Nagy álma teljesült a székelyudvarhelyi Gál-Joó Melániának az idén tavasszal, amikor áprilisban meghódította a Himalája egyik, 6.119 méter magas csúcsát, a Lobuchét.  

Aki ismeri Melániát, tudja, hogy folyamatosan keresi a kihívásokat, már akkor eldöntötte, hogy októberben visszatér és megmássza a régió egyik legtechnikásabbnak tartott hegycsúcsát, a 6.812 méter magas Ama Dablam-ot.

Nem véletlenül esett erre a választása, az Ama Dablam látványa fogadta őt reggelente a sátorból a táborban, mesélte még júliusban, első hatezres csúcsának megmászása után.

Kiemelt kép és fotók: Gál-Joó Melánia Facebook-oldala

A székelyudvarhelyi lány himalájai expedícióját bárki végigkövethette Facebook-bejegyzéseiből. Ezekből gyűjtöttük össze élményeit, és Melánia is mesélt nekünk kalandjáról. 

Az Ama Dablam egy, a Himalája keleti részén, Nepál 1. számú tartományában fekvő hegy, Katmandutól, Nepál fővárosától 152 km-re található. A hegy nevének jelentése „az anya nyaklánca”. A helyi hagyomány szerint a hegycsúcs két oldalán elnyúló hegygerincek, mint egy anya (ama) karjai védik a gyermekét. A hegycsúcsról leereszkedő gleccser pedig a serpa nők által viselt tradicionális, az istenek jelképeit ábrázoló kettős medállal ellátott nyakláncot (dablam) jelképezi. Kiterjedt hegygerincei és meredek hegyoldala miatt az Ama Dablamot gyakran a „Himalája Matterhornjának” is nevezik.

Mielőtt nekivágott volna, 

közös „hegymászásra” hívott mindenkit. Melánia már 2019-ben is járt Nepálban, ekkor nőttek szívéhez a rossz körülmények között élő gyerekek, így nem is volt kérdés számára, hogy egy adománygyűjtő projekttel egybekötve vág neki himalájai expedíciójának. 

Az Ama Dablam expedícióval párhuzamosan a Dăruiește Viață non-profit szervezetnek gyűjt pénzt, akik a bukaresti Marie Curie gyermekkórházban építenék fel az első integrált onkológiai és sugárterápiás gyermekklinikát, kizárólag magánforrásokból. A székelyudvarhelyi lány 6.812 lejt, az Ama Dablam magasságának megfelelő összeget tűzött ki célul, száz méterenként 10 lejt.

Október 17-én indult el az adománygyűjtés, majd pár nappal később, október 22-én Melánia már Kathmanduba repült és ezzel – még nem hivatalosan ugyan, de – kezdetét vette az újabb himalájai expedíció. Az expedíció előtt tett egy kitérőt Nepál fővárosában, ekkor ígérte meg egy helybéli árusnak: ha sikerül megmásznia a Ama Dablam-ot, visszatér és megvásárolja az általa kínált, gyönyörű nepáli ruhát. „Biztos vagyok benne, hogy visszatérek 25 nap múlva” – írta akkor, október 23-ai Facebook-bejegyzésében Melánia.

Három nap múlva, október 26-án aztán hivatalosan is kezdetét vette az Ama Dablam expedíció: első nap 200 métert tettek meg. Másnap Namche Bazaar-ba érkeztek, amelyet a serpák fővárosának is neveznek, és a Namche felett található kilátópontról a Mount Everest, a Lhotse és az Ama Dablam hegycsúcsot is látni. Ekkor már 3.450 méter magasan jártak.

Ama Dablam, vágjunk bele!

– írta Facebook-bejegyzésben október 28-án. Ekkor még tele erővel, mosollyal az arcán, az Ama Dablam-mal a háttérben posztolt fotót.

Legközelebb csak pár nap múlva jelentkezett: megtámadta egy vírus, három napon át antibiotikumot kellett szednie, ekkor 3.820 méter magasságban volt már.

Ez volt számára a legnehezebb pont az expedíció során – mesélte később. Debocheban három napot kellett ágyban feküdnie, antibiotikumos kezelés alatt, miközben a csapatból mindenki – két lány kivételével, akiket szintén ledöntött a betegség – az Ama Dablam alaptáborában volt. Emellett a magashegyi táborokból való helikopteres kimenekítések látványa, és annak híre, hogy a táborból néhányan végleg kimerültek, pszichésen is megviselte Melániát.

„Eléggé magam alatt voltam, mert aggódtam, hogy nem gyógyulok meg, és le kell mondanom az expedíciót. De a folyamatban lévő adománygyűjtő projektem sok pozitív energiát adott nekem. Hála Istennek, kezdek felépülni és ma eljutottam az Ama Dablam alaptáborba. Még 392 adománygyűjtőre van szükség, biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog” – írta november 1-jei Facebook-bejegyzésében.

Az elkövetkező napok sem teltek könnyen az udvarhelyi kalandor számára, az antibiotikum-kúra az összes maradék energiáját elvette, de motivációja nem hagyott alább, ebben társainak is szerepe volt: „Majdnem mindenki küzdött valamiféle betegséggel: akut hegyi betegséggel, dengue-vírussal, de mindenki nagyon eltökélt volt a hegy megmászásában, és támogatta a másikat. Ez nagyon motiváló volt, erőt adott” – mesélte.

„Minden nap egyre erősebb leszek és egyre magasabbra érek. Ha az idő kedvez, 2-3 nap múlva lesz a csúcstámadás” – írta november 6-án, miután már akklimatizációs rotáción is túl volt és a második alaptábort is sikerült elérnie. 

Azonban ezt is követte még nehéz pillanat, amikor a csúcstámadás napján, délután 14 órára értek az 1-es táborból a 2-es táborba. A tervük az volt, hogy előbb alszanak, majd este 10 órakor indulnak a csúcs felé, ami egy 800 méteres, majdnem teljesen vertikális hegymászást jelent. Ám a 60 kilométer/órás erősségű szél nem volt velük, nagyon hideg volt, ezért úgy döntöttek, hogy éjjel 12 óra után indulnak.

A szél akkor sem csillapodott, de muszáj volt indulni: „végül 4-5 óra után értünk fel a hármas táborba, ahol maximum fél órát aludtam. Utána nagyon nehéz volt kijönni a sátorból a hidegbe és folytatni. Viszont ez az egy lehetőséged van, muszáj menni, akármennyire is nem akarod az időjárás miatt” – mesélte Melánia, aki végül

első magyar nőként hódította meg Ázsia egyik legtechnikásabb csúcsát.

De miért az Ama Dablam az egyik legtechnikásabb hegycsúcs?

Ahogy Melánia is tapasztalta, a sok, csúcsra vezető vertikális fal miatt, amelyeket nehéz megmászni, és külön nehezíti ezt a több mint 6.000 méter. Ilyen, komoly koncentrációt igénylő vertikális fal volt például a Yellow Tower nevű fal, amely egy 80-90 fokos függőleges fal, az 1-es és 2-es tábor között van, az, hogy eljuss az egyik táborból a másikba, legalább öt órába telik.

„November 10-én 12:15-kor sikeresen megmásztam Ázsia egyik legtechnikásabb hegyét, Ama Dablam-t, a himalájai adatbázis szerint első magyar női és legfiatalabb román női állampolgárként” – számolt be Melánia, köszönetet mondva édesanyjának – aki, mint minden expedíciója előtt, most is nagyon féltette lányát és megpróbálta lebeszélni, de végül elfogadta a döntését –; valamint a rokonoknak, a barátoknak, bizonyos cégeknek és egyesületeknek, hogy támogatták.

Melánia imádta, hogy különböző emberekkel lehetett együtt, akik mindegyikének megvolt a saját története, amiért meg akarta mászni az Ama Dablam-ot. Egy társa például a laboratóriumában lévő „embrió lányait” szeretné a jövőben az Everestre vinni, ezért előtte az Ama Dablam-on próbálta ki magát, mesélte Melániának.

Mindig van feljebb

Nem csak a 6.812 méter magas hegycsúcsot, az adománygyűjtés kitűzött célját is sikerült elérnie Melániának hétfőn, november 14-én. De a kitűzött magasságnál is van feljebb, november 16-áig ide kattintva bárki adományozhat a bukaresti Marie Curie gyermekkórház javára.

Melánia jövőbeli tervei között a Föld második legmagasabb hegycsúcsa, a 8.611 méter magas pakisztáni K2 szerepel, hiszen, mint mondja, az Ama Dablam a nehéz technikája miatt volt kihívás a számára, de a következő hegy szeretné, ha technikai szempontból még kihívóbb lenne. Előtte talán a 8.163 méter magas Manaslut, a Föld nyolcadik legmagasabb hegyét mássza meg, amely még mindig a listáján szerepel.

„Nem feltétlen a csúcs elérése számít, hanem azok a dolgok, amiket átélsz, amiken keresztülmész az út folyamán. Ha a vírus vagy más tényezők megakadályoztak volna abban, hogy megmásszam az Ama Dablam-ot, akkor is ugyanilyen boldog lennék, mint most. Rengeteg vagány személyiséget ismertem meg az expedíció alatt, és magamról is többet tudtam meg” – fogalmaz Melánia, aki november 18-án indul haza, ám előtte még visszatér a nepáli árushoz a gyönyörű ruháért, ahogyan ígérte, hiszen sikerült a kitűzött cél: meghódította az Ama Dablam-ot, ráadásul első magyar nőként.