Kifogásolják a cekendi telep jogi helyzetét és ellenzik annak bővítését.

Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Az utóbbi időben tapasztalt fokozott sajtóérdeklődésre hivatkozva küldte el álláspontját a polgármesteri hivatal, amelyben kijelentik: nem támogatják a cekendi szeméttelep tervezett bővítését, mert indokolatlannak tartják azt, és a jogi helyzet sem tiszta a szolgáltatást ellátó RDE Harghita háza táján.

A hivatal közleményében az áll, hogy a bővítéshez számos jogi lépésnek kell teljesülnie az RDE részéről, főleg, hogy az első két cella megépítése az akkor érvényben lévő törvénykezés „zavaros értelmezésével” történhetett. Amíg tisztázatlan a jogi helyzet, nincs lehetőségük építkezési engedélyek kiadására, sem a harmadik cella építésére, sem egyéb beruházásokra – mondják.

Mi a gond?

Az RDE Harghita és a polgármesteri hivatal között két szerződés is érvényben van, ezért a városháza bírósághoz fordult, hogy az döntse el, melyik szerződéshez kell tartsák magukat a felek. Érdeklődésünkre Venczel Attila jegyző elmondta, hogy még milyen jogi aggályok merültek fel az ügyben.

A novemberi tanácsülésen a polgármester arra kérte a tanácsot, hogy fogadjanak ügyvédet a szerződések tisztázásának ügyében, azonban a testület ezt elutasította. Ehhez nagy mértékben hozzájárult az RMDSZ-frakció kifogása, miszerint a szeméttározó főrészvényese, a magyar állam ellen pereskedne a város, avagy „hálátlan volna” azért az anyaországi beruházásért, amelyet kapna a bővítésre, a harmadik cella megépítésére. Ezt a hozzáállást kérte számon kollégánk a vitaindító cikkében. Erre válasz is érkezett az RDE Harghitától és Derzsi Lászlótól, az RMDSZ helyi elnökétől, amelyeket közöltünk.

Mint kiderült, az egyik szerződés csupán társulási jellegű volt, ami elvileg nem is hatalmazhatta volna fel a céget építkezésre. Ehhez tulajdonjogra vagy koncessziós jogra lett volna szükség, magyarázta a jegyző.

Egyéb mulasztásokat is csak hosszú évek elteltével sikerült felkutatni és nemrég kijavítani. A szóban forgó telek ugyanis legelőként volt nyilvántartva a telekkönyvben, ezért át kell minősíteni, ráadásul alig novemberben került be a város közvagyonába. „Egyszerűen nem teljesültek azok a feltételek, ami alapján egy építkezési engedélyt ki lehetett volna adni” – vonta le a következtetést Venczel. Ami a harmadik cellát illeti, annak egy része átlóg Homoródszentmárton község területére, ezt is törvényszéki úton kellene rendezni, különben a város helyett a megyei tanács dönthet az építkezési engedélyről, ahogyan az a második cella esetében történt.

De minek bővíteni?

Magát a bővítés létjogosultságát is megkérdőjelezi a hivatal. A közleményben arra hivatkoznak, hogy a megnyitás előtt álló gyergyóremetei szeméttározó jelentősen tehermentesítené a cekendi telepet, ugyanis Székelyudvarhely kivételével az összes Hargita megyei település oda kell majd szállítsa a szemetét. Ilyen körülmények között nem látják a harmadik cella megépítésének értelmét.

Az RDE Harghita egy korábbi nyilatkozatára hivatkozva, a városháza felveti a kérdést: ha a megye településeinek szemetének befogadásával is veszteséges volt a cég működése, akkor csupán a székelyudvarhelyi szemét tárolásához miért szükséges egy újabb cella építése?

A hivatal feltételezése szerint az RDE Harghita más megyék településeinek „kétes eredetű” szemetének tárolásával, és az abból származó extraprofittal számol, „ahogyan azt eddig is tette”. Sejtésük szerint éppen a távoli megyékből származó szemét befogadása miatt telhetett be mindössze két év alatt a 7-8 évre tervezett második cella. A városháza elfogadhatatlannak tartja, hogy „itt legyen az ország szeméttelepe”, és bármilyen meghibásodás esetén elárassza a várost a mérgező csurgalékvíz.

Az RDE Harghita egyelőre nem kívánt válaszolni a városháza közleményére.