Vitát váltott ki a a kormány szerdán elfogadott törvénytervezete, amely tiltja az állami fizetés és a nyugdíj halmozását, viszont lehetővé teszi a munkát a nyugdíjkorhatár felett is.
A kormányülést követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök elmondta: a tervezet lehetővé teszi a korhatárt elért személyek számára, hogy tovább dolgozzanak, ha akarnak, és előírja a nyugdíjkorhatár opcionális emelését 70 évre.
Azonban a közszféra nem minden területére terjed ki a fizetés és a nyugdíj halmozásának betiltása, nem vonatkozik például a képviselőkre, a szenátorokra, a polgármesterekre, az alkotmánybírákra vagy a Számvevőszék tagjaira. A hivatalos érvelés szerint azért, mert Románia alkotmánya esetükben nem teszi ezt lehetővé. „Ha a parlament megtalálja a módját annak, hogy ne képezzenek kivételt az alkotmány által említett személyek és tevékenységek, én természetesen beleegyezésemet fogom adni, jelen pillanatban azonban ez a változat van‟ – jegyezte meg Florin Cîțu kormányfő.
A másik vitatott szempont
a felsőoktatási szférában jelentkezett, öt romániai egyetem és az országos diákszövetség is kifogásolta a nyugdíjkorhatár kitolását egymásnak ellentmondó okokból.
Az Universitaria Konzorcium tagjai – a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a bukaresti Közgazdasági Akadémia, a Bukaresti Egyetem, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem és a temesvári Nyugati Egyetem – közös sajtóközleményükben rámutattak: az egyetemi autonómia megsértésének tekintik a 70 éves korban kötelező nyugdíjazást. Szerintük az életkor szerint nem diszkriminálhatnak, továbbra is a minőségi mutatókat, a szenátusok által jóváhagyott kritériumokat tekintik mérvadónak, így biztosítják a hallgatók számára a minőségi oktatást.
Ezzel szemben a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) azt tartja helytelennek, hogy a nyugdíjkorhatárt egyáltalán ki akarják tolni, többek között az egyetemi tanárok körében is. A szövetség azt kéri a parlamenttől, hogy törölje az előírást a jogszabályjavaslatból. Az ANOSR szerint a 65 éves nyugdíjkorhatár azért is fontos, mert hozzáférhetővé teszi a tanári pályát a fiatalok számára, az oktatási minisztérium statisztikái így is azt mutatják, hogy 2015. és 2019. között 27%-kal csökkent az egyetemi tanársegédek száma.
A jogszabálytervezetet sürgősségi eljárásban tárgyalja majd a parlament.
