Beváltotta féléve tett ígéretét a prefektus, és bíróságon támadta meg a könyvtár elnevezését.

A szerző felvétele.

A szeptemberi rendes havi tanácsülésen merült fel újra a városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezése, miután Arros Orsolya RMDSZ-es tanácsos szóba hozta a kérdést. Venczel Attila jegyző neki adott válaszában jelentette be, hogy a prefektus hetekkel korábban megtámadta a névadást jóváhagyó tanácshatározatot, annak okán, hogy márciusi felszólítására a tanács nem vonta vissza döntését.

Az ügyben megkérdeztünk volt és jelenlegi intézményvezetőket, hogy mi a véleményük a névadásról általában, olvasóinkat pedig arról, hogy kiről neveznék el szívesebben a könyvtárat: Nyirő Józsefről vagy inkább Kányádi Sándorról?

„A határozat fel van függesztve, amíg a per tart, így a táblának sincs mit keresnie a székhelyen” – mondta akkor a jegyző, hozzátéve, hogy a hivatal tudatosan nem használja a kifogásolt nevet az irataiban, és ígérte, hogy felhívják az érintett intézmény figyelmét is arra, hogy a per ideje alatt nem használhatják a kifogásolt nevet, semmilyen felületen, tehát nem csak az épületen, hanem honlapjukon, Facebook-on sem.

Portálunknak Szőcs Endre könyvtárigazgató azt nyilatkozta: tudnak a perről, de egyelőre nem kaptak felszólítást az önkormányzattól. Ő végrehajtotta a névadó határozatot, a névtáblák körülbelül két és fél hónapja kerültek az épület homlokzatára, és, ha ezt kéri a hivatal vagy a bíróság, akkor le is veszik azokat – mondta. A névválasztás helyénvalóságáról nem kívánt nyilatkozni az intézményvezető.

Mi bajuk Nyirővel?

A prefektus márciusi átiratában és szeptemberi perkeresetében is hivatkozik az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet álláspontjára, amelynek értelmében Nyirő József „militáns fasiszta” volt, és az emberiség ellen elkövetett bűnökért felelős személyek népszerűsítése törvénybe ütköző Romániában. Márciusi közleményében a városháza nem tért ki Nyirő vitatott közéleti tevékenységére, csupán azzal hárított, hogy nem létezik olyan bírósági ítélet, ami kimondaná bűnösségét.

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok arra utalnak, hogy a márciusi ultimátum óta eltelt időben sem volt tétlen a prefektus, levelezett a belügy- és a külügyminisztériummal, kikérve utóbbinak álláspontját. Perkeresetében (fent) így foglalja össze a külügyi tárca augusztus 20-ai válasziratát: „Nyirő József egy olyan vitatott személyiség, akinek politikai tevékenységét mélységesen áthatja a fasiszta ideológia, az antiszemitizmus és a románellenesség, aki a magyarországi horthysta és fasiszta rendszer támogatója volt”.

A prefektus által elsajátított álláspont szerint Nyirő közéleti tevékenységét nem lehet szétválasztani az irodalmitól, és személyének népszerűsítése egyenértékű az antiszemita ideológia népszerűsítésével, amely bűncselekménynek számít. Érveléséhez hozzáteszi: a névadás negatív kihatással van a társadalomra, a fiatal generációkra nézve, amelyek elnézőbbek lehetnek azokkal szemben, akik kiálltak a fasizmus mellett.

A külügyminisztérium által a belügyminisztériumnak címzett március 8-ai keltezésű levél.

Az ügyben illetékes Victor Micula külügyi államtitkár egy korábbi levelében (lásd fent) – ugyancsak a Holokausztkutató Intézetre hivatkozva – Nyirőt budapesti fasiszta újságok főszerkesztőjeként, a fasiszta parlament tagjaként, méghozzá egy parlamenti bizottság alelnökeként írja le, olyan kontextusba helyezve, amikor éppen zajlott a zsidók deportálása, de anélkül, hogy összefüggésbe hozná a két tényállást.

Ugyanebből a dokumentumból derül ki, hogy valójában a sajtóból értesült külügyminisztérium értesítette a belügyminisztériumot, amely a neki alárendelt prefektustól kérte a „megfelelő jogi lépéseket” és a tájékoztatást. Tulajdonképpen ennek tett eleget Jean Adrian Andrei, amikor az udvarhelyi önkormányzathoz fordult.

Az előzmények

Hargita megye prefektusa még 2019 márciusában újragondolási kérelmet címzett Székelyudvarhely önkormányzatához, mert szerinte a helyi tanács annak ellenére szavazta meg februárban a névadást, hogy kedvezőtlen véleményezést kapott a prefektusi hivatal részéről. A prefektus akkor azt mondta: ha nem vonja vissza (30 napon belül) a tanács a kifogásolt határozatát, kénytelen lesz a közigazgatási bírósághoz fordulni.

A városháza akkori közleményében és a márciusi rendes tanácsülésen is elmondta a város jegyzője, hogy ebből a szempontból nem kifogásolható a határozat, mert a véleményezés pusztán konzultatív jellegű, tehát nem törvénytelen az ettől való eltekintés. Nyirő személyéről nem nyilatkozott Venczel.

Miután a tanács többsége a márciusi tanácsülésén a határozat fenntartása mellett szavazott, és erről április 24-én levélben is értesítette a prefektust, az hónapokig nem lépett, majd szeptember 5-én mégis iktatta keresetét a Hargita megyei törvényszéken. A hivatalnak a szeptember 12-ei iktatástól számítva 25 napja van megfogalmazni válasziratát.