok, sorolja, hol hibázhat még egy laikus a leggyakrabban. 

Romániában még gyerekcipőben jár

a konténerház téma, mondja Precub Mária. Egyetértek vele, látszólag sok anyagot lehet kapni róla az interneten, de ezek főleg angol nyelvű szövegek, ami még kisebb baj. A nagyobb az az, hogy itthon a különböző tényezők – beszerezhetőség, árak, éghajlat – miatt nem feltétlenül relevánsak az információk. Részben ennek köszönhetően több tévhit él a köztudatban. 

Az egyik tévhit, hogy a konténerházak „hideg fémdobozok”. Valójában szigeteltek és fűthetőek, cáfolja meg Mária, hozzátéve, éjszaka -3 Celsius-fok mellett is kipróbálták, és nem fáztak. Érkezésünkkor, még a szellőztetés előtt kellemes meleg csapott meg, amikor beléptem az ajtón, jut eszembe. A másik tévhit, hogy nem kell építkezési engedély: ha valaki azt szeretné, hogy az az épület, amit felépít, a nevére kerüljön, egy bejegyzett házszám legyen, kapcsolódni tudjon a közművekre, akkor ezt nem lehet elkerülni, függetlenül attól, hogy miből készült a ház, magyarázza. 

Sokan azt gondolják, hogy jóval olcsóbb, mint a téglaház. Ezt több amerikai oldal is írja, sőt, azt állítják, hogy fele annyi pénzből felépíthető, mondja, majd emlékeztet arra, amit a legtöbben elfelejtenek: „Amerikában félmillió dollárba kerül egy ház, mondjuk annak feléből valóban fel lehet építeni egy konténerházat. De itthon a téglaház árának feléből, ami 50-60 ezer euró, nincs ahogy”. Hozzáteszi, több külföldi anyag esetében a konténer is olcsóbb, és még egy fontos tényezőt említ, amit rendszerint figyelmen kívül hagynak az emberek: 

– Lehet Amerikában ezek az anyagok megállják a helyüket, ahol egész évben konstans 15 fok van. De itt nálunk, ahol 40 fok különbség is lehet, nélkülözhetetlen a komoly szigetelés. Ez pedig pénzbe kerül. Egy csomó vagány ötletet megosztanak a különböző, ehhez a témához kapcsolódó anyagokban, csak éppenséggel nem veszik figyelembe, hogy a körtét hasonlítják az almához.

Akkor mennyi is az ára?

Ők ezt a modellt 30 ezer euróból hozták össze bútorzat és elektronikai eszközök nélkül, válaszolja a kérdésünkre, hogy itthon akkor mégis mennyiből jön ki egy konténerház. Hogy ezt és a másik három modellt mennyiért fogják majd árulni, még nem tudja, teszi hozzá. November második felében frissülni fog a weboldaluk ezekkel az adatokkal, ígéri. Ezt különösen fontosnak tartják, hangsúlyozza, gyakran találkoznak azzal, hogy a piacon nagyon sokan zsákbamacskát árulnak: „meghirdetik, hogy konténer már 1600 eurótól, elmész, és azt mondják, hogy ebben nincsen benne a szigetelés, a villamosság, nyílászárók, légkondi, semmi. A végén lehet, még rosszabbul jössz ki.”

A prototípus esetében nem feltétlenül a gyorsaság volt a cél, mondja Mária, amikor arról kérdezem, hogy mennyi idő alatt készül el egy házikó, próbáltak közben rájönni, hogy mik lehetnek a buktatók.Több mint egy évig dolgoztak rajta, egyébként a továbbiakban havonta két ilyen típust tudnak majd kivitelezni.

Amit kapunk érte egy hagyományos házhoz képest

az a mobilitás. Ha megunjuk, elszállítathatjuk. Egy másik előnye, hogy egy olyan fajta szabadságérzetet tud adni, amire csak nagyon kevés más ház képes, sorolja, és hozzáteszi, azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a rágcsálók biztosan nem fogják elrágni a vasat, így sokkal kevesebb az esélye annak, hogy otthonunkban találkozzunk velük. 

Bár észreveszünk egy repedést a plafonon, megnyugtat, hogy attól sem kell tartani, hogy kettényílik a szerkezet egy természeti katasztrófa közben, mivel stabil, egyben marad, „ha csúszik a föld, akkor megy vele a ház is”, csak a gipszkarton repedt meg, mert amikor szállították Vásárhelyről, a darus leejtette a szerkezetet, meg is ijedtek. 

Az előnyökért cserébe kiszakít a „városi kényelemből”: megeshet, hogy reggel, amikor kilépsz az ajtón, sárba lépsz – ez egyeseknek probléma, mások örülnek a vidéki környezetnek, véli. 

Alapot nem kell öntenünk, elég a sarkoknál, vagy ha hosszabb az építmény, középen is, folytatja a felsorolást. A burkolati anyagok nagyjából ugyanazok, mint a hagyományos építkezés esetén, a szigetelőanyag, amit használnak viszont más: rásütik a falra. a plafonra, padlózatra. Ez két és félszer hatékonyabban szigetel, mint a kőzetgyapot: a hangot, vizet és hőt is elszigeteli, nem gyúlékony. Azt viszont nem árt tudni, hogy nyáron felmelegszik a szerkezet, így ajánlott a klímaberendezés.

Azt is nagy előnynek tartja Mária, hogy az építkezés egy konténerház esetében stresszmentes tud lenni:

– Van egy volt kollégám, aki nemrég épített egy házat, és azt mondta, ha most rajta múlna, akkor biztos, hogy még egyszer neki nem fogna, mert sok a hitegetés és a hazudozás a mesteremberek részéről, hónapról hónapra csúsznak, esetleg meglopnak az anyaggal. Ehhez képest mi kulcsrakész állapotban adjuk át a házat, költözhet be – von párhuzamot. Utolsóként megemlíti, hogy az utólagos bővítés is sokkal egyszerűbben kivitelezhető, akár függőlegesen, akár vízszintesen tennénk, így ha egy kisebb épületrészre van csak pénzünk, annak is nekifoghatunk, majd tarthatunk egy szünetet. 

Az álom, ami valóra vált 

Közben valaki megjelenik a dombon, és a házat veszi célkeresztbe. Amikor közelebb ér, alaposan szemügyre veszi az újdonságot. A promo videó forgatását folyton megzavarták a kíváncsiskodók, emlékszik vissza Mária, de nem tűnik dühösnek miatta, sőt, inkább büszkeséget látok az arcán. Pedig mondhatni a semmi közepén van, csak találomra választotta a helyet, felment a dombra, pont akkor ment le a nap, és akkor elhatározta, hogy a konténernek itt a helye, magyarázza nevete, még azt sem tudták, hogy kié a telek, a közbirtokosságnál derült ki. 

– Amikor lerakták ide, bejöttem, leültem a kanapéra, és azt mondtam, nem hiszem el, az álmom most valóra vált. Itt van, és kézzelfogható – eleveníti fel. Ki is próbálták a házat, ott aludtak. Kérdésemre izgatottan osztja meg az élményeit. 

– Tábortüzet raktunk, mályvacukrot sütöttünk, boroztunk, amolyan igazi vájb volt. (…) Az mindent megért, hogy amikor az ablakot reggel kinyitottuk, körülöttünk a rókák és őzikék tanyáztak – foglalja össze, hogy a ház méltó volt a Freedom (szabadság – szerk. megj.) névhez. 

Mindegyik modellnek egyébként olyan nevet adtak, ami közölni próbálja azt az érzést, amit ad. 

Ez a Freedom a második legkisebb, 12 méter hosszú és 2,5 méter széles, a Cozy (meghitt, otthonos, kényelmes – szerk. megj.) ennek a fele, „egy párocskának ideális kuckozós hely”. Ott a háló egyben a nappali is,  ezenkívül konyha és fürdő van még benne, mutatja a látványterveket. A Relax a Cozy és a Freedom kombinációja L-alakban, van benne nappali, háló, konyha, fürdő, ebédlő és terasz. A legnagyobb a Family (család – szerk. megj.), ez két Freedom-méretű konténer egymás mellett picit elcsúsztatva, van benne hálószoba, gyerekszoba, nappali, ebédlő, fürdőszoba, olvasókuckó. De bonyolultabb kérésekkel is lehet hozzájuk fordulni, a modelleket azért készítették el, hogy a munkafolyamatot és a költségeket egyszerűsítsék és csökkentsék. 

Igény már van a modellekre, árulja el, például valaki Udvarhelyről is megkereste őket, aki nemrég egy nagyobb telket vásárolt, ő abban gondolkodik, hogy egy glampinget  (glamour és a camping szavak összevonása – szerk. megj.),  azaz egyfajta luxuskempinget alakítana ki konténerházak segítségével.

A prototípusnak nem ez lesz a végleges helye, tudjuk meg, de a télen a közelben marad.

Azóta már a II. Rákóczi Ferenc utcába költözött, a 80. szám melletti zöldövezet ad neki otthont. Itt a kíváncsiskodók megnézhetik, december 2-án, 9-én és 16-án is nyílt napok lesznek (bővebb infó a Facebook-oldalunkon). Tavasztól útnak indul: Kolozsváron, Brassóban, Szebenben, Jászvásáron, Temesváron és a fővárosban is megfordulna.