Feltették a csillagot a fenyőre. Most mi lesz Gálfival?

Választási szövetséget kötött, és egyesülési szándékát fejezte ki szombaton a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt. Az RMDSZ ellen és mellett. 
fotók: Egyed Ufó Zoltán

A tartalomból:

Számos kérdést felvet az alapvetően örvendetesnek hangzó esemény, hogy két magyar politikai alakulat összefog, és Erdélyi Magyar Szövetség néven őszig eggyé akar válni.

Egy órával a január 18-ai nagy egyesülés előtt csak annyira volt biztos, hogy odaérünk a sűrű ködben az elromlott fényszóróinkkal a csíkszeredai Hargita vendégváróba, mint amennyire pénteken biztos volt, hogy végül sikerül a Magyar Polgári Pártot az Erdélyi Magyar Néppárttal egyesíteni. Legalábbis ezt suttogták EMNP-és és MPP-és körökben, miután egy kicsit sikerült megszusszannunk és a két pártvezér beszédén kipihennünk magunkat.

Csomortányi István és Mezei János január 18-án, az Erdélyi Magyar Szövetség megalakulása után kezet fognak a csíkszeredai Hargita Vendégváró étteremben

Nagy lehetett a megkönnyebbülés, hogy végül sikerült tető alá hozni az együttes ülést, aminek az elején még nem tudtuk, hogy milyen erők és szándékok állnak a háttérben, a végén pedig meggyőződhettünk arról, hogy ez mindenkinek ötlete volt, és mindenki támogatta – aki meg nem gondolta időközben magát.

Persze, az is kérdés, hogy mire megy ki idővel ez a játék, lesz-e nagy magyar egyesülés belőle az RMDSZ-szel, ha az Érdek azt kívánja, hiszen „egy tőről fakadunk” és szegény Király Lindával szólva, „magyarok vagyunk mind”.

Miközben a kolozsvári SZKT-n az RMDSZ 30. születésnapját ünnepli, Csíkszeredában az ellentábor egyesülő partiján hallgatjuk az elnökök beszédeit. Először Mezei Jánossal száguldunk

a kivándorlás kényszerű autópályáján.

Kedvenc idézet:

„Ha azt akarjuk, hogy küzdelmünk koronája a megmaradás legyen, Hunyadi János erőösszefogási stratégiáját kell eltanulnunk, mert a legkülönbözőbb politikai manővereken ránk törő globalista megsemmisítést csak egyesített erővel tudjuk kivédeni”.

– Mezei János

Ahová elindultunk – mint egy vezetett meditáción – a pártelnököt hallgatva mindannyian, majd eldöntöttük, hogy ezt az utat mégsem kívánjuk járni, megfordítottuk a forgalmat, eltévedtünk a külön-külön ösvényeken, részt vettünk a nándorfehérvári küzdelemben, és felismertük az erdélyi magyar politikusokkal, hogy már nem szabadságharcot, hanem élet-halálharcot vívunk, az egyre kisebb Dávid és egyre nagyobb Góliát csatáját, s amikor már szinte a keresztút stációit is megjártuk (30 éves március, 27 éves neptuni önfeladás, 5 éves himnusz per, zászlóperek, Úzvölgye stb.), akkor felismertük Hunyadi Jánossal, hogy az összefogás az, ami felteheti küzdelmünkre a koronát, a megmaradást koronáját.

5 százalék

És folytattuk az utat Csomortányi Istvánnal, aki megunta, hogy az elmúlt száz, de főleg az utóbbi harminc évben az erdélyi magyar közösség kis lépésekben, de meghasonlott önmagával. Harminc éve a szüleink azzal vágtak neki a forradalom utáni időszaknak, fogalmazott Csomortányi, hogy követelik a területi autonómiát, a Bolyai Egyetem helyreállítását, és nem kell elmenekülni az országból, ha emberhez méltó életet szeretnének élni.

– Ehhez képest nem beszélünk már autonómiáról, Bolyai Egyetemről, még a MOGYE-ről sem, a marosvásárhelyi katolikus líceum léte is kérdéses, csak egy számot lebegtetnek előttünk: az 5 százalékot. Akarjuk-e ezt, tette fel a kérdést Csomortányi, és elmondta, azok kedvéért egyesültek elsősorban, akik nem akarnak (meg)vezetett horda tagjaiként buta szlogenek alapján szavazni.

Toró T. Tibor dicsérő gesztusa Csomortány István fele, mellettük Mezei János, az MPP elnöke

Mezei és Csomortányi, de főleg az utóbbi elsősorban az RMDSZ-hez képest határozta meg a „nemzeti oldal” küldetését.

Kedvenc idézet:

Wass Albert gondolatai kell nekünk irányt mutassanak: „Volt, ami volt, megyünk, kezet nyújtunk egymásnak, és leszünk egy akarat”.

– Csomortányi István

Alapvetően az volt az üzenetük, hogy a 30. születésnapját ünneplő RMDSZ-nek nem sikerült valóra váltani az erdélyi magyar emberek álmát, mert feladták az eredeti, közösségi célokat, és csak a parlamentbe jutás volt a céljuk. Most is önmagukat ünneplik, és választási együttműködés helyett versenyt hirdettek.

De az újonnan egyesült nemzeti oldal, amely Csomortányi szerint „az elmúlt tizennyolc évben a folyamatos belső viták, osztódás, leépülés időszakát élte”, egyesült erővel arra fogja sarkallni, hogy „rákényszerítse azokat a közös útra, akik a magán érdekeik mentén az elmúlt időszakban másfelé vezettek bennünket”.

Mit jelent az egy akarat?

A beszédek után az együttes küldöttgyűlés, vagyis az EMNP és az MPP küldötteinek közös ülése, határozott arról, hogy politikai szövetséget kötnek Erdélyi Magyar Szövetség néven az önkormányzati választásokra, és 2020. június 29-ei hatállyal elkezdik a két párt egyesítését, a pártfúziót. Mivel „közösek a gyökerek”, és „egy tőről fakadunk” (valójában egy hagymáról – a szerk.) mindkét határozatot egy tartózkodással, egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadták a két párt küldöttei.

A politikai szövetség társelnökei sajtótájékoztatót tartanak.

–  Azért nem egyesülnek egyből, mert nem akarják kockáztatni, hogy esetleg a román bíróság a jelöltállítás határideje után jegyezze be a pártot – hangzott el az eseményt követő sajtótájékoztatón.

A politikai szövetséget is be kell jegyezni a bíróságon, de az sokkal kevésbé támadható, jóval egyszerűbb procedúra, mint az új párt bejegyzése, reményeik szerint 2020 februárjáig meg is történik – mondták újságírói kérdésre a párt vezetői.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevű politikai alakulat paritásos alapon működik majd, a két párt elnökei és ügyvezetői lesznek az egymással egyenrangú vezetői. Mivel a két párt politikai ideológiája azonos, ez nem fog Mezei János szerint a programjuk megalkotásában gondot okozni.

Ki tudja merre, Udvarhely?

Annál nagyobb gondot okozhatnak a személyes, helyi jellegű konfliktusok, például az is, ami Székelyudvarhelyen van. Megkérdeztük a küldöttgyűlés után a székelyudvarhelyi MPP és EMNP vezetőit arról, hogy ez az országos szintű döntés hogyan fog szerintük helyi szinten lecsapódni.

Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei önkormányzati képviselője nem szavazta meg az egyesülést.

Nagy Pál kikerülte a kérdést arra hivatkozva, hogy épp akkor falt be egy pogácsát, Ölvedi Zsolt, a Néppárt udvarhelyi elnöke pedig azt mondta, erről inkább nem nyilatkozik. Utóbb kiderült, hogy mindkét udvarhelyi küldött nemmel szavazott a saját pártja országos küldöttgyűlésén az egyesülésről.Udvarhelyről egyedül Zakariás Zoltán, megyei önkormányzati képviselő szavazott „természetesen igen”-nel.

–  A Néppárt udvarhelyi része továbbra is kiáll Gálfi Árpád mellett – válaszolt Ölvedi arra a kérdésre, hogy miként befolyásolja a Gálfi Árpád polgármesterrel való viszonyukat az egyesülés azok után, hogy tavaly nyáron az MPP kizárta soraiból a székelyudvarhelyi városvezetőt.

A néppártosokkal szemben viszont az udvarhelyi MPP vitás körülmények között megválasztott elnöke, Mike Levente örvend az egyesülésnek, „szükséges volt”, „reméljük, hogy az az udvarhelyi lakosság számára előnyösebb kollaborálás lesz”.

Arra a kérdésünkre, hogy elképzelhető-e, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség MPP-s része Gálfi Árpádot támogassa a választásokon jelöltként, azt felelte Mike Levente: – A magánvéleményem szerint nem. Nem hiszem, hogy a Magyar Polgári Párt valaha Gálfi Árpádot fogja támogatni. Nem hiszem, de ez a magánvéleményem. Ezt Mike Leventeként mondom. Udvarhelyt erről a pályáról ki kell hozni egy fejlődő város pályájára, és ezt úgy látom, nem Gálfi Árpáddal lehet megvalósítani. Szerintem értelmes emberek vannak mindkét térfélen, le kell ülnünk, meg kell beszélnünk. A Néppárt is addig áll ki, amíg lehet, az érdekeit próbálja érvényesíteni mindenki, muszáj születnie egy döntésnek. (…) Nem tetszik, ahogy most halad a város. Nem tudom elképzelni. Olyan jelölt és személyiség kell, aki megfelel mindkét félnek, csak nehéz olyat kapni”.

Mi vagyunk Dezsőke

Míg országos szinten szükségesnek és örvendetesnek tartják az egyesülést, Udvarhelyen, és talán még néhány településen, ahol mindkét pártnak van helyi szervezete, nem ilyen fényes a helyzet. Udvarhely mindig a kivétel Erdélyben. Mint egy osztályközösségben: van az osztály és van Dezsőke, mondta a helyzetről Szilágyi Zsolt, a Néppárt volt vezetője.

Nagyjából a helyi politikusok válaszát visszhangozta a két országos vezető felelete ugyanerre a kérdésünke azzal a különbséggel, hogy Csomortányi nem állt ki az Ölvediékhez hasonló határozottsággal Gálfi mellett, Mezei János viszont Mikénél kategorikusabban jelentette ki, hogy „a Magyar Polgári Párt továbbra is fenntartja, hogy azok a sérelmek és problémák, amelyek a Gálfi-ügyben felmerültek, nem véletlenek és nem azért távozott a párt soraiból Gálfi Árpád, mert megtudtuk volna keresni azt a közös hangot. Ezáltal én nem hiszem, hogyha bármilyen közös lépést tennénk és a továbbiakban is közelednénk, lehetőség kerülhetne erre”.

Hogy ennek a lehetőségét is elvessék, már a szerződésben megfogalmazták, hogy „a két párt részéről kizárt tagok nem kereshetnek és foglalhatnak helyet a másik párt soraiban”.

Nyilván nem akarnak most erről dönteni, de az udvarhelyi és az udvarhelyihez hasonló helyzeteket, ahol találkozik a két szervezet, és közösen erőt mutattak fel, meg kell oldani, amit megelőz majd egy beszélgetéssorozat – hangzott el válaszként a sajtótájékoztatón feltett kérdésünkre.

Gyertek a halotti torba

Hogy nem mindenki örül ennek a nagy egyesülésnek, a fotókon látható arcok is mutatják, meg az, hogy az újságíró kollégák szerint viszonylag sokan elhagyták az eseményt a pártok előzetesen megtartott küldöttgyűlései után, feltehetően az egyesülés ellenzői.

A két párt együttes küldöttgyűlése

A pártvezetők szerint azonban meglepő többséggel sikerült az egyesülést átvinniük: az MPP esetében a 102 meghívottból 96 jött el, az első, politikai szövetségről szóló határozatot egyöntetűen megszavazták 1 tartózkodással, a második, fúzióról szóló határozatot pedig 4 ellenszavazattal és 6 tartózkodással elfogadták.

A Néppárt esetében is hasonló volt az arány, 101 meghívottból 93 jött el, 2 ellenszavazat és 1 tartózkodás volt a politikai szövetség esetében, és 2 ellenszavazat volt 4 tartózkodással a fúziónál (mindkétszer Nagy Pál és Ölvedi Zsolt szavaztak ellene).

Hogy ekkora támogatottság mellett mégis miért volt kérdőjeles az utolsó pillanatokig a szövetség létrejötte, az informális beszélgetések során derült ki: A Kisömböc visszatért, és elkezdett dolgozni, ráadásul ellenezte az egyesülést. A kis gömböcön, vagy kedvesebb nevén Gömböckén egyezményesen Szász Jenőt értették a megszólalók.

Az, hogy az MPP részéről nem teljes az egyetértés, az is jelezte, hogy míg Németh Zsolt, az EMNP magyarországi barátja üzenetben üdvözölte az egyesülést, a polgári párt tiszteletbeli elnöke, Kövér László nem küldött még egy képeslapot sem.

Az RMDSZ ellen és mellett

Míg a két pártvezér egyesítő beszédéből sütött az, hogy elégedetlenek az elmúlt 30 évben elért eredményekkel, az RMDSZ teljesítményével, és az RMDSZ ellenében próbálják definiálni magukat, –  különösen Csomortányi –  amikor az MPP-nek az RMDSZ-szel való együttműködésére kérdeztek rá az újságírók, Mezei azt felelte, hogy „minden vállalásunkat továbbra is fenntartjuk, számítunk arra, hogy egy magyar összefogás tud megvalósulni. (…) Ahhoz, hogy a magyarságot képviselni tudjuk, ahhoz, hogy eredményeket is tudjunk elérni, és ahhoz, hogy a százéves láncokat le tudjuk rázni, az RMDSZ-nek is lépnie kell, kezet kell nyújtania, a kinyújtott kezet el kell fogadnia. Nyitottak vagyunk a kommunikációra, és arra, hogy a megállapodásunkat behozhassuk a jelen politikai környezetbe is – fogalmazott Mezei. Arra akarják sarkallni tulajdonképpen az RMDSZ-t, hogy térjen vissza a helyes útra, hangzott el az eseményen.

A magyar és a székely himnusz eléneklésével végződött az együttes küldöttgyűlés

Az önkormányzati választásokon is nyitottak arra, hogy „legalábbis a fontos helyszíneken, ahol a magyar önkormányzati sikerességet veszélyeztetné, ha nem így történne, megállapodjanak az RMDSZ-szel – fejtette ki Csomortányi. „Jellemzően ilyen hely lehet Marosvásárhely és Szatmárnémeti, ahol a megyei tanácselnökök esetében is fontos, hogy együtt tudnak-e működni. Mi a megállapodásokra törekszünk, de az az elsőszámú fontosságú, hogy az egyenrangú partnerek és felek állásából tudjunk megállapodni, nincsen alá-fölé rendeltségi viszony az erdélyi magyar politikai szervezetek között, akárki szeretné is ezt a maga java szerint állítani, ahogy az MPP és EMNP között sincs, és nem volt ilyen alá-fölé rendeltségi viszony, és szeretnénk ezt a harmadik féllel is így működtetni. Nem túl jók a jelek, hiszen ha jól értettem a sajtóból, akkor Kolozsváron versenyre készülnek.

– Állunk elébe – mondja Mezei.