Pesty László, az online kampány koordinátora.

Fotó forrása: irdala.hu (Facebook)

1.167.571-nél állt meg május 7-én, pénteken éjfélkor a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókért indított online aláírásgyűjtése, napra pontosan két évvel annak elindítása után.

Legutóbbi híradásunk, február 7-e óta újabb haladékot kaptak a szervezők a koronavírus-járvány okán az Európai Bizottságtól, azóta újabb két tagállam, Írország és Belgium is bezöldült. Velük együtt tizenegyre nőtt azon országok száma, ahol sikerült elérni az érvényességi küszöböt. Az aláírásgyűjtés érvényességéhez egyébként hét országra volt szükség az egymillió aláírás feltétele mellett.

Belgiumot kimondottan azért célozták meg,

hogy ezáltal fővárosát, amely egyben az EU intézményeinek egyik székhelye, érzékenyítsék a témával kapcsolatban, derült ki az irdala.hu koordinátorának, Pesty Lászlónak közleményéből. „Erre az utolsó hétre régóta készülünk. Szeretnénk ennek a 15 hónapos maratonnak a véghajrájában kipipálni az Európai Unió fővárosát. Igen, szimbolikus gesztusnak, szimbolikus győzelemnek gondoljuk, ha Brüsszel asztalára magát Brüsszelt tesszük le” – írta Pesty még a hajrá előtt.

Az aláírásgyűjtés lezárásakor végül 108%-ot sikerült teljesíteniük, a 15.750-es küszöböt – magyar idő szerint – már déli 13 órakor, majd 17.071-nél álltak meg. Pesty elmondása szerint ez elsősorban a belgiumi flamand közösségnek volt köszönhető, de néhány magyar politikust is megemlített, akik mozgósították brüsszeli kapcsolataikat, mint például Kulcsár-Terza József (MPP) romániai parlamenti képviselőt és Varga Judit magyar igazságügyi minisztert. „3 napja a balti oroszok is meggyőztek egy 30 ezres belgiumi orosz közösséget arról, hogy segítsenek. De így tettek a katalánok is. És az írek is. Az, hogy egy costaricai zsidó barátunk nem csak egy brüsszeli zsidó közösséget állított bele a kezdeményezés támogatásába, de az ott élő muszlimokat is meggyőzte a csatlakozásról, szerintem cseppben a tenger” – tette hozzá az online kampány koordinátora.

Belgium volt egyébként az utolsó olyan ország, ahol egyáltalán meg tudták közelíteni az érvényességi küszöböt, előtte Írországnak sikerült 150%-al teljesítenie, ott a kötelező 8.250-ből végül 12.488 lett. Messze elmaradva követték őket Ausztria és Észtország a maguk 20%-os, Németország pedig 16%-os teljesítménnyel. Utánuk következnek Hollandia, Finnország és Dánia tíz százalékon, a többi uniós ország ez alatt maradt.

Visszatekintő

A 2019 májusában elindított kampány 2020 év elejére még csak 24 ezer aláírásnál tartott, így talán senki sem gondolta, hogy sikeres lehet. Azonban a magyarországi kampány felpörgésével április közepére – a papíralapú támogatásokkal együtt – elérték a félmilliót aláírást, az utolsó héten (május 1-7.) pedig naponta százezres léptékben nőtt a szám az Európai Bizottság honlapján.

Alig félórával az éjféli határidő előtt pedig sikeresen átlépte az egymilliós küszöböt az online gyűjtés, a 2020. május 7-ei záráskor egészen pontosan 1 008 966 aláírást mutatott az Európai Bizottság honlapja. Ebből az utolsó 24 órában szinte 200 ezer szignó érkezett be.

Képernyőkép az Európai Bizottság online rendszeréből.

Az érvényességhez szükséges hét ország közül csak háromban sikerült akkor „bezöldülni”: Magyarországban, Szlovákiában és Romániában. Az SZNT kérésére az Európai Bizottság háromszor is haladékot adott a koronavírus-járványra való tekintettel, így lett a végső határidő 2021. május 7-e. A hosszabbítás során ősszel Litvániában és Horvátországban, december végén Svédországban is összegyűlt a szükséges aláírás. A hetedik 2021. január 31-én Spanyolország lett, február elsején Szlovéniában, a második hosszabbítás végére, február 7-ére pedig Lettországban is összejött a minimális aláírásszám. A tizedik Írország február 27-én érte el a száz százalékot, s további két hétig meg sem állt a százötvenig, Belgium pedig a végső határidő napján, május 7-én zöldült be.

Mit kérnek, és hova tovább?

A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés azt kéri, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását a kezdeményezők szerint úgy kell megelőzni, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg, ehhez biztosítani kell számukra az egyenlő hozzáférést az uniós forrásokhoz.

Az eljárás szerint az összegyűjtött aláírásokról érvényességi bizonyítványokat kell beszerezniük a kezdeményezőknek, mielőtt iktatnák az Európai Bizottságnál, amely a polgári kezdeményezésekben illetékes uniós szerv. Az online aláírásokért az igazolást a Bizottság állítja ki, a papíralapú támogatásokat minden tagállamban az illetékes hatóság (Romániában az országos választási hatóság, az AEP) láttamozza.

Az iktatást követően a Bizottsággal való személyes találkozóra egy hónapon belül kerülhet sor, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok és főigazgatók fogadják a kezdeményező bizottságot. A továbbiakban fél éve lesz az Európai Bizottságnak arra, hogy kialakítsa álláspontját, döntést hozzon a jogalkotási folyamatról. Az Európai Parlamentben pedig közvitát szerveznek, amelyen minden érdekelt fél részt vehet, és egy plenáris vita is lesz az EP-ben, melyet támogató vagy elutasító határozat elfogadása követhet, de ennek csupán konzultatív jellege van.

A másik folyamatban lévő polgári kezdeményezés, az RMDSZ által kezdeményezett és a FUEN által koordinált Minority Safepack már túl van mindezeken a fázisokon, s habár az EP-től támogatást kapott, az EB-től nem, így peres útra terelték a vitát.