Külföldön kéri Pethő Attila a zaklatásért kiszabott börtönbüntetés letöltését – tudtuk meg a Székelyudvarhelyi Bíróság szóvivőjétől, Cosmina Cioată-tól. A kérelemre Pethőt az jogosítja fel, hogy kettős állampolgár, és a másik államban is van bejelentett lakhelye.
Megtévesztő, hogy a Román Rendőrség oldalán még mindig a körözött személyek között szerepel.
A jogerős ítélet más országban való elismerését és végrehajtását először 2022. szeptember 28-án tárgyalta az udvarhelyi bíróság, ám a folyamat elakadt, az aktát hetekig csak tologatták. Október 5-én ugyanis megállapították, hogy nem a büntetőjogi testület illetékes ez ügyben, hanem a bíróság büntetésvégrehajtó osztálya. Annak kirendelt bírója a Hargita megyei törvényszékhez továbbította az ügyiratot, onnan visszaküldték Udvarhelyre, ahol az újonnan kijelölt Șerban Alin Dorel bíró november elsején tartózkodott, vagyis visszalépett az ügy tárgyalásától.
Az október 5-ei bírói végzésnek ettől függetlenül van jelentősége. Rámutat például arra, hogy fennáll az egyik feltétel, amely alapján nem kell kötelezően válaszolnia a külföldi kérelemre a hazai bíróságnak. A kirendelt bíró augusztus 31-én ugyanis megállapította, hogy Pethő ellen más büntetőeljárás is folyik itthon (nyomozási fázisban lehet, mert a bírósági adatbázisban nem találtuk). Habár a törvény meg is engedte volna, hogy ez alapján elutasítsák a kérelmet, az udvarhelyi bíróság arról tájékoztat, hogy
mégis elindították a folyamatot.
Az említett végzéssel egyidőben, október 5-én ugyanis a román Igazságügyi Minisztériumot is értesítette a „másik ország” Pethő kérelméről, ennek következtében pedig az ítéletet és a – bűncselekményt, az elítélt adatait, a körözés és a végrehajtás részleteit tartalmazó – bizonyítványt novembert 11-én el is küldték. Az eljárás azóta folyamatban van, jelzi december 16-ai válaszlevelében a bíróság.
A törvény szerint ezután a külföldi bíróság közli a hazai bíróságnak, hogy az ítélet milyen feltételek mellett – részben vagy teljesen – elismerhető és végrehajtható, ezeket pedig a hazai bíróság elfogadhatja vagy sem. Vagyis az elítéltnek jogában áll kérni, a román államnak pedig jogában van elutasítani a külföldi végrehajtást.
Milyen másik ország?
Habár a bíróság válaszlevelében és az október 5-ei bírósági végzésben is titkosították ezt az információt, minden jel arra utal, hogy Magyarországon kérte még 2022. július 13-án az ítélet végrehajtását. Az átküldött dokumentumokból ugyanis kiderül, hogy magyar állampolgársága és magyarországi lakhelye is van, az igazságügyi portálon pedig feltüntették, hogy szükséges a “lakcim igazolo kartya” (így!) lefordítása a romániai eljárás lebonyolításához.
Ugyancsak Magyarország irányába mutatnak azok a fényképes bejegyzések, amelyek Pethőről készültek a szökése óta: előbb egy államtitkár társaságában vendégeskedett a családjával, majd családi-baráti körben koccintott Budapesten. A kérelme tudatában már érthető, hogy miért nem körözik, az viszont továbbra sem értettük,
hogy miként lehet szabadlábon,
ha egyszer kiadták már a nevére az európai elfogatóparancsot (bár ezt az információt csupán a Hargita megyei rendőrszóvivő erősítette meg, a bíróság – titoktartásra hivatkozva – nem).
Ha konkrét választ talán nem is kapunk a hatóságoktól, legalább egy lehetséges magyarázatot dr. Fábián Gyulától igen, aki egyetemi docensként és volt ügyészként is tapasztalt már hasonlót.
Szerinte a hazai és külföldi bírók egyaránt gyakran felülbírálják az európai letartóztatási parancsot, és más intézkedésre, például hatósági felügyeletre váltják, azzal az indokkal, hogy számukra nem a fogvatartás, hanem az átadás a cél. Azt egyenesen a jóhiszeműség jeleként veszik, ha valaki ráadásul önként jelentkezik és kéri a büntetés végrehajtását, hiába érvel az elítélő állam azzal, hogy éppen az azonnali elfogás elmulasztásával csúszhat ki a kezük közül.
Az átadásban, vagyis a büntetés hazai végrehajtásában azonban már nem annyira érdekelt a román állam, annak jelentős költségvonzata miatt, így a büntetőjogász arra számít, hogy valószínűleg jóvá fogják hagyni a külföldi letöltést.