Volt ma egy üres órám, amit el kellett töltenem az anyajegy-műtétem előtt. Elindultam a bank-közjegyző-piac háromszögben, gyorsan eljárni az ügyeimet. Közben láttam, hogy a vasút mellett megnyitott a vadiúj fizetéses parkoló.
Gyönyörű lufikoszorúk a bejáratnál, odabent meleg itallal és szaloncukorral várják a fizetővendégeket, de azok nem nagyon jönnek. A parkoló totál üres 11 óra magasságában. Pedig már jó ideje hirdetik a rádióban és az újságban, hogy milyen jó és milyen olcsó a parkolójuk.
Az üresség érthető: miért is jönnének ide parkolni az emberek, mikor a közelben van egy rakás ingyenes parkoló is? Azok pedig, akik a központba mennek dolgokat intézni, hülyék lennének, ha itt parkolnának, mikor a központban olcsóbban tudnak parkolni.
Miért gáz ez?
Egy környékbeli vállalkozó, akihez beugrok egy ügyben, rámutat az ablakon keresztül a parkolóra:
„Ni, totál üres, régebb ebben az órában már teli volt. Ha Isten megsegít, hamarosan elköltözünk.” – teszi hozzá undorodott arccal. Próbált bérletet venni, de soknak tartotta 300 lejt kiadni erre, ezért inkább letaxiztatja magát valamelyik hozzátartozójával, délután pedig hazataxiztatja magát.
A parkoló fizetőssé tétele egyértelműen rossz a környékbeli vállalkozásoknak. De valószínűleg rossz a rendőrségnek is, vagy a rendőrségre menő embereknek, rossz a kórházi alkalmazottaknak is, és a kórházat látogató embereknek is.
S rossz az egész városnak. A mobilitási projekt kapcsán beszélgettem emberekkel, és szinte mindenki egyetért abban, hogy az lenne jó, hogy az autókat minél közelebb a város bejáratához leparkolni, és más módszerrel, tömegközlekedéssel, biciklivel, gyalog jönni tovább befelé. A központi zóna tehermentesítésére pedig az lenne a jó megoldás, hogy lehessen leparkolni 5-10 percnyi gyaloglásra a központtól, s onnan besétálni. Ilyen szempontból teljesen nonszensz, hogy ez a vasút melletti parkoló vagy a Junior előtti parkoló fizetésesek, és egész nap nagyrészt üresen állnak, mert az emberek inkább bemennek a központba fizetéses parkolóba parkolni, ha az nem kerül nekik nagyságrendekkel többe.
Felháborító ez a nyerészkedés
Az asszony már egy bő évvel ezelőtt, mikor lezárták ezt a parkolót, és megbolondult a forgalom abban a zónában, kért arra, hogy írjam meg, mennyire felháborítja ez a nyerészkedős opportunizmus. Mikor valaki kitalálja, hogy valamit, amit korábban az emberek ingyen használtak, bérbe vesz és fizetőssé tesz.
Az udvarhelyi fizetések nem úgy vannak méretezve, hogy a kisember örüljön a fizetéses parkolásnak. Főleg nem egy ilyen helyen. Valljuk be: túl szegények vagyunk ahhoz, hogy a központ perifériáján 5 lejt fizessünk egy órányi parkolásért.
És nem csak a pénz: időnk sincs annyi, hogy fizetéses parkolót vegyünk igénybe. Ha megállnánk itt, beugrani egy turkálóba, kínai boltba, barkácsboltba, patikába 5-10 percre, a mindennapi rohanásunkban, még egy annyit el kell tölteni arra, hogy odasétáljunk a jegyautomatához, kiváltsuk a jegyet, visszavigyük az autóhoz stb. Akkor inkább leparkol az ember odébb, s három percet sétál. Vagy olyan patikát keres, aminek a közelében le tud parkolni ingyen.
Cei 7 ani de acasă
Volt szerencsém találkozni az új parkoló tulajával. Pár héttel ezelőtt, mikor még kockaköveztek, fotóztam párat a járdáról, és rámszólt, hogy: tetszik? Mondtam neki, hogy az tetszik, ahogy megcsinálják, de az nem, hogy fogy az ingyenes parkolók száma a környéken.
Csak 4 lej lesz órája, mondta, vécéhasználattal. A városháza is pénzért adja. Igen, de bent a központban, nem itt a periférián, mondtam. Hát hogyne, mutat üresbe a „gabonabáza” felé, hogy ott a tábla. Nézem, nem látom sehol a táblát. Mondom neki, de már rám sem néz, el van fordulva, teszi magát, hogy le vagyok szarva.
A vele lévő ember válaszol, hogy ez egy magánparkoló, és minden magánparkoló fizetéses. Válaszolok neki, de a tulaj mondja, hogy „gyere menjünk”, és miközben én beszélek hozzájuk, hátat fordítanak, s elmennek, köszönés nélkül. Mesélem ezt a kalandot egyik ismerősömnek, amire csak annyit mond: „cei 7 ani de acasă”.
Mérleg
Mit nyerünk? A hely pocsolyamentes lett 10-15 parkolóhelynyi területen. S kb. ennyi. Az, hogy vécé van a parkolóban, az sem rossz, de azokba a toi-toi vécékbe általában nem nagy öröm bemenni. Az, hogy rendszámfelismerő van, amivel a reklámokban dicsekednek, az nekik fontos, engem kliensként nem tesz boldogabbá. Főleg, hogy én fizetem meg. Az, hogy szebben néz ki a kockakő, szintén nem izgat, ez nem a belvárosi sétálóutca, ahol ez annyit érjen, hogy óránként 5 lejt költsek rá.
Mit vesztünk? 120-150 ingyenes parkolóhelyet. Ami egy ekkora városban nem kis szám. És egy kicsit a jókedvünkből, a pénzünkből vagy az időnkből.
Megérte?
Majd kiderül pár év múlva.
A cikk megjelenését a Journalismfund Europe támogatta:
