Világháború 2020: vírustagadók vs. vírushívők

Azt vettem észre az elmúlt időszakban, hogy nagyon kezd klikkesedni a net. Két nagy ellentétes tábort látok folyamatosan szapulni egymást. Egyfelől az összeesküvisták, akik mindenben összeesküvést látnak, és gondolkodás nélkül megosztanak bármit, ami vírusellenes, hogy így fogalmazzak, ami azt bizonyítja, hogy ez a vírus egy kamu, hogy nagyobb a botrány, mint a járvány, és követelik vissza az eddigi életüket és jogaikat. Másfelől az álhíristák, akik mindenben, ami picit is vírusellenes, az álhírt, a konteót látják, és nagy álhír-szakértőként mutogatnak guillotine-ujjukkal mindenre, hogy ez is konteó, az is álhír, lefejeznek és kicsinálnak mindenkit, aki nem az egyetlen hivatalos igazságot fújja, ami az ő tulajdonukban van.

Még mielőtt elkezdeném elemezni a két tábort, bevallom, hogy én azok közé tartozom, akik meg vannak győződve, hogy vannak összeesküvések a világon. Ezt az anyag második felében picit kifejtem majd. Az a fajta vagyok, aki nemcsak hiszem, hogy vannak összeesküvések, hanem időnként abból is élek, hogy ezen összeesküvéseket tanulmányozom vagy leleplezem. Tehát szinte-szinte összeesküvista vagyok, de nemrég még álhírista voltam, most pedig mégis a két tábor közöttinek érzem magam, és meglep mindkét tábor vehemenciája és toleranciahiánya.

Kezdem az összeesküvistákkal.

Ők azok, akik, kolléganőm szavaival élve, a vírus hitelességét megkérdőjelezik, akár meg is támadják. Sokféle szintjük van, vannak toleránsabbak és vannak fanatikusabbak köztük. A szélsőségesebbek onnan ismerhetők fel, hogy egyik pillanatban azt osztják meg, hogy nincs is vírus, kamu az egész, a tudósoknak nem sikerült izolálni a koronavírust, nem is létezik a koronavírus, a következő pillanatban azt osztják meg, hogy a vuhani laborból szökött ki a koronavírus, vagy talán akarattal engedték ki. Ok, de akkor van vírus, vagy nincs vírus? S ha nincs, akkor hogyan szökhetett meg a laborból, vagy hogyan engedhették ki? Jó.

Az összeesküvisták javának nagy baja az, hogy nem gondolkodnak. Ezt el fogom mondani az álhíristáknál is, nyugi. Azért mondom, hogy javának, mert nem akarok mindenkit egy kalap alá venni. Mert látom, hogy vannak köztük sokan, akik gondolkodnak, és csak azt osztják meg, ami számukra tényleg hitelesnek tűnik. De azt is látom, sajnos, hogy nagyon sokan zsigerből, gondolkodás nélkül osztják és osztják, bármi jön bárhonnan, és a koronavírus ellen szól. Gyakran még a szöveget sem olvassák el, vagy nem gondolják át, csak a cím alapján nyomják tovább, osztják agyra-főre.

Az összeesküvisták legnagyobb hibája, hogy az álhírek, a butaságok és akár a nem megfelelően dokumentált igazságok megosztásával elhiteltelenítenek bármilyen igazi összeesküvés-leleplező kezdeményezést. Tehát pont azt akadályozzák, ami a céljuk. Mert abban a pillanatban, hogy valaki tényleg leleplez egy összeesküvést, dokumentáltan és profin, a munkája úgysem éri el a célt, mert bekerül a nagy olvasztótégelybe, melyet már a világ felcímkézett, hogy „konteó”. Ha egy üstnyi lekvárba belekerül pár szem romlott gyümölcs, megronthatja az üstnyi lekvár egészét. Ugyanígy van az összeesküvések leleplezésével. Egyetlenegy megosztott buta konteó, egyetlen világgá kürtölt egyértelmű álhír ki tudja venni az egész igazság-keresés és összeesküvés-leleplezés élét.

Egy-egy gagyin megfogalmazott, gyerekesen buta álhír és annak megosztása annyira kártékony tud lenni az ellenzéknek, annyira le tudja járatni a kritikusok táborát, hogy még szimpátiát is kelthet a hatalom iránt. Azon sem csodálkoznék, ha ezeket a hatalom indította volna el, vagy a hatalom által fizetett ál-összeesküvisták terjesztenék, direkt azért, hogy nevetségessé tegyék az ellenálló tábort. És ezt aztán a továbbosztásra beállt álhíristák nyomják tovább futószalagon.

Mikor az ember megoszt valamit, kellene éreznie, hol a határ valóság és fikció között. És nem mindenki érzi, sajnos. Egyértelmű számomra, hogy van egy rakás furcsaság és érdek e mögött a koronavírusos menet mögött. Ezer kérdésem lenne, és rengeteg gyanús dolgot és visszásságot látok. Tehát jogosnak érzem azt a vágyat, hogy a koronavírus hátterét picit kinyissuk és felfedjük. Vagy hogy az emberi jogaink csorbulása miatt felemeljük a hangunk. De amikor olvasom elszálltabb összeesküvista ismerőseim megosztásait totális aberrációkról, hogy a nagyáruházak bejáratánál a lázat mérő őrök a rendszer disszidánsait, a be nem csippezett embereket keresik, akiket majd átadjanak a rendőrségnek, és ez mind a hazaárulók műve, akkor megszólal bennem a kisharang, hogy „mi van?” Túl sok sci-fit néztünk? Biztos, hogy a jelenben él az, aki azt hiszi, hogy a Penny bejáratánál a feketeruhás csávó a lázmérővel becsippez téged, vagy leolvassa a csippedről azt, hogy te a rendszer ellen vagy vagy mellette? Hogy mi lesz majd a jövőben, az más kérdés. El tudom képzelni, hogy eljutunk oda, hogy az embereket be akarják majd csippezni. De ez ellen tiltakozzunk majd akkor, ne csépeljük el most a témát feleslegesen. Ha most elkoptatjuk a témát, majd a megfelelő időben nem lesz ereje a tiltakozásnak, mindenki unni fogja már. Ma pedig álljunk a lábunkkal a földön! Ne keverjük azt, amit a valós életben látunk, azzal, amit a jövőről elképzelünk, vagy amit a sci-fi filmekben láttunk.

A berögzött összeesküvisták gondolkodásmentes megosztásai miatt eljön az a pillanat, amikor az ember nem tudja megosztani a saját tapasztalatát sem, mert az hasonlít egy valamihez, amit valamikor kapcsoltak egy konteóhoz. Így jártam én többször is. Mikor például leírtam, hogy a fiam beteg lett egy kötelező oltás után, akkor elkezdtek röpködni az ilyen kommentek, hogy „igen, persze, s a Föld lapos”. Hogy mitől kötődött a lapos föld gondolata az oltások által okozott betegségekhez, nem tudom, de az tény, hogy ma sokak agyában kötődik, s nem vagyok biztos, hogy csak az álhíristák rosszindulata köti össze őket. Az álhíristák mindig készenlétben állnak, s ha kijössz egy kényes témában egy saját megfigyeléssel vagy egy saját kérdéssel, egyből letámadnak és szétszednek, megpróbálnak lejáratni ilyen csatolt badarságokkal, amiket egyébként lehet, hogy pont valami elszállt összeesküvisták csatoltak össze x évvel ezelőtt.

Elérkeztünk az álhíristákhoz.

Az álhír-vadászokhoz. Honnan lehet felismerni az álhíristát? Mindenből a hivatalos verziót fújja, és támad mindent, ami nem a jelenleg hivatalos verzió alapján történik. Gondolkodás nélkül odaírja kommentbe a megosztásod alá, hogy ez álhír. Vagy hogy konteó. És hozzátesz esetleg egy linket is, amiben szépen el van magyarázva, hogy mi az a konteó, amiből egyértelműen következik, hogy a te saját otthoni tapasztalatod egy konteó. Mi? Majd jelent a facebookon vagy a youtube-on, vagy akárhol, hogy álhíreket osztasz meg, amiket törölni kellene. Rosszabb esetben, ha olyan álhír-vadász, aki helyi kiskirálynak hiszi magát, akkor akár jogászokkal és rendőrökkel is dolgozhat annak érdekében, hogy elhallgattasson téged.

Az álhírista, ha támad, általában valami nagyon komoly dologra hivatkozik, például a hatóságokra, vagy a tudományra. Mintha a hatóságok nyilatkozata vagy a tudomány jelenlegi állása garancia lenne arra, hogy nincsenek érdekek ezen a világon, nincsenek összeesküvések, nincsenek emberi tévedések, mulasztások. S ezt te hidd el, gondolkodás nélkül, mert egy kínai hatóság vagy egy számodra ismeretlen amerikai kutató azt mondta. Hohó! Hát még az itthoniaknak sem hiszek, nemhogy a kínaiaknak vagy amerikaiaknak.

Ott van például a vuhani egybeesés kérdése, ez például számomra egy nagy kérdés. Valamiért túl nagy egybeesésnek találom, hogy pontosan Vuhan városában foglalkoztak a kutatók a koronavírus és a denevér összekombinálásával, és pont onnan indult el a vírus világkörüli útjára. Ha megnézem ezt a videót, felmerül bennem a kérdés, mint ahogy másokban is felmerül: biztos, de biztos, hogy az állatpiacon ugrott át a vírus a denevérről az emberbe, és nem a pár kilométerrel odébb lévő laborból szabadult ki? Nem túl nagy egybeesés csak úgy véletlenül? Miért nem Udvarhelyen történt ez a genetikai csoda? Nem akarok spekulálni, hogy esetleg akarattal engedték ki, nem akarom belekeverni sem Bill Gates barátunkat, semmi összeesküvést nem keresek még a dologban, csak felmerül a kérdés: biztos, de biztos, hogy véletlenül nem a laborból került ki a vírus? Erre már az álhíristák aktiválódnak, megtámadnak, hogy álhíreket terjesztesz, és határozottan kijelentik: NEM. De mitől biztosak abban, hogy nem? Mert a hatóságok azt mondják, hogy nem. Mert a szakemberek azt mondják, hogy nem. Hű, most megnyugodtam. De nagyon megnyugodtam. Hála nekik, álhíristáknak, akik hivatkoznak valami tudományos dolgozatokra, amiket nem tudjuk, hogy kik írtak és miért, és kinek a pénzén. De ők hisznek ezeknek a tudósoknak.

Persze, más tudósok szerint pedig látható az emberi beavatkozás a vírusban, de az álhíristák szerint ezt csak olyan tudósok állítják, akik egyébként is megcsalták a feleségüket és nyírják az orrszőrüket, tehát megbízhatatlanok. Mindig kerül valami lejárató információ azokról, akik ki mernek állni a rendszer ellen. Mikor írtam arról, hogy a kórház nincs felkészülve a betegségre, többen is, és többek közt a városháza emberei is elkezdték lejáratni a névtelen és ismeretlen forrásaimat: bizonyára nem szakemberek, bizonyára csak ápolók vagy takarítónők, frusztráltak és nem hozzáértők. És egyébként sem megbízhatók, mert nem vállalták a nevüket. Ha vállalták volna a nevüket, akkor egyből elkezdték volna őket felboncolni, hogy miért nem megbízhatók: egyiknek a felesége csalfa, a másiknak az anyukája RMDSZ-es, a harmadiknak látási problémái vannak. Ez van a neten terjedő rendszerellenes információkkal is, ha valaki névtelenül nyilatkozik, akkor arra rásütik, hogy hiteltelen. Ha névvel nyilatkozik, akkor keresnek valamit a múltjában, ami miatt szerintük hiteltelenné válik.

Honnan tudja oly biztosan

egy kolozsvári álhírista, hogy az az amerikai tudós, aki azt mondja, hogy nem emberi kéz van a koronavírusban, az igazat mond, míg a másik tudós hazudik? És honnan tudja egy összeesküvista oly biztosan ennek az ellenkezőjét? Honnan tudják mindketten ezeket oly biztosan, hogy képesek ezért lekaszabolni egymást facebook-kommentekben? Hát, kétlem, hogy valamelyik tudna valamit biztosra. Csak hiszik. A hit győzött a gondolkodás felett. De nem az a jóféle hit, ami megtapasztalásból és megélésből születik, hanem az a hit, amelyik utánzásból és csordaszellemből. Nem az aktív hit, hanem a passzív. Elhiszünk mindent, drága testvéreim, és elfeledünk gondolkodni és megtapasztalni dolgokat. Hagyjuk magunkat megvezetni, mindkét oldalon.

Jól van, na, szóval mégsem nyugodtam meg attól, hogy egy kínai hatóság vagy egy amerikai tudós azt állítja, hogy nem emberi hiba történt. Védekezésből hazudó hatóságot, és érdekek miatt hazudó szakembert én eddig annyit láttam már, hogy Küküllőt lehetne rekeszteni velük. Sőt, állíthatom, szinte nem is láttam eddig igazat mondó hatóságot. De az álhíristák mégis rájuk hivatkoznak, és meg vannak sértődve, ha nem az általuk lehivatkozott hatóságoknak vagy szakembereknek hiszel, hanem a szemednek, a fülednek, az eszednek.

Az én érzékszerveim azt mondják, hogy megy szét a nagy nehezen felépített világunk. Ami nem volt távolról sem tökéletes, de egy ébredező világ volt, és megvolt benne az ébredezés szabadsága. Most pedig azt látom, hogy ébredezés, szeretet, logikus gondolkodás helyett pánik, félelem, gyűlölet uralkodik a világban. Az emberi jogok eddig nem ismert visszavonását tapasztalhatjuk, pont a nyugati világ részéről, aki eddig ezeket védelmezte. A hatóságok nem képesek logikus, értelmes, szakszerű intézkedéseket hozni, de ezt azzal kompenzálják, hogy fitogtatják a hatalmukat. Erről már írtam, nem képesek egy-egy kis gócpontot felügyelet alatt tartani és teszteléssel felszámolni, de agyonbüntetnek és lekorlátoznak mindenkit sisakos katonák segítségével, és himnuszt énekeltetnek a rendőrautókból. Nem képesek normálisan és hitelesen tájékoztatni az embereket, és felkészíteni a népet a járványra, de képesek letöröltetni minden kritikát a netről, mert azok bezzeg álhírek. Az elmúlt évszázad alatt megszerzett emberi jogaink nagymértékű elvesztését tapasztalhattuk az elmúlt hónapokban, és még a lakosság egy jó részét is sikerült félelemmel meggyőzniük arról, hogy ezek a lépések szükségesek, mert ha nem, mind meghalunk. Félelempolitikát folytatnak, ami nekünk, erdélyi magyaroknak nem ismeretlen, mert politikusaink évtizedek óta ezt gyakorolják velünk.

Felborult a világ. Liberális, sőt, ultraliberális gondolkodású emberek képesek lennének betiltani mások véleményét, mert az ellentmond az övékének. Képesek meglincselni valakit a neten, mert az gondolkodik, vagy kérdéseket tesz fel, olyan témakörökben, amelyekben ők azt hiszik, hogy tudják a választ. Mert a tudománynak, egészen pontosan a tudomány egy általuk elfogadott szeletének, vagy az általuk kedvelt hatóságoknak már van egy hivatalos álláspontja ebben a témában. S mert ők mindenre is tudják a választ, ezért nekünk nem szabad gondolkodni, nem szabad kérdéseket sem megfogalmazni. És ezt liberális emberek (is) teszik, nem csak az Orbán-rajongók. Basszus, ez már szinte a világvége.

Az álhír-vadászok legnagyobb hibája az, hogy nem gondolkodnak. Ugyanúgy, ahogy az összeesküvisták sem. Nyilván, itt is hozzá kell tennem, hogy vannak kivételek, és vannak árnyalatok, fokozatok. De a fanatikus álhír-vadász, az nem gondolkodik sokat és nem is mélyül el a kritizálandó, megbélyegezendő írásban, nem néz annak a mélyére, hogy mekkora annak az igazságtartalma, csak elolvassa a címet, vagy a felvezetőt, s egymás után szúrja be a kommenteket: ez álhír, ez álhír, ez álhír. Mindent becímkéz, ami picit is találja a sablonját. Van egy sablonja, hogy ilyen egy álhír, és bármi, amire ráfér a sablonja, az támadnivaló.

Az álhírista legfőbb munkaeszköze a konspirométer. Ez a beépített műszer elkezd pityegni, mikor az álhír-vadász valami összeesküvés-elméletre utaló jelet vél felfedezni egy adott írásban. Egy igazi álhírben ugyanis valami összeesküvésnek illik lennie. És ebből kifolyólag minden, amiben gyanús összeesküvésekről van szó, az galád álhír. Össszeesküvés pedig szerinte nincs, csak összeesküvés-elmélet. Minden tudományosan megmagyarázható, vallja az álhírista, a társadalom tudományos alapokon fekszik, nem érdekek mozgatják, ezért minden, amiben galád érdekeket vélnek felfedezni az összeesküvisták, púr fikció.

Én szeretem az álhíristákat, régebb hozzájuk is aránylag közel álltam, amíg nem kezdtem el belátni a dolgok mögé. El kell keserítenem őket, a tudomány sajnos manapság (is) az érdekek kiszolgálója, és nem fordítva. Összeesküvések pedig igenis vannak.

Nem akarok globális összefüggéseket taglalni, mert nem vagyok benne biztos, hogy tisztán látom a részleteiket. Innen Erdélyből nehéz tisztán átlátni Amerikába vagy Kínába. Tényleg nem tudom eldönteni, hogy Bill Gates főbűnös-e, mint ahogy az összeesküvisták állítják, vagy csak egy balfék, aki céltáblának ki van téve, miközben nálánál sokkal nagyobb górék húzogatják a szálakat. Vagy akár egy hős, aki megmenti a világot. Nem látom tisztán azt sem, hogy a koronavírus kinek az érdeke, a zsidókat, az oroszokat, az amerikaiakat vagy a kínaiakat kell-e szidni érte, vagy mindeniket, vagy egyiket sem. Persze, láttam mindenféle verziót a neten, de nincs saját tapasztalásom a témában, és bölcsebbnek tartom, ha ilyen-olyan érdekből megírt, neten talált információk alapján nem alkotok halálos ítéleteket.

Szóval a világ nagy összeesküvéseiről nem tudok érdemben semmit, de azt látom, hogy helyi szinten milyen összeesküvések vannak. Hogy milyen gyanúsan volt meghirdetve a művelődési ház igazgatói állásának a versenyvizsgája, vagy hogyan zajlott az, amikor egy smekker és egy nagy cég összebeszélt és gyümölcsöstelepítés gyanánt tájsebet okozott a város egyik kedvenc kirándulóhelyén. Vagy látom megyei szinten hogyan zajlanak a cselek, politikusok és üzletemberek, huncutok és nagyravágyók hogyan építenek összeesküvést összeesküvésre, mint téglát a téglára.

Az egész székely társadalmunk arra épül, akár falusi, akár városi, akár megyei szinten, hogy mindenki hallgat és elnéz minden mocskot a másiknak, mert mindenkinek a keze benne van valamilyen kisebb vagy nagyobb összeesküvésben, és fél, hogy ha neki jár a szája, akkor őt is támadni fogják, múltjáért vagy jelenéért.

És ez így megy nagyobb szinten is, országos és világszinten is. Aki nem hisz az összeesküvésekben, az gondoljon csak arra, hogyan lettek tervszerűen elrománosítva Erdély legnagyobb magyar városai például. Vagy a vásárhelyi fekete márciusra. Vagy, hogy frissebbet említsek, a tavalyi Úz-völgyi botrányra. És úgy általában mindenre, ami kisebbségi létünkkel kapcsolatos. Ugye, hogy erre nehéz azt mondani, hogy á, nem igaz semmi, összeesküvések márpedig nincsenek?

Említettem, nem látom át olyan tisztán a világban zajló folyamatokat, hogy képes legyek felrajzolni tisztán a szálakat, de azt azért érzem, hogy valami van most a világban, hogy valami nincs rendben. Meg vagyunk vezetve. Az emberi jogok indokolatlanul sáros gumicsizmával való tiprása, a félelem általánossá válása, a gazdaság összeomlása, a tanügy szétesése és a nem-covidos egészségügyi ellátás elhanyagolása, a mélyszegénység és az éhezés visszatérése mind-mind nem a vírus műve. Emberek teszik ezt, nem a vírus. Nem a vírus betegít, hanem az emberek hozzáállása. Gyanús, hogy vagy valami érdek van amögött, hogy ezt a helyzetet így kezelték, vagy egyszerűen csak vezetőink butasága és inkompetenciája miatt jutottunk ide. Bármelyik esetben furcsa és indokolatlan, hogy ezt megpróbálják erővel eltussolni és hatalomfitogtatással kompenzálják. Az erre reakcióként jövő vírusellenesség sem a vírusról szól. Egyik félnek sem a vírus a baja, hanem a másik fél emberi reakciói.

A betegségtől félők és a megszorítások következményeitől félők egyre bátrabbak. Pattanásig feszül az ellentét a táborok között, egyre erőteljesebb a gyűlöletbeszéd. Mi lesz ebből? Az összeesküvisták és az álhíristák fanatikus táborai akarva-akaratlanul kéz a kézben dolgoznak, és ugyanazt a célt szolgálják: növelik a feszültséget, az ellentétet, erősítik a zsigeri erőket, és visszafogják a tiszta gondolkodást. Támadnak és támadnak, és még azokat is kihozzák a sodrukból, illetve beállítják valamelyik oldalra, akik egyébként képesek lennének tisztán gondolkodni vagy mérlegelni.

Kellene tudni hallgatni. De kinek? És persze, hosszú távon az sem megoldás, hogy magunkban gondolkodjunk, hallgassunk, és hagyjuk, hogy körülöttünk minden ripityára menjen. Itt állunk egy globális szintű virtuális háború és egy hatalmas társadalmi szakadás közepén, avatkozzunk bele, vagy ne, mert azzal csak fokozzuk a bajt?

S akkor mit tegyünk?