Ahogy leérünk a múzeum alagsorába, mintha egy külön világba érnénk: azon gondolkodom, mennyire más élményt tud nyújtani egy élőben megnézhető kiállítás, mint az utóbbi időben alternatív megoldásként alkalmazott online tárlatvezetések. Azt ne mondja valaki, hogy Kányádi Sándor jegyét online is megnézheti! Itt, a múzeum pincegalériájában igen: épp arra az oldalra van kinyitva Haáz Rezső tanári zsebkönyve, ahol a költő jegye van.
A Haáz Rezső Múzeumnak a Református Kollégium 350 éves történetéről szóló kiállítása
A „Töviseken át…” Fejezetek a székelyudvarhelyi Református Kollégium 350 éves történetéből című kiállításon a történelmi személyek és Haáz Rezső a kollégium napjait ábrázoló festményei is életre kelnek, utóbbi a Refi jelenlegi és frissen elballagott diákjai, valamint a Tomcsa Sándor Színház színészeinek animációjában. Ha pedig bennebb haladunk, egy osztályteremben találjuk magunkat régi iskolapadokkal, bennük az Osztrák-Magyar Monarchia időszakából származó tankönyvekkel, írószerekkel, palatáblával, tolltartóval és tintatartóval, körülötte a hitelesen megidézett kollégiumi régiségtárral egy feleltetés kellős közepén.
A fenti, a Festészeti kiállítás Haáz Rezső munkáiból című is kapcsolódik a lenti kiállításhoz: a Református Kollégium könyvtárának első, 1797-ből fennmaradt leltárkönyvébe jegyeztek fel azon tárgyakról, amelyekből később Haáz Rezső kiépítette a múzeum gyűjteményét, magyarázza Miklós Zoltán múzeumigazgató, majd az elmúlt évről és a jövőről kezdünk el beszélgetni.
A koronavírus szinte minden tervüket felülírta
„Amikor március 12-én bezárt az intézmény, már előre láttuk, hogy a nagyobb közösségi eseményeket nem lehet megtartani, így például a Múzeumok Éjszakáját vagy a gyerektáborokat” – emlékszik vissza a múzeumigazgató. Később a múzeum vezetősége alternatív megoldásokkal kísérletezett vagy megpróbálta más időpontra tolni a betervezett programokat és eseményeket.
Végül kénytelenek voltak belátni, hogy teljesen át kell szervezniük a tervezett kiállításokat, a szakmai rendezvények is elmaradtak, így a Restaurátor Továbbképző Konferencia, amit 20 év után most először nem lehetett megtartani. A tanulmánykötetet viszont sikerült kiadni a korábbi év konferenciájának anyagából.
Némi változtatással meg tudták szervezni a Pulzus művésztelepet, az UFF 30 éves születésnapi rendezvényét, vagy az augusztusban megnyitott Székelyföldi népviseletek Haáz Ferenc Rezső képein című kiállítást is.
Ami jól és folyamatosan tudott működni,
az a Borvízmúzeum volt, hiszen a Mini Erdély Park ide vonzotta a turistákat, és ennek bizonyos százaléka betért a Borvízmúzeumba is. A múzeum periodikája, a Lustra is megjelent, és egy másik kiadvány, Márton Zsigmond Székelyudvarhelyi életképek az 1960-80-as években című kötete is, aminek a bemutatójára szintén adott volt a lehetőség a múzeum udvarán.
„A tavalyi év önmagában egy szokatlan év volt, de a múzeum falain belül szépen csendben folytak a munkálatok, még a látogatók sem zavartak, hogy fogalmazzunk így”– tekint vissza az elmúlt évre Miklós Zoltán. A koronavírus-járvány ellenére is folyamatosan működött és dübörgött a régészeti munka, hiszen az nem közösségi tevékenységhez volt kötve. Ugyanakkor ez az időszak lehetőséget adott arra is, hogy haladjanak az olyan munkákkal, amelyekre egyébként nem nagyon jut idő: a gyűjtemény-digitalizációra, a leltározásra, a raktárrendezésre és más szakmai munkákra.
Új év, régi és új tervekkel
A Szejke és a Székelytámadt-vár a két sarkalatos pontja lesz ennek az évnek. Mindkét esetben fontos szerepet tölt be az intézmény, hiszen előbbi a múzeum adminisztrálásába tartozik, a székelykapuk és a sír körüli terület rehabilitációjának pedig tavasztól folytatódnia kell. A vár felújításának szintén a múzeum tud lenni a mozgatórugója, mivel a feltáró munkálatokat az intézmény köré szervezhető régészeti csapat tudja majd elősegíteni és a munkálatok előremenetelét törvényesen rendben tartani.
Mindezek mellett azonban a közönséget próbálják visszaszoktatni, ezért indították a 2021-es évet máris két kiállítással. Mivel a lenti terem két évig telítve lesz a Református Kollégium történetéről szóló kiállítással, a fenti tér kevesebb új kiállítás szervezésére ad lehetőséget, de a tervek között szerepel, hogy május végéig megvalósítanak a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal partnerségben egy, a sörfőzés történetét bemutató kiállítást, melyre reményeik szerint többen is kíváncsiak lesznek. Ugyanígy a tervek között szerepel egy március 15-e tematikájú kiállítás, a Múzeumok Éjszakája, a Pulzus, és nem utolsó sorban a gyerektáborok és gyerekprogramok is.
Meg kell mutatni, hogy a való világnak teljesen más íze van
A múzeum vezetősége úgy látja, egy visszaszoktatási folyamat az, amiben most vannak. Az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy az elvártnál még mindig jóval óvatosabbak az emberek, annak ellenére, hogy most adott a lehetőség arra, hogy megnézzék a kiállításokat. Lassan vissza kell szoktatni a közönséget a kulturális intézmények látogatására.
A múzeumigazgató meglátása szerint az embereknek ki kell lépniük abból a kényelmes világból, ami az online teret jelentette számukra: bár a járvány kezdetekor a kulturális intézmények nagy része – a Bécsitől elkezdve a New York-i operáig – online közvetített, hogy ne veszítse el a kapcsolatot a közönséggel, most, a járványügyi intézkedések enyhülésével lassan vissza kell szoktatni a közönséget. Azt tanácsolja, hogy ne csak Facebookon fejezzék ki az emberek a tetszésüket, hanem személyesen is. Ők nagy szeretettel várják őket vissza, és az idén az elsődleges céljuk, hogy megmutassák, „a való világnak teljesen más íze van.”