Az idén nyolcvan évet töltő Katona Lajos vak alkotó plasztikai kísérleteiből készült kiállítást nyitják meg szerdán, június 8-án délután 18 órától a Haáz Rezső Múzeumban. A nemesfákból – dió-, körte-, vackor-, cseresznye-, tisza-, tölgy- és hársfából – készült plasztikái többsége – embert ábrázol valamilyen testhelyzetben, a nyersanyag formája adta rendszerint az ötletet, az indította be képzeletét. Különösen foglalkoztatja a művészt az emberi fej megformálása.
Az 1975-től 2011-ig ebben a sorozatban készült harminc plasztikájának egy része lesz megtekinthető a Haptikus folyamatok – Katona Lajos vak alkotó plasztikai kísérleteiben című kiállításon.
A 18 órától kezdődő és két hónapig látogatható kiállítást Berze Imre szobrászművész nyitja meg, majd az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület részéről köszöntőt mond Máté Zsolt, fellép Endes Ábrahám Ákos díjazott vak versmondó, és az úgyszintén látássérült Nagy Csengele, a kiállítás házigazdája Miklós Zoltán múzeumigazgató.
Fotó: Siconomy.com
„Intuíció és valamiféle belső indíttatás végeztette velem az alkotói munkát” – mondja Katona Lajos, akinek mindeddig 13 helyen volt kiállítása Magyarország szerte, illetve Kolozsváron.
A művész 9 évesen veszítette el a látását és fél kezét egy robbanásos baleset következtében, ám felülkerekedett a tragédián: elvégezte filozófia-pedagógia szakon tanulmányait, majd a Látássérültek Kolozsvári Líceumában tanított mértant. Mivel megtapasztalta a tantárgy oktatásának nehézségeit, létrehozta és szabadalmaztatta rajzkészülékét, mellyel domború mértani rajzokat lehet készíteni, emellett kialakította önmagának a faragás és a plasztikai formák alkotásának technikáját.
Plasztikai kísérleteihez hosszasan tanulmányozta a tapintásos érzékelés szerepét a szobrászatban, az eszmei, művészettörténeti ismeretek megszerzése mellett különös gondot fordított sajátos eszköztára, az általa használható szerszámok kivitelezésére is.
