Benedek Árpád Csaba: újra fel kell építenünk a bizalmat

Megvan a harmadik polgármester-jelölt is az RMDSZ előválasztására. A jelenleg önkormányzati képviselői pozíciót betöltő Benedek Árpád Csaba is leadta a dokumentációját.

Forrás: Székelyudvarhelyi RMDSZ Facebook-oldala.

Benedek Székelyudvarhelyen született, tanulmányait a Tamási Áron Gimnáziumban végezte, majd Temesváron folytatta a Műszaki Egyetem távközlési mérnöki szakán. Mesteri diplomáját a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen szerezte meg projektmenedzsment vonalon. Jelenleg a Román Jégkorong Szövetség főtitkára. Tavaly töltötte be 50. életévét, felesége óvónőként dolgozik, két 18 éves lánya van, akik idén érettségiznek a Tamási Áron Gimnáziumban, foglalta össze röviden. 2004 óta önkormányzati képviselő az RMDSZ színeiben, 2012-2016 között pedig alpolgármesteri pozíciót töltött be.

Hogy miért indul?

Azt gondolja, hogy az előválasztás jó kezdet arra, hogy a jelöltek és a szervezet is meg tudja mutatni magát a városnak, a kampány végén pedig megerősödve, egy megvalósítható programmal tudjanak zárni, amit több ezer székelyudvarhelyi fog támogatni április 7-én, illetve az győztes jelölteket majd a június 9-ei választásokon. 

Úgy látja, az elmúlt 20 évben szerzett tapasztalatait kamatoztatni tudja majd mind az RMDSZ, mind Székelyudvarhely javára. Indulása előtt székelyudvarhelyi RMDSZ-tagokkal egyeztetett, akikben felmerült az az igény, hogy az előválasztásokon olyan jelölt is legyen, akiknek tapasztalata van, régebben is a szervezetben tevékenykedett. „Ezeknek a felkéréseknek tettem elsősorban eleget, hisz ez a belső választás a székelyudvarhelyiekről és a székelyudvarhelyieknek szól.”

Az elsődleges közös cél

természetesen az kell legyen, hogy nyolc év után újra RMDSZ-es polgármestere legyen Székelyudvarhelynek, magyarázata. „Újra fel kell hogy építsük a bizalmat a székelyudvarhelyi lakosokkal, hisz az elmúlt években sok energiát pazaroltunk a rombolásra, egymás befeketítésére”, eközben Székelyudvarhely fejlődése megtorpant, és nagyon lemaradt a környező városoktól, Csíkszeredától, Sepsiszentgyörgytől, sőt, úgy látja kisebb városok, Székelykeresztúr vagy Szentegyháza is lassan utolérik. „Nem mondok mást, mint uszoda, sportcsarnok vagy bölcsőde építése, ezekben a kisvárosokban is az elmúlt három-négy évben haladtak. Sajnos Székelyudvarhelyen nyomát sem látjuk ezeknek a fejlődéseknek. Ezen szeretnénk változtatni.”

Személyes programjából négy fő célkitűzést emelt ki,

az iskolavárost, a munkahelyteremtést, a közlekedést és infrastruktúrát, valamint a kultúrát és a sportot. Szeretné, ha Udvarhely nem csupán szlogenek szintjén lenne iskolaváros, hanem több pénzt biztosítanának az oktatási intézményeknek, hogy a jövő generációi megfelelő körülmények között fejlődhessenek. „Nem elfogadható, hogy az iskoláknak nem biztosítunk megfelelő költségvetést, nem konzultálunk az igazgatókkal, és a felújításokat is az elmúlt években csak a magyar államtól vártuk.”

Az utóbbi időben azt tapasztalhattuk, hogy teljesen átalakult a székelyudvarhelyi munkahelypiac, termelő vállalatok zártak be, és nem sikerült helyettük másokat idevonzani, mint más székelyföldi településeknek, magyarázta. Szerinte ezért is lehetnek kisebbek az itteni bérek. Ebből kiindulva fontosnak tartja, hogy a kisiparos inkubátorház mielőbb létrejöjjön és elinduljon, illetve konkrét lépéseket kellene Székelyudvarhelynek is tennie egy ipari park elindításához, hogy a régi kieső munkahelyeket pótolni tudják városban.

Udvarhely jelenlegi úthálózata nem megfelelő a megnövekedett forgalomnak, ezért mielőbb előre kellene mozdítani a terelőút terveinek és kivitelezésének elkezdését, mondta. „Köztudott, hogy a megyei tanács most már három éve bizonyos összeget biztosított, amit nem tudtak Székelyudvarhelyen felhasználni, és nem léptünk előre.” Párhuzamosan a belvárosi forgalmat is észszerűsíteni kellene és a tömegközlekedést sem ártana kiterjeszteni a környező falvakra. 

A kultúra és sport terén külső támogatókat vonna be, illetve közép- és hosszútávú stratégiákat kell szerinte létrehozni, „másképp nem fenntartható a működésük”. 

Nem tudtunk élni a lehetőségekkel, 

a számos uniós pályázattal amit megnyertünk, szomorú, hogy ezeknek csak kis részét tudtuk elkölteni az elmúlt négy évben – értékelte önkormányzati képviselőként az előző ciklust. Szerinte ezen muszáj változtatni ahhoz, hogy ne maradjunk el még a kisvárosoktól is. Erre garanciának tartja azokat az embereket, akik az előválasztásra jelentkeztek mint tanácsos és mint polgármester jelöltek. 

Lettek pozitív változások az utóbbi években az székelyudvarhelyi RMDSZ-t illetően, mondta, ilyennek tartja az előválasztást is, hogy a városlakók eldönthetik, milyen csapatot, milyen polgármester-jelöltet szeretnének látni az RMDSZ színeiben.

Nem tagadta, hogy Székelyudvarhelyen az emberek bizalmatlanok az RMDSZ-el kapcsolatban. Viszont szerinte a szervezet hírnevének, megítélésének javítása érdekében már az elmúlt két évben sikerült pozitív irányba haladniuk, és bízik benne, hogy a megfelelő programmal, akciótervvel be tudják bizonyítani, hogy amennyiben Székelyudvarhelyen az RMDSZ nyeri a választásokat, „akkor ugyanolyan pozitív előrelépések lesznek, nem mondok nagyobb városokat, mint Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgy esetében.”

Ha polgármester lesz és Karácsony Gergely vagy Azahriah a városba jön, mit lép?

– erről a kérdésről szerinte ráér szeptemberben gondolkodni, mivel addig a magyarországi viszonyok is átrendeződhetnek, ott is önkormányzati választások lesznek az idén. Hozzátette, Székelyudvarhelynek sok testvértelepülése van, ezek vezetőit pedig az aktuális városvezetésnek fogadnia kell, ez diplomáciai kötelezettsége, az már viszont más kérdés, hogy mikor és milyen körülmények között. „Ez alatt azt értem, hogy vannak baráti megbeszélések és vannak hivatalos megbeszélések. Én azt gondolom, hogy bizonyos politikus esetében a hivatalos találkozókra szorítkoznék, nem vacsorára, illetve magánbeszélgetésre hívnánk őket.”