Kinevezték Hargita megye új prefektusát

A kormány szerdai, március 31-ei ülésén többek között Hargita megye új prefektusát is kinevezték, miután lassan egy hónapja, hogy leváltották a liberális Ion Procát. A cserére azért volt szükség, mert a decemberi választások után felálló új kormánykoalícióban a pozíciót az USR-Plus, ezen belül is a Cioloș vezette „pozitív” oldal kapta.

Fotó: Szabó Zsolt Facebook-oldala

A párt választása végül Szabó Zsoltra esett, akiről egyelőre annyit tudunk, hogy a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Műszaki Kollégium 37 éves román-angol szakos tanára, és a 2020 őszén tartott önkormányzati választásokon az USR-PLUS polgármesterjelöltje volt Gyergyószentmiklóson.

Hogyan történt?

A megyei tanácselnök-jelöltként már ismerős Virág Zsolt megyei pártelnök korábban azt nyilatkozta a jelöltállítással kapcsolatban, hogy megyei szinten három név merült fel, akiket javasoltak a központi pártvezetés figyelmébe: két férfit és egy nőt, akik közül az egyik nem is volt párttag. Neveket viszont addig nem akartak közölni, amíg nem dőlt el, hogy ki lesz a végső jelölt. Habár az új törvény értelmében kimondottan politikai alapon történik a kinevezés, igyekeztek inkább szakmai alapon toborozni, választani, jelölni, „a legmegfelelőbb embert” megtalálni a szerepre. A belső jelölési procedúrának megfelelően önéletrajzot, motivációs levelet kértek és interjúra hívták a jelölteket. 

Fotó: Virág Zsolt Facebook-oldala

Virág úgy gondolja, hogy az új prefektus tevékenységét a törvényességnek kell meghatároznia, például ellenzik, hogy politikai alapon töltsenek be vezető funkciókat a dekoncentrált intézményekben. A koalíciós partner RMDSZ-re, amely a legtöbb helyi választott képviselőt adja a megyében, de minden más színezetű önkormányzatra is együttműködésben gondolkodnak: csak azt fogják támogatni, amit törvényesen lehet.

A megyei elnök egyébként nem látja hátránynak, hogy viszonylag kicsi a párt Hargita megyében, sőt, a választások óta folyamatosan bővül, mondja, s ha azt nézzük, hogy a prefektus a központi hatalom embere, országos szinten nem elenyésző a Plus támogatottsága. Nem akarta kommentálni, hogy mitől lett a Plusé a pozíció és nem az RMDSZ-é, mert szerinte az sértő lenne a koalíciós partnerre nézve, és most együtt kell dolgozniuk, de annyit elárult, hogy sokat dolgoztak rajta, és a román pártoknál azt is tényezőnek tartja, hogy a megye északi részére összpontosulnak, míg a Plus egész Hargita megyében gondolkodik, nem etnikai alapon politizál.

Egy megyei szinten befolyásos RMDSZ-es politikus szerint azonban az volt a prioritás, hogy inkább ott állítson az RMDSZ prefektust, ahol kisebb a magyarság aránya, s így kevésbé képviselt helyi és megyei szinten.

Ugyancsak a szerdai ülésen a kormány kinevezte még a Kovászna megyei prefektust (Dr. Ráduly István, RMDSZ) és a Buzău megyei kormányképviselőt, utóbbi mellé alprefektust is helyezett, ahogyan Máramaros és Temes megyében is, valamint kinevezett két bukaresti alprefektust (az egyik az RMDSZ-es Buday Richárd Tibor).