Renate Weber román ombudsman hívta fel a figyelmet, az alkotmánybíróság pedig egyet értett vele, és június 25-én alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy az egészségügyi miniszter rendelete szabályozza a külföldről Romániába érkezők karanténba helyezését vagy kórházba utalását. Döntésüket azzal indokolták, hogy különböző személyi jogok korlátozásáról, így a karanténba helyezésről vagy kórházba utalásról nem lehet pusztán miniszteri rendelettel dönteni, erről csak a parlament határozhat törvény elfogadásával.
Egy nappal később, amikor a sajtó az alkotmánybíróság döntéséről kérdezte Ludovic Orban miniszterelnököt, elmondta, hogy bár alkotmányellenesnek nyilvánítottak egy 2006-os törvényt, illetve a 2020/21-es sürgősségi kormányrendelet egy-egy paragrafusát, a vészhelyzetet szabályozó 2020/55-ös törvény vonatkozó előírásai hatályban maradtak, és ez a jogszabály továbbra is felhatalmazza a kormányt arra, hogy szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket hozzon.
Július 3-ára változott a kormány álláspontja, Nelu Tătaru azt nyilatkozta, hogy a törvény szövege nem egyértelmű, és amíg módosítják, és összhangba hozzák az alkotmánybíróság ajánlásával, a hatósági karantént és a házi elkülönítést nem tudják kötelezni, csak javasolni. Ekkor az országban csaknem 60 ezer külföldről érkezett, vagy fertőzöttekkel kapcsolatba került ember várta otthoni vagy hatósági karanténban a betegség lappangási idejének leteltét.
Orban anarchiára buzdít?
Ludovic Orban kormányfő szombaton azzal vádolta az alkotmánybíróságot, hogy nem ez az első döntése, amellyel „meghiúsítja” az állampolgárok egészségének és életének védelmében hozott kormányzati intézkedéseket. A miniszterelnök azt javasolta a román állampolgároknak: ne vegyék figyelembe az alkotmánybíróság döntését, cselekedjenek felelősségteljesen, ahogy eddig is tették.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke szerint azonban nem a testület a hibás azért, mert a jogalkotó ezt a döntést alkotmánysértő módon az egészségügyi miniszter hatáskörébe utalta, miközben az alaptörvény világosan kimondja, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni. Marcel Ciolacu házelnök, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke pedig azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy aláássa az alkotmányos rendet, és anarchiára buzdít, amikor kormánya „inkompetenciája” miatt egy alkotmánybírósági döntés semmibe vételére szólítja fel a polgárokat.
Mennyi az annyi?
Nelu Tătaru egészségügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az alkotmánybírósági döntés óta 550 koronavírusos beteget kellett kiengedni a kórházakból, köztük egy olyan, magára és környezetére is veszélyt jelentő pácienst sem sikerült maradásra bírni, akinek légzési nehézségeket okozott a betegség.
Ehhez képest Hargita megyét nem befolyásolta annyira a helyzet, mondta el portálunknak Adrian Pănescu, prefektusi szóvivő, az intézményes karanténban és a kórházban lévők számán legalábbis nem változtatott, az otthoni elkülönítésben lévők számáról pedig nincs információjuk, nem ellenőrizhetik őket többé, a legutolsó beszélgetések alkalmával azonban mindenkit a további otthonmaradásra bíztattak.
A kormány hét elejére ígérte a jogszabály-tervezet elkészítését,
amely immár törvény – és nem egészségügyi miniszteri rendelet – szintjén szabályozná a karanténintézkedéseket. Ezt azonban a parlamenti többségnek is meg kell szavaznia.
A jogszabály-tervezet hétfőre el is készült, a kormány által elfogadott törvénytervezet felhatalmazná a járványügyi operatív törzset, hogy elrendelje a karantént a járvány sújtotta országokból érkezők, vagy a fertőzöttekkel kontaktusba került személyek számára, és jogalapot teremt a fertőzöttek – kórházban vagy akár otthonukban történő – elkülönítésére. A jogszabály nemcsak a koronavírus-járványra, hanem minden más járványhelyzetre vonatkoztatható, illetve biológiai kockázat esetén is alkalmazhatók az előírások. Így jelenleg a tervezet parlamenti elfogadása van hátra, de amíg ez nem történik meg, senkit nem kötelezhetnek arra, hogy kórházban vagy karanténban tartózkodjon.