Megtartotta rendes havi tanácsülését Székelyudvarhely önkormányzata. Nem kisebb ügyekről hoztak döntést, mint a város 2025-ös költségvetése, a szejkei kanalizálás és a Csalóka utcai fokhagyma ágyás. 

Kivételekkel teli egy nap

volt március 26-a több szempontból is: a hónap utolsó csütörtöke helyett szerdán esett meg az ülés, ráadásul ismét a Szent István teremben és az új városvezetéshez képest rekordhosszúságban – de mielőtt teljesen belelkesednél, nem, vita nem volt. Illetve hogy nem engedtek be, hogy megtudjuk, volt-e. Helyette szép kis monodrámát láthattunk az RMDSZ főszereplésével. 

Mindenek előtt Szakács-Paál István polgármester kért szót, hogy elmondja fontos tanácsülés ez, izgult is rendesen, ez volt „az első költségvetésről szavazó tanácsülés” regnálásuk kezdete óta. 

Kiemelte a Küküllő utcát érintő határozattervezetet, ahol az idén csak kátyúzni fognak, de jövőre teljes felújítás van tervben. Aztán ott voltak még a város tulajdonában lévő lakások, ahol kritérium rendszert bíráltak el és „várhatóan a következő időszakban pár lakást ki tudunk osztani.” 

– Nagyon fontos, hogy sikerül megoldani egy olyan ügyet ezen tanácsülés alkalmával, ami egy fél negyednek a problémáját rendezi. Ez a bizonyos Csalóka utca, ahol eddig egy magánszemély azt jelezte, hogy az ő tulajdonában van a terület, a város folyamatosan napidíjat kellett fizessen érte és arra kérte a várost, hogy az utat onnan költöztesse el. Ezért külön köszönöm Hajdó Csaba önkormányzati képviselő úrnak az ötletet, a közbenjárást. Sikerült megoldani a kollégáknak a vagyon- és a jogi osztálynál. A város saját magának tudja egy telekcsere keretében betelekkönyvezni, így az ottani lakók már nincsenek veszélyben, nem kell féljenek attól, hogy esetleg hagymát vagy más zöldséget fognak ültetni az útszakaszon – jelentette ki a polgármester.

A költségvetés kapcsán annyit mondott el, hogy ez Székelyudvarhely történetének második legnagyobb költségvetése lett. Hozzátette még, hogy nem lesz könnyű év, de bizakodóak, „bár közösen kell a terhet viseljük, eredményes lesz a 2025-ös év is városunkban. Eddig nem feltétlenül sikerült minden esetben, hogy választás után már az első évben dolgozni kezdtek a választott emberek, mi szeretnénk megszakítani ezt a hagyományt, úgyhogy már 2025-ben látványos beruházások lesznek Székelyudvarhelyen.”

Fotó: EGYED UFÓ ZOLTÁN

A jövőre már beérő munkáról az ellenzéknek is megvan a véleménye. 

„A polgármester úr kihangsúlyozta, hogy eddig a polgármesterek az első években nem nagyon tudtak felmutatni semmit. Ez szép és jó, de ennek két oldala van, ha a teljes igazságot nézzük, akkor szerintünk rajta kívül más polgármester nem tudta úgy kezdeni a mandátumát, hogy több mint 30 előkészített projektet kapott, amit csak be kell fejezni. Így könnyebb, mint a zéróról kezdeni” – mondta a tanácsülés után Bálint Csongor Attila a Székelyudvarhelyért Párt képviselője. 

Példaként felhozta még a városi kórházat, amivel kapcsolatban elmondása szerint 40 pályázatot hívott le az előző városvezetés, „amire még idáig nem volt példa Székelyudvarhelyen.”

Ne felejtsétek majd el a lábnapot

A jegyző megállapította a jelenlétet – Tornai Szilárd és Györgydeák Laura nem volt jelen –, minden napirendi pont rendelkezett a szakirodák és a szakbizottságok véleményezésével, szóval kezdődhetett a karedzés. 

Előbb jóváhagyták a novemberi és a decemberi rendes havi tanácsülés szerkesztett jegyzőkönyveit, aztán rábólintottak a Küküllő utca útfelújítási projektjének technikai dokumentációjára, a gazdasági és műszaki mutatókra – a tervek szerint rendbe kerül a csatornázás és aszfaltburkolatot is kap a 192 méter hosszú zsákutca.

Aztán képzeld, ki fognak alakítani egy székelyudvarhelyi munkapontot a Hargita megyei járműbejegyzési hivatalnak. 6 hónap alatt kell a kivitelező befejezze a projektet, aminek 1 millió 103 ezer 856,79 lej (Áfa-val) az értéke.

A következő napirendi pont Székelyudvarhely 2025-ös költségvetése volt. 

Az hitted mi?

A költségvetés körüli showról, az ellenzék véleményéről, a tanácsülést követő sajtótájékoztatóról és ami még fontosabb, a számokról külön fogunk beszámolni, hamarosan. 

Egyelőre be kell érd annyival, hogy az idei helyi költségvetés a bevételi oldalon 188 millió 576 ezer lej, a kiadásoknál pedig 192 millió 370 ezer lej. A teljes általános költségvetést tekintve a bevételi oldalon 426 millió 82 ezer lej van befogva, a kiadásoknál 442 millió 524 ezer lej. Jól számolod, van egy 16 ezer 442 lejes hiányocskája a városnak, szóval „meghúzták a nadrágszíjat” és még így is fog kelleni hitel. A költségvetést elfogadta a testület. A többiről majd később. 

Azt azért elárulom, hogy az RMDSZ a tanácsülés során időt kért, csak öt percet, de abban az öt percben hozta a formáját. A módosítási javaslatát átgondolni elvonult, szó szerint kizárva az ellenzéket és a sajtót is az egyeztetésről. A legenda szerint ilyenkor zajlanak a viták, csak hogy ezt ismét sikerült a nyilvánosságot kizárva összehozni.

Mi volt még?

Két személy kért és kapott 20 százalékos adókedvezményt, mert a tavaly legalább háromszor adott vért.

Aztán volt még két hasonló határozattervezet, mindkettő kritériumrendszer elfogadására vonatkozott, az egyik a város ügykezelésében lévő lakásokra vonatkozóan, a másik a nyugdíjasoknak szánt bérlakásokra a Tábor utca 3A és 3B szám alatt. 

A kritériumrendszerek fogják majd képezni a kérések elbírálásának alapját. Illetve, ha már lakásügy, az ifjúsági bérlakásoknál kellett frissíteni a bérleti díjakat – ezt egyébként minden 12 hónapban követeli a törvény. 

Aztán volt egy olyan is, hogy nem tudták eladni a város tulajdonában lévő fa-anyagot négyszeri próbálkozással sem, így határozattervezet módosítással lennebb hozták az árakat. 

Született egy terv a 2025-ös évre vonatkozóan, ami a gyerekek családtól történő elválasztásának megakadályozását célozza. 

„Tevékenységünket három téma köré csoportosítottuk. Az egyik a gyerekek harmonikus fejlődését elősegítő szociális szolgáltatások könnyebb elérésére. A második a szociális szolgáltatók, az önkormányzat és más szociális, főleg gyermekvédelem területén működő szociális aktorok együttműködésének javítása, a harmadik tevékenységi kör pedig a közösség informálása és érzékenyítése” – hangzott el az előterjesztés. Jóváhagyták. 

Ugyancsak szociális téma, hogy együttműködési megállapodás köttetett a város és a Fenyőliget Egyesület között, erre is a törvények miatt volt szükség.

Néhány, a város magántulajdonát képező belterület a város köztulajdonába került át, ezek a területek a Csereháton vannak és többnyire zöldövezetek. 

Ennyit arról, hogy fokhagyma terem az utcában

Rémlik még az az eset, hogy még anno domini, 2016-ban Bunta Levente, akkori polgármester leaszfaltoztatott egy magántulajdonban lévő területet, amelyet ma Csalóka utcaként ismerünk? 

A terület tulajdonosával, Boda Elekkel pedig nem tudott kiegyezni a város, sőt, pert is veszített ellene, ami miatt napi 100 lejt kellett fizessen neki, amíg vissza nem állítja az eredeti állapotába a területet? Igen, annyira eredeti állapotába, hogy a közműveket is ki kellett volna szedni a földből, a tulajdonosa pedig fokhagymát ültetett volna belé – ezzel egyébként áram- és gázszolgáltatás, illetve kanalizálás nélkül hagyva az ottlakókat. 

A fokhagyma álmok viszont oda vannak, ugyanis, ahogy a polgármester is említette, Hajdó Csaba RMDSZ-es képviselő közbenjárásával megoldódott a probléma. A tárgyalt határozattervezet egyes Szabó utcában található beltelek cseréjére vonatkozott, a bemutatás szerint a város két vállalkozással cserélt területet. „A hivatal 518 négyzetméter felületet ajánl fel, míg 1.372 négyzetméter területet kap cserébe. Az értékek szempontjából 160.970 lej értékű területet ajánl fel a város és 175.900 lej értéket kap.” 

A részletekért megnéztük a határozattervezetet is, ami szerint, hogy, hogy nem Boda Elek eladta a földjét két cégnek, a HARMOPAN S.A.-nak és a V&K COMERŢ S.R.L.-nek, akikkel területet cserélt a város és ezzel az ügy megoldódott.

„Azt mondja az előző elöljáró, hogy jobban megy a sírás, mint a munka. Sírni nem szoktunk, a valóságot a nevén nevezzük, viszont a munka szót megragadnám, mert itt van a kezemben egy előterjesztés, ami leírja részletesen, hogy 2024 februárjáig mennyi ember, milyen sokat dolgozott ahhoz, hogy semmilyen eredménye ne legyen. Azaz a végső határozat az, hogy azt az utcát – mert Csalóka utcáról van szó – fel kell szántani, fel kell bontani, ki kell szedni a kanalizálást, ki kell szedni a vizet, ki kell szedni az áramot és idézek egy nagy klasszikus retket lehet ültetni bele” – sorolta Hajdó Csaba, kiemelve, hogy amint hatalomra kerültek felvették ezt a szálat és már meg is van oldva az ügy, sőt, már tervezik is a teljes útfelújítást oda. 

Bírod még az izgalmakat?

Elfogadták azt a határozattervezetet, amivel 20 évre ingyenes használati jogot adtak a Budvár utca 2. szám alatti épületre (az egykori UCECOM épülete) a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek. 

Simon Károly RMDSZ-es képviselő rendkívül fontos előrelépésnek ítélte a döntést, mivel egy több éve stagnáló helyzetből sikerül most kimozdítani az ügyet. Köszönte mindenkinek a munkát és a türelmet, „ez nem a célvonal, nagyon sok munka fog következni ahhoz, hogy ez a felület minőségi tartalommal tudjon feltelni, és szeretnék meghívni minden felsőoktatásban érintettet, hogy kapcsolódjon be, segítsen ebben a folyamatban.”

Mielőtt elkezdődött volna az örömködés, a főjegyző, Venczel Attila kért szót, hogy elmondja: aláírja a határozattervezetet, de jogi szempontból nem áll a két lábán a dolog. 

– Kötelességem, hogy önöket tájékoztassam arról, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint csak a magánegyetemek vannak közhasznúnak tekintve, az állami egyetemek nem. Miért fontos ez? Mert az ingyen használatba adást úgy Románia alkotmánya, mint a közigazgatási törvénykönyv csak kimondottan közhasznú intézményeknek teszi lehetővé. Az ügykezelésbe adásra sincs lehetőség törvényes keretek között, arra csak alárendelt intézmények esetében van lehetőség – magyarázta a jegyző. 

Hozzátette, megérti, hogy fontos a város számára, hogy a felsőoktatási intézmény megkezdje a működését, de kérte a képviselőket, hogy annak tudatában döntsenek, hogy hogyan rendelkeznek a jogszabályok. 

Ha esetleg gond lenne, a város esetleg tud majd védekezni azzal a felsőoktatásra vonatkozó jogszabállyal, hogy nem lehet a felsőoktatási intézmények között különbséget tenni, és amennyiben egy magánjogi intézmény közhasznúnak van tekintve, akkor talán az állami egyetemet is annak kellene tekinteni. „Úgy látszik, a minisztérium is jelezte, hogy a jövőben valamiféle jogszabályi módosítást kell eszközölni. Ez fontos, hogy megtegyék, már csak azért is, mert az országban azért láthatjuk, hogy a bukaresti egyetemnek, az ASE-nak más helyiségekben is ezt a használati jogot biztosították önkormányzatok” – mondta Venczel Attila. 

A polgármester megköszönte a felvilágosítást és az aláírást neki, és elmondta, erre a törvénykezési anomáliára a fegyverük az RMDSZ, hiszen a szövetség segítségével akár egy törvénymódosítás is létrejöhet. Abban is bízik, hogy minden város másképp ítéli meg ezt a törvénycikkelyt, nem ők lennének az elsők és egyetlenek. 

– Büszkék vagyunk arra, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem évek óta több tagozattal itt van a városban, Románia egyik legrangosabb egyeteméről van szó, bővülni fognak a pedagógiai vonalon is, és ősztől a reményeink szerint elindul információtechnológiában, IT-ben a mesterképzés is. Ennek megfelelően új emeletre lesz szükségük, és hogyha ilyen módját választjuk a bérbeadásnak, akkor még közös pályázatokban is tudunk reménykedni. Azt gondolom, hogy ez egy másik hozzáadott értéke ennek az együttműködésnek – vélekedett Szakács-Paál István.

Ilyés Szabolcs RMDSZ-es képviselő is csatlakozott a polgármester véleményére, „felelősségünk teljes tudatában tudunk erről a kérdésről dönteni”, „a szokásjog legalább véd minket”.

Hajdó ismét megveregette a saját maguk vállát, „ezt a javaslatot Dr. Simon Károly kollégánk 2017-től kezdeményezte és dolgozik rajta folyamatosan. A még megboldogult előző önkormányzati képviselői koromban voltam vele tárgyaláson Kolozsváron az egyetem vezetőségével, ami azóta rég lecserélődött. (...) Azt remélem és azt ígérem, hogy ami rajtunk múlik, mindent megteszünk, hogy a munka mellett ez a másik tényező, az ütem és a ritmus is javuljon a jövőt tekintve.”

– Hajdó Csaba képviselő úr is kihangsúlyozta a minőségi munka és a timing fontosságát a Babeș–Bolyai Egyetemmel kapcsolatban, szerintünk ez is csak egy féligazság. A régi városvezetés felújította a szükséges épületet, megállapodott az egyetem vezetőségével és megállapodott a bérezés felől is. Nem volt más hátra, hogy az egyetemi vezetőség elindítsa az akkreditációs folyamatot Bukarestben – ez is, ha jól tudjuk, akkor megtörtént. Ma tulajdonképpen csak arról döntöttünk, hogy milyen formában kapja oda ezt az épületet az egyetem. De ez is úgy volt bemutatva, mintha egy teljes körű megvalósítása lenne a jelenlegi városvezetésnek – reagált megkeresésünkre Bálint Csongor Attila.

Jegyezd fel a dátumot, folyhat a víz a Szejkén!

– A következő a szejkefürdői ivóvíz- és szennyvízhálózat felújítását érintő projekt kivitelezése során megvalósult beruházás köztulajdonba vételéről szól – hangzott el. 

Berde Zoltán arra volt kíváncsi, hogy ők és a nyilvánosság megkaphatná-e azt a bíróság által elrendelt szakértői véleményt, ami a szejkei perrel kapcsolatban készült el, illetve, hogy mi áll ebben a szakvéleményben. 

A polgármester a második kérdésre válaszolva elmondta, a bíróság kijelölt egy független igazságügyi szakértőt, aki elkészített egy jelentést, amiben leírja, hogy neki mi a véleménye a szejkei munkálatokról. A vélemény szerint nem volt ott semmiféle probléma. „Ez egy olyan ügy, ahol nap végén valakinek több millió lejbe fog kerülni az, hogy nem vettünk át egy pár százezer lejes munkálatot annak idején.” 

A jegyző szerint a tanácsosok hozzáférhetnek a dokumentumhoz azzal az indokkal, hogy joguk van a mandátumuk gyakorlásához szükséges információkhoz. Azonban, tekintve, hogy egy bírósági eljárás folyik épp, a szakértői vélemény nyilvánosságra hozatala befolyásolhatja az igazságszolgáltatás működését, az objektív bírói döntést is, így a nyilvánosságnak egyelőre várnia kell.

Bálint Csongor Attila szerint „itt is féligazságok hangzottak el, miszerint a bíróság által kért szakértő nem talált rendellenességet a szejkei munkálatokban. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a régi városvezetés technikai szakértőt kért, ami nyomán a munkálat nem felelt meg a kérelemnek, ezért nem vette át a város, és szerette volna, ha a kivitelező kijavítja a hibás munkákat. Míg az RMDSZ által emlegetett bíróság egy nem technikai, hanem könyvelésen alapuló szakvélemény kért, és az nem elemzi a technikai mutatókat.” 

Ezzel együtt viszont a tanácsülésen egyöntetűen elfogadta az önkormányzat a határozattervezetet, a következő lépés már csak a szolgáltatónak való ügykezelésbe adás lesz és folyhat is a víz. 

Vissza nem térítendő köszi

A februári tanácsülés alkalmával arról volt szó, hogy a Haáz Rezső Múzeum igazgatójának, Miklós Zoltánnak jár le a kinevezése, ezért ki kell értékelni négy éves munkáját – ez egyébként meg is történt 9,38-as értékelést kapott, amit elfogadott a képviselőtestület, Miklósnak lehetősége lesz egy újabb négyéves menedzseri terv bemutatására. A márciusi napirendek között a Művelődési Ház igazgatója, Simon Mária Tímea neve is hasonló kontextusba került, az ő szerződése idén június 25-én jár le, rá is vár egy kiértékelés. 

A II. Rákóczi Ferenc 40. szám alatt az Erdélyi Magyar Nemlátók Egyesülete építene egy rehabilitációs központot, ám ehhez szükség volt a helyi zonális terv módosítására, amit jóvá is hagyott a testület. 

Végezetül négy napirendi pont maradt, mindegyik a Székelyudvarhely 2025-ös költségvetéséből finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokról szólt. A közhasznú, illetve közérdekű tevékenységet folytató nonprofit szervezeteknek 370 ezer lejt különítettek el, a sporttevékenységek támogatására 2 millió 500 ezer lejt, a román állam által elismert egyházaknak 220 ezer lejt, a kulturális tevékenységekre pedig 400 ezer lejt. 

A polgármester az ülés végén elmondta még, hogy bár meg kell húzni a nadrágszíjat, de a pályázható költségvetési kereteken nem szűkítettek, sőt, az egyházaknál 20 ezer lejjel, a sportnál pedig 500 ezer lejjel emeltek. „Egészen pontosan meghatározza a szabályzat, hogy mi alapján adhatunk pénzt a történelmi egyházaknak, és legtöbb esetben ennek a pénznek csak a 85 százalékát sikerült kiosztani, mert töredék és nagyon kevés pénz maradt volna egyes egyházaknak. Úgyhogy itt a 10 százalékos emelést azért hajtottunk végre, hogy az eredetileg erre a célra szánt 200 ezer lej teljes egészében el tudjuk költeni.” 

– Ez a pénz nem lesz elég azokra az ambíciókra, amikkel sportvezetők küzdenek, lakossággal is konzultáltunk, tudjuk azt, hogy olyan sportágakat fogunk támogatni, akik a saját maguk részéről is vállalják, hogy a költségvetésnek több mint felét elő tudják teremteni, és csak részfinanszírozást várnak el az önkormányzattól. Illetve egy másik nagyon fontos dolog, hogy én azt szeretném, ha azokat a sportágakat kiemeltebben tudnánk támogatni, ahol megvan az a kellő lobbierő, hogy infrastrukturális beruházást is tudjanak az illető sportvezetők Székelyudvarhelyre hozni. Nagyon szeretném, ha nem a versenysport kapna nagyon sokat, hanem a szabadidő sportolók, azok az emberek, akik egészséges életmódot akarnak folytatni, és a tömegsport kapjon egy jelentősebb hányadot ebből az összegből, az lenne a kívánatos a véleményem szerint – fejtette ki. 

Az akkor jelenlévő 15 testületi tag – közben néhányan elszállingóztak – 15 jóváhagyó szavazattal megszavazta a határozattervezet. 

A tanácsülés ezzel véget ért.