‘22 legjobbjai: A mukik, és a mentális egészség

Számot vetni ezzel az évvel nem is olyan könnyű. Én kívülről, és egy kicsit belülről is végignéztem, hogy egy kis szerkesztőség mennyit dolgozik azon, hogy egész évben hitelesen tájékoztasson, hogy rámutasson fontos problémákra, kiemelje a kiemelkedőt, hogy együtt ünnepeljen, örüljön, szomorkodjon, gyászoljon a várossal. Közben persze kritizáljon, oktasson, számon kérjen, és tűrje, ha közben őt is szidják, kritizálják, oktatják, és számon kérik.

Olyan cikkeket igyekeztem összeszedni, amik most is aktuálisak, fontos a témájuk, és tükrözik a szerzőjük személyiségét is, mert végső soron ez egy köszönet is az egész éves fáradhatatlan munkájukért, és egy kis löket ahhoz, hogy jövőben is legalább ennyi erővel folytassák.

Mielőtt belemennék a részletekbe, javaslom mindenkinek, hogy fussa végig a KACSA rovatot, mert az az érzésem, hogy egyre kevésbé értjük a viccet, márpedig olyan társadalomban élni, ahol az emberek nem értik a viccet, tragikus.

Lesz-e tavasz a somlyói tűz után?

Tavaly az év végi pihenőből rögtön a sűrűjébe kerültünk, mikor januárban ellátogattunk a csíksomlyói tűzkárosultakhoz. Fontosnak tartom a legelején ezt az anyagot kiemelni, mert a helyzet most sem rózsás, s nem tudom, ha Udvarhelyen történne hasonló katasztrófa, hogyan birkózna meg vele a város. 

Most mondjuk ki: Ruszkik, haza!

Aztán jött a háború. Pánik, kétségbeesés, tehetetlenség. Sok cikket ki tudnék emelni a témában, de talán ez a párhuzam a legfontosabb most. A történelem segítségével sikerülhet más szemszögből szemlélni az aktuális eseményeket.

Az atya és a mukik

Na de, kik azok a mukik, és miért van egyre több belőlük? A Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban történt szexuális zaklatás kapcsán fogalmazta meg Edit nagyon pontosan a mai társadalom egyik legundorítóbb jelenségét. Erről beszélni kell továbbra is.

Ilyen messze az otthontól ilyen szeretet fogad, ennél fontosabb nincs

Lehet, hogy a sportban jártasabb ember Előd hatalmas mennyiségű anyagából mást emelne ki. Nekem ez azért a kedvenc, mert megcsillan benne a szerzője elképesztő sportszeretete, rajongása, ami nélkül az egész évi munkáját lehetetlen lett volna ilyen minőségben végezni.

Ebben a városban papucsban nem lehet sétálni

Egyik nagy kedvencem ebből az évből az Amerikában felnőtt, félig udvarhelyi származású Lili és Zalán gyakornokunk nagy udvarhelyi sétája. Segített egy kicsit kívülállóként tekinteni a városra, és jó volt megismerni Lilit is, aki azóta már Madridban él.

Keresztet vethetünk a körforgalomra?

Ez a videó egy jó összefoglalója annak a sok cikknek, ami megjelent idén a malomfalvi eltérőnél történt balesetekről. Minden oldalról körbejárja a témát, és mai napig fontos kérdés, hogy mi lesz a megoldás rá, ha lesz egyáltalán, vagy 2023-ban is tölti a Kékfény rovatot a portálon ez a kereszteződés?

A végére hagytam két olyan cikket, ami nekem személyesen segített idén. Székelyföldön nem illik foglalkozni a mentális egészséggel, de remélem, titokban segít másoknak is, ha hasonló anyagokat olvashatnak.

Kapunyitási pánik: minden oké velem?

A kapunyitási pánikról én először Emőke cikkében olvastam, és nagyon meglepett, mert szerintem nagyon kevés ember van, aki nem tapasztalta meg élete során ezt az állapotot.

Jóban lenni önmagammal

Ennél az időszaknál nincs ideálisabb az önismeretre. Te jóban vagy önmagaddal? Ha nem, még van időd, legyen a következő év olyan, ahol magunkat tisztán látjuk, mert ha magadat szereted, a környezeted elfogadása sokkal egyszerűbb feladat lesz már.