Ellenszavazat nélkül, hat tartózkodással fogadták el a hétfő estére összehívott falufórumon, hogy legyen újra működő elemi iskola Lengyelfalván – tájékoztatott Facebook-oldalán az udvarhelyi Waldorf-csoport, akik 2018-ban kérvényezték, hogy indíthassanak osztályt a megüresedett iskolaépületben. Amint arról korábban beszámoltunk, kezdeményezésüket eleinte támogatta a felsőboldogfalvi önkormányzat, majd váratlanul visszavonták, a civilek pedig tüntetni készülnek. A tüntetés előtt alig egy nappal összehívott falufórum pedig sorsdöntőnek bizonyult.

A Waldorf-kezdeményezés részéről Bodnár Róbert elmondta, hogy eredetileg meg se hívták őket, de a lengyelfalvi szülőktől tudomást szereztek és elmentek a gyűlésre, amelyet Sándor József felsőboldogfalvi polgármester, Bálint Domokos lengyelfalvi helyi tanácsos, és Sándor István farcádi tanító, RMDSZ-es frakcióvezető tartott. Bodnár elmondása szerint a létszám harminc fölött lehetett, sokan közülük fiatalok, akiknek gyerekük van vagy érdekeltek a témában. 

Nem is ellenezte, de kíváncsi

A polgármester nem tudta, pontosan hányan voltak, „talán negyvenen”, de Udvarhelyről is „jó páran”. „Mivel újra napirendi pontra tűztem a tanács elé, összehívtam a falut, ki is hirdették a templomban vasárnap. Azt akartuk tudni, hogy akarják-e, ha már az adófizetők pénzén működne, kötelességemnek tartottam megkérdezni a falu lakóit” – fogalmazott Sándor József, aki kitartott korábbi nyilatkozata mellett, miszerint ő nem is ellenezte a kezdeményezést, de nagyon kíváncsi, hogyan tudják felvenni a versenyt a waldorfosok, amikor ugyanúgy vizsgázni kell, mint a klasszikus oktatásban részesült diákok.

„Jól sült el a dolog, de egyáltalán nem volt imparciális a vezetőség, a nyitóbeszédükben manipulatív módon próbálták befolyásolni a falut. Csomó dolgot mondtak, ami nem volt igaz” – részletezte a helyszínen történteket a waldorfos képviselő.

Elmondása szerint a kezdeményezést ellenző elöljárók többek közt azzal hárítottak, hogy jelentős terhet róna az önkormányzatra; az épület a falué, nem hagyják, hogy idegenek lelakják. Még azt is letagadták, hogy a tanfelügyelőség tudott volna az induló Waldorf-osztályról, pedig éppen ez a hivatal hagyta jóvá a Waldorfot is magába foglaló iskolahálózatot, amit az önkormányzat meg kellett volna, hogy szavazzon a januári tanácsülésen.

Fotók: Egyed Ufó Zoltán

Az egyesület képviselői tényekkel és adatokkal válaszoltak az elhangzott kétségekre: „Van már tapasztalata a falunak a Waldorffal. Volt például egy képzés, akkor is az égőket waldorfosok cserélték ki a kultúrház termében. Azt kértük most is, hogy adjanak egy esélyt, ne maradjon üresen az iskolaépület, hadd csináljunk vele valamit. Sok lengyelfalvi szülő is van a csapatban, az első induló osztályban máris négy lengyelfalvi és két boldogfalvi gyerek lesz. Eleve azért mentünk Lengyelfalvára, mert többségében odavalósiak a szülők” – érvelt Bodnár Róbert, aki szerint éppen ez utóbbi lehetett a perdöntő, hiszen még Bálint Domokos is így kiáltott fel: „Ezt eddig miért nem mondtátok?”.

Pedig mondták és megismételték azt is, hogy anyagilag támogatják az iskola fenntartását, ha ezen múlik. Amikor erre emlékeztettük, a polgármester így reagált: „Most mindent megígérnek, de az csak addig van, amíg a szerződést aláírjuk, mert ez állami iskola és végső soron mi kell, hogy fenntartsuk”.

„Idegenek” lévén, a waldorfosok kénytelenek voltak kimenni a teremből a szavazás idejére, mert „nem oda szól a buletinjük, de van elég ufós (megj.: utalás Egyed Ufó Zoltánra), van elég waldorfos így is Lengyelfalván” – jegyezte meg a polgármester. Tizennyolcan szavaztak mellette, ellene senki, csupán hat személy tartózkodott. Időközben öten-hatan leléptek, mert hosszúra nyúlt a gyűlés, egy illetőt kiraktak, mert ittas volt, egy másik pedig nem volt boldogfalvi, ezért nem szavazhatott – ez volta az oka az eredeti létszámhoz felmerült hiánynak.

Tiszteletben tartom a falu akaratát

A kétórásra nyúlt fórumon még azt is kicsikarták az önkormányzati képviselőktől, hogy amit megszavaztak a lakosok, ahhoz tartsák magukat a helyi tanács szerdai ülésén. „Tiszteletben tartom a falu akaratát, én megígértem, hogy a tanács elé viszem, és arra kérem, hogy tartsák ők is magukat ehhez, mert a boldogfalvi adófizető emberek jogait tiszteletben kell tartanunk” – reagált erre Sándor József polgármester.

Az elkönyvelt részsikertől függetlenül a szerdán 13.30 órára meghirdetett tüntetés nem marad el, ezzel is próbálnak nyomást gyakorolni a helyi tanácsra, hogy tartsa magát ígéretéhez. Ami a tüntetést illeti, a polgármester szerint nem adtak le külön bejelentést a szerdai akcióra, és a csendőrség értesítette, hogy büntetni fogja a szervezőket. Utóbbiak úgy gondolják, hogy betartották a törvényt, hiszen február 13-án egy egész hónapra érvényes bejelentést iktattak, és a nyilvános tanácsülésen is joguk van részt venni.

Mi az a Waldorf?

• • Létezik élvezhető suli? Egyed Ufó Zoltán látogatása a kolozsvári Waldorf iskolában.
  • Egyenruhában vagy egyéniségként? Dan Judit, a Waldorf erdélyi szakértőjének előadása.
  • A nevelés az önneveléssel kezdődik Fenyő Ervin előadása a Waldorf-szellemiségről.
  • Miért fontos, hogy a béka túlélje? Kulcsár Gábor előadása arról, hogy a Waldorf-pedagógia egy háromlábú, stabil építmény, ahol a szülők, a diákok és a tanárok képezik a lábakat. Arról is beszél, hogyan kezeli a Waldorf az életkori sajátosságokat.
  • Waldorf ovi születik A székelyudvarhelyi Kipi-Kopi napközi régi épületében működő Waldorf-óvoda létrehozásának története, képriportban.
  • Úri huncutság-e a Waldorf-iskola? Beszélgetés Kökéndy Ákos és Szentmártoni Yvonne Waldorf-pedagógusokkal többek közt arról, hogyan lehet mozgás által tanulni, mitől jegyzünk meg jobban dolgokat, és miért nevezik hülye-képzősnek a waldorfos gyerekeket.
  • A német lányok imádják Székelyföldet Egy német Waldorf-osztály önkéntes munkája Homoródremetében (képriport).