Vitát váltott ki a a kormány szerdán elfogadott törvénytervezete, amely tiltja az állami fizetés és a nyugdÃj halmozását, viszont lehetÅ‘vé teszi a munkát a nyugdÃjkorhatár felett is.
A kormányülést követÅ‘ sajtótájékoztatón a miniszterelnök elmondta: a tervezet lehetÅ‘vé teszi a korhatárt elért személyek számára, hogy tovább dolgozzanak, ha akarnak, és elÅ‘Ãrja a nyugdÃjkorhatár opcionális emelését 70 évre.
Azonban a közszféra nem minden területére terjed ki a fizetés és a nyugdÃj halmozásának betiltása, nem vonatkozik például a képviselÅ‘kre, a szenátorokra, a polgármesterekre, az alkotmánybÃrákra vagy a SzámvevÅ‘szék tagjaira. A hivatalos érvelés szerint azért, mert Románia alkotmánya esetükben nem teszi ezt lehetÅ‘vé. „Ha a parlament megtalálja a módját annak, hogy ne képezzenek kivételt az alkotmány által emlÃtett személyek és tevékenységek, én természetesen beleegyezésemet fogom adni, jelen pillanatban azonban ez a változat van‟ – jegyezte meg Florin Cîțu kormányfÅ‘.
A másik vitatott szempont
a felsÅ‘oktatási szférában jelentkezett, öt romániai egyetem és az országos diákszövetség is kifogásolta a nyugdÃjkorhatár kitolását egymásnak ellentmondó okokból.
Az Universitaria Konzorcium tagjai – a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a bukaresti Közgazdasági Akadémia, a Bukaresti Egyetem, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem és a temesvári Nyugati Egyetem – közös sajtóközleményükben rámutattak: az egyetemi autonómia megsértésének tekintik a 70 éves korban kötelezÅ‘ nyugdÃjazást. Szerintük az életkor szerint nem diszkriminálhatnak, továbbra is a minÅ‘ségi mutatókat, a szenátusok által jóváhagyott kritériumokat tekintik mérvadónak, Ãgy biztosÃtják a hallgatók számára a minÅ‘ségi oktatást.
Ezzel szemben a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) azt tartja helytelennek, hogy a nyugdÃjkorhatárt egyáltalán ki akarják tolni, többek között az egyetemi tanárok körében is. A szövetség azt kéri a parlamenttÅ‘l, hogy törölje az elÅ‘Ãrást a jogszabályjavaslatból. Az ANOSR szerint a 65 éves nyugdÃjkorhatár azért is fontos, mert hozzáférhetÅ‘vé teszi a tanári pályát a fiatalok számára, az oktatási minisztérium statisztikái Ãgy is azt mutatják, hogy 2015. és 2019. között 27%-kal csökkent az egyetemi tanársegédek száma.
A jogszabálytervezetet sürgősségi eljárásban tárgyalja majd a parlament.