Fotó: Dávid Anna Júlia
Megkérdeztük, mi folyik Székelyudvarhely folyópartján.
Traumatizálta a vadkacsákat és az arra járó embereket is a Nagy-Küküllő látványa múlt héten. A pufulec-zabáló madarak és pihenőhelyük, a zöld gyep helyét eszkavátorok foglalták el június végén. A kacsák sokkhatás alatt vannak, a kutyám is – mondta egy, a környéken lakó ismerős.
Összezavarták a vizet, a földet, az állatokat és az embereket. Mint kiderült, a tíz-húszévente esedékes medertakarítási munkálatok zajlanak. Megkerestük a Román Vízügyi Hatóságot, melynek marosvásárhelyi kirendeltségébe tartozik a székelyudvarhelyi terület. Mint Călin Fokt sajtószóvivőtől megtudtuk, a munkálatok múlt szerdán, június 28-án kezdődtek és becsléseik szerint augusztusban érnek véget, a Művelődési Ház és a Nicolae Bălcescu utcai, terelőúti híd közötti szakaszon zajlanak. Szerinte egyébként jelenleg nagyon szépen rendben van tartva a Küküllő környéke a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest, ismerte el telefonon Oláh Attila helyi kollégája munkáját.
A vízügyi hatóság célja a munkálatokkal a Nagy-Küküllő folyó medrében a vízelvezetési feltételek javítása, a parterózió, illetve a völgysüllyedés megakadályozása. Az árvízveszély csökkentése érdekében eltávolítják a kidőlt fákat, cserjéket és újraépítik, megerősítik a partokat. Ez egy évek óta tervezett munkálat, amit csak nyáron, a vízhozam csökkenésekor lehet elvégezni.
De ennek környezetvédelmi ára van.
Hogy mi sokkolódik még ilyenkor a természetben? Nemcsak a kacsák komfortérzete, és a terület esztétikája sérül, hanem a teljes élőflóra, így a halak táplálékát képező rákocskák, férgek kikerülnek a földdel együtt a vízből, ahogy számos hal is elpusztulhat, illetve a növényzet teljesen megsemmisül, nem beszélve a kivágott fűzfákról – számol be róla kérdésünkre ifj. Szabó József környezetvédelmi szakember, aki nem mellesleg szintén a Nagy-Küküllő partján lakik.
fotó: ifj. Szabó József
A munkálatok előnye ökológiai szempontból, hogy a folyóban felhalmozódott szemetet is kiszedik egyúttal, ami a törvény szerint amúgy az önkormányzat hatásköre lenne.
Persze, jobban esne ezt az „ökológiai árat” kifizetni, ha medertakarításnak nem csak biztonsági és tisztítási funkciói lennének. Felmerült több forrásból, hogy sétányt, bicikliutat alakítanának ki az említett területen.
Bár műépítészek garmada pártolná az ötletet, hogy a Nagy-Küküllő városi szakaszát rekreációs célokra lehessen használni, többek között sétány, bicikliút, különféle kiülők, stégek, esetleg vendéglő is épüljön a partjára, mint hivatalos válaszából kiderült, a vízügyi hatóság ezúttal nem kíván e munkálatok keretében ezzel foglalkozni. Eddig az időpontig nem kaptunk a helyi hatóságoktól semmilyen erre vonatkozó kérést – tájékoztatott Călin Fokt.
Mit mond a szakértő?
A folyó sodrása a város területén a szabályozás miatt lelassul, emiatt feltelik a meder hordalékkal, kaviccsal, iszappal, kisebb lesz a meder keresztmetszete, ezért egységnyi idő alatt kevesebb víz tud átfolyni rajta. Például a Tamási Áron utcai híd alatt a területnek már csak a felét foglalja el a víz, a többi terület be van gyepesedve. De máshol is megnövekedett a part a vízfolyás hátrányára: egyik oldalon kiszélesedett a kanyarulat, másik oldalon a magánterületek határát mossa, veszélyes, hogy a fal beomlik. Ezért van szükség a vízügyi hatóság munkatársainak a beavatkozására, akik elsősorban mélyítik és úgy alakítják a medret, hogy lehetőleg a legtöbb víz középütt folyjon el, magyarázta kérdésünkre egy vízügyi szakember.
fotó: Pál Edit Éva
Az Orbán Balázs utcai híd egyik oldala
Bár több romániai városban létezik bicikliút a folyók partján, ezek földgátak tetején vannak, ami Székelyudvarhelyt nincs. Mivel a Nagy-Küküllő partja árvízvédelmi zóna a város szinte teljes területén, elvileg tilos a bicikliút kialakítása a vízszint körül, a magasabb zónában pedig magánterületek szegélyezik a folyót, kiépítkeztek a lakosok a szélére, ott azért nem lehet.
A Hunyadi János utcától a város végén található lovarda környékéig lehetne talán építkezni, véli.