Első házként elfogadta csütörtökön a képviselőház plénuma az úgynevezett karanténtörvény tervezetét, amelyről a szenátus szavaz döntő házként – írja az Agerpres hírügynökség. A törvény elfogadására azért van szükség, mert alkotmányellenesnek bizonyult a mozgásszabadság kormányzati úton történő korlátozása, és július 3-a óta több tízezren hagyhatták el a karantént és a kórházakat.

A törvényjavaslat gyakorlatilag visszavezeti a karantén és az elkülönítés lehetőségét, külön szabályozva azok elrendelési eljárását. Változtak maguk a fogalmak is, mert idáig a karantént az intézményes elhelyezésre értették, az elkülönítést/elszigetelést pedig az otthonira. Ha átmegy a törvény,

akkor a karantén

a fertőzés- vagy hordozógyanús személyek esetében rendelhető el, erre a célra kialakított létesítményekben vagy egy általuk bejelentett helyen. Minden esetben indoklással ellátott határozatot kell kibocsátania a közegészségügyi igazgatóságnak (DSP), amelyben fel kell tüntetni: a dokumentum kibocsátásának dátumát, a karanténba helyezett személy nevét és személyi adatait, a karantén időtartamát, illetve az intézkedés megfellebbezésére vonatkozó lehetőségeket.

Az intézményes vagy otthoni karantén tehát azon személyek esetében rendelhető el, akik fertőzésgyanúsnak minősülnek, akik veszélyeztetett térségből érkeznek, illetve akik közvetlen kapcsolatba kerültek igazoltan fertőzött személyekkel.

Az otthoni karantén szabályait megszegő személyeket intézményes karanténba helyezik, és viselniük kell az ezzel járó költségeket.

Az elkülönítés

a fertőző betegségben szenvedő személyek vagy kórokozó-hordozók lakhelyi vagy kórházi elkülönítését jelenti, egészségi állapotuk nyomon követése és/vagy kezelés céljából. A kezelés csak indokolt esetben és csak az érintett beteg hozzájárulásával alkalmazandó – írja elő a tervezet.

A tünetmentes fertőzötteket lakhelyi elkülönítésbe helyezik, leszámítva azokat az eseteket, amikor a kórokozó típusa és fertőzőképessége megköveteli az egészségügyi intézményben való elkülönítést. A rendelő orvosnak ez esetben tájékoztatnia kell a DSP-t, amely elrendelheti az intézkedést.

A tervezet azt is előírja, hogy a központi és helyi hatóságoknak biztosítaniuk kell az otthoni karanténban vagy elkülönítésben levő személyek élelmiszerekkel és gyógyszerekkel való ellátását, amennyiben nekik nem áll módjukban beszerezni ezeket. Az ezzel járó költségeket az egészségügyi minisztérium költségvetéséből fedezik.

Nem értesz egyet?

Lehetőséget biztosítanak a karantén és az elkülönítés elrendelésére vonatkozó döntés megóvására is. Az óvásokat sürgősségi eljárással kell tárgyalni, és a döntéshozatal legtöbb 24 órát halasztható, az indoklást pedig a határozathozatalt követő 48 órán belül kell közölni. Az elsőfokú határozat végrehajtandó, és két napon belül megfellebbezhető.

Az illetékes intézményvezetők, az akció parancsnoka vagy az egészségügyi miniszter elrendelheti az egészségügyi dolgozók áthelyezését legtöbb 30 napra. Az áthelyezett egészségügyi dolgozónak az annak szolgáltatásait igénybe vevő intézmény, az illetékes helyi önkormányzat vagy a minisztérium biztosít szállást és teljes ellátást – írja még elő a jogszabályjavaslat.