Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Bukarestbe látogatott pénteken. Bogdan Aurescu román külügyminiszter Románia támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit, elítélte Oroszország „illegális, indokolatlan és ki nem provokált” agresszióját és leszögezte: a népirtás és a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül.
Elmondta: a román állampolgárok és civil szervezetek példás szolidaritással fogadták az országba érkezett több, mint 800 ezer ukrán menekültet. A Romániában maradtak ellátására Bukarest eddig 63 millió eurót költött, 1600 ukrán gyermek már beiratkozott a romániai iskolákba, több mint kétezer ukrán felnőtt pedig munkát vállalt. Románia több ízben, mintegy hétmillió euró értékben küldött humanitárius segítséget Ukrajnának, a Suceaván kialakított humanitárius logisztikai központ pedig sok más ország segélyszállítmányának célbajuttatását is megszervezte – sorolta Aurescu.
„Ukrajnának győznie kell ebben a háborúban és meggyőződésem, hogy győzni fog” – jelentette ki a román diplomácia vezetője.
Barátok közt, amíg élünk
Dmitro Kuleba megköszönte az ukrán menekültek befogadását, és azt mondta: az ukrajnai háború valójában az európai nemzetek és Fekete-tengeri országok „végső harca”, amellyel a békés, jóléti és szabad Európához tartozás jogát kell megvédeniük.
„Az összes európai ország és különösen a Fekete-tengeri országok, – köztük Moldova és Georgia – végső, közös csatája ez annak érdekében, hogy békében élhessen, fejlődhessen a szabad, jóléti Európában”.
Az ukrán külügyminiszter szerint új útvonalakat kell keresni az ukrán gabonakivitelre, miután Oroszország elvágta a Fekete-tengeri kijáratokat, ebben a vonatkozásban pedig nemcsak Románia Fekete-tengeri kapuja, a konstancai kikötő értékelődik fel, hanem a Duna is „újjászülethet” a folyami áruszállítás európai útvonalaként.
A külügyminiszer elmondta, nincsenek kétségei afelől, hogy megnyerik ezt a háborút, de ehhez két dologra, az ukránok kitartására, bátorságára, valamint barátokra van szükség. Olyan barátokra, akik felszereléssel látják el, szankciókat vezetnek be és befogadják a menekülteket, hogy míg a férjek, apák és fiúk a harctéren küzdenek, biztonságban tudhassák családjaikat.
Kuleba szerint Románia okos politikát folytat azzal, hogy felismerte, Ukrajna harca az összes Fekete-tengeri ország harca, a mi biztonságunk a ti biztonságotok, ha nekünk segítetek, azzal magatokon segítetek – mondta.
Kuleba Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót a megbeszélésük után, és leszögezte: „a fegyverek, akárcsak a pénz, szeretik a csendet, és nem nyilatkozunk arról, hogy mit és honnan kapunk, hacsak nincs róla hivatalos bejelentés.”
Kulebát Nicolae Ciucă miniszterelnök is fogadta Bukarestben, és Vasile Dincu védelmi miniszterrel is tárgyalt.
A bukaresti média elsősorban azt akarta megtudni Kulebától, hogy a humanitárius segítségen és menekültek befogadásán kívül küldött-e, vagy
ígért-e Románia katonai segítséget is Ukrajnának.
Azzal kapcsolatban, hogy az ország esetleg hadi felszereléssel is támogatná Ukrajnát, Bogdan Aurescu leszögezte: „a dolgok állandó dinamikában vannak, és nem hiszem, hogy a közvélemény előtt illik/ajánlatos ezekről a dolgokról beszélni”.
Az ukrán külügyminiszter megerősítette: a többi NATO-és EU-s országhoz hasonlóan román tárgyalópartnereit is tájékoztatta arról, mire van szüksége Ukrajnának. A bukaresti válasz részletezésétől elzárkózott, de méltányolta Románia „konstruktív”, Ukrajnát következetesen támogató, „őszinte, nyitott, és baráti” hozzáállását, ugyanakkor bírálta azokat a „képmutató” országokat, amelyeknek módjukban állna fegyverrel segíteni, de ezt azért nem teszik meg, hogy ne rontsák el viszonyukat Oroszországgal.
„A fegyverek, a pénzhez hasonlóan, szeretik a csendet. Nem mondhatjuk el, hogy mit kapunk és honnan, kivéve ha az adományt nyilvánosan is bejelentik. Csak ismételni tudom: Románia nagyon okos politikát folytatott már február 24-től kezdődően, a többit az önök értelmezésére bízom” – jelentette ki Kuleba.
Nyomatékosította azonban, hogy a képmutatást nem fogadják el, de Románia esetében ez nem jellemző. „Románia nagyon becsületes volt, nyitott, barátságos és segítőkész már a háború kezdete óta” – mutatott rá az ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, országa nem nyilatkozik a kapott katonai segélyekről.
Az ukrán-román külügyminiszteri egyeztetésen a korábban vita tárgyát képező
kisebbségi kérdés is felmerült.
Kuleba elismeréssel beszélt az országa területén élő román kisebbségről, amely szerinte elválaszthatatlan része a román kultúrának, ugyanakkor részt vállal szülőföldje, Ukrajna védelmében. Aurescu úgy értékelte: már az utóbbi két évben is történtek előrelépések az ukrajnai román közösség identitásának védelmét illetően, és kifejezte meggyőződését, hogy a háború után, az újjáépítés éveiben, a kétoldalú kapcsolatok vitás kérdéseit is rendezni tudják.
