Pálfi Kinga, és Bíró Edith, fotó: GÁL ELŐD

Hosszas huzavona után mégiscsak találtak helyet Csanády György szobrának – jelentette be sajtótájékoztatón Bíró Edith önkormányzati képviselő, a szoborállítást kezdeményező Balázs Ferenc Vegyeskar kórusvezetője.

Saját halottjuknak tekintik Csanády Györgyöt – mondta el, miért vetődött egyáltalán fel, hogy ily módon emlékezzünk meg a székely himnusz szövegének székelyudvarhelyi írójáról. Eredetileg közteret akartak elnevezni Csanádyról, de a kinézett Tábor negyedi Zöld utca lakói nem voltak elragadtatva az ötlettől, és aláírást gyűjtöttek a névváltás ellen. A kezdeményezőket ez nem tántorította el, végül egy, a Széldombon készülő utcácska viseli majd a költő nevét.

Nem elégedtek meg ennyivel Csanády „méltóbb” megemlékezésének hívei, ezért 2017-ben egy szobor kiöntésének ötlete is felmerült, ami Bíró Edith szerint a megmaradásunk, a nemzeti öntudatunk, és összetartozásunk szimbóluma is lenne egyben, és erre szükség van, még ha a fiatalok nem is érzik ennek szükségességét.

Hova, de hova legyen?

A szoborállítás helye sem volt egyszerű kérdés, több lehetséges helyszín felmerült, például a Haáz Rezső Múzeum udvara, de Miklós Zoltán múzeumigazgató szerint a jelenlegi, elmozdíthatatlan installációk miatt inkább nem alkalmas, kezdett bele az opciók felsorolásában Bíró Edith. A Patkó melletti székely zászló környezetére is gondoltak, de az a katolikus egyház „szakrális területe”, ezért ott sem. A központi zóna más lehetséges terei nem merültek fel, hisz a központ tele van szobrokkal, és egyrészt nem akarják halmozni ezeket, másrészt másnak is eszébe juthatna még egy szobor állítása, „ha nekik lehet, nekünk miért nem” alapon.

Amikor jött a gondolat, hogy legyen a sétatéren, és ez is tűnt a legjobb opciónak, megkereste őket a református egyház, hogy legyen a református temető bejáratánál, mivel Csanády és egész családja református volt, így ott lehetne tartani a megemlékezéseket is. És lőn, kompromisszum, mindenki, még a szoborbizottság is rábólintott az új helyszínre, Pálfi Kinga alpolgármester szerint a város, és az egyházak is partnerek ebben, így ott avatunk majd.

Mit és mikor?

A szobrot Máthé Lóránt és Bíró Mihály készíti, és 38.000 lejbe kerül, amelyet civilektől, vállalkozóktól, szervezetektől gyűjtött össze a vegyeskar. A szobor kiöntése következik, így annak avatására is hamarosan sor kerülhet, de pontosan nem tudni, hogy mikor. A legideálisabb május 22-e lett volna, hisz ekkor lesz a himnusz bemutatásának 100 éves évfordulója. Egyelőre úgy tűnik, az időpont nem felel meg Csanády családjának, és szeretnék, ha ez az ő ünnepük is lenne egyben, ezért későbbre ígért tájékoztatást Bíró Edith az avatásról.

Nem csak Csanády családja, de még a román nacionalisták is itt lehetnek az avatáson, derül ki Mihail Tîrnoveanu, a román nacionalista Nemzet Útja Egyesület vezetőjének Facebook-bejegyzéséből, amit ugyan töröltek, de ide kattintva továbbra is elérhető. Az úzvölgyi katonatemetőben is akciókat szervező Tîrnoveanu elfogadhatatlannak tartja, hogy míg a „nagy románoknak” nem lehet szobrot emelni az országban, lehet olyasvalakinek, aki a Horthy-korszakban a Magyar Rádióban „románellenes propagandát terjesztett”.

Nem fogunk ennek a hatására semmit sem csinálni, tesszük a dolgunkat, és igenis felavatjuk majd a szobrot, használni fogjuk a címereinket, a nyelvünket – fűzte hozzá Bíró Edith.

És ha már van szoborbizottság,

Pálfi Kinga újságírói kérdésre elmondta: ezután egy köztéri szobrot úgy hoznának létre, hogy kiírnak egy pályázatot és művészi szempontból a legjobbat állítják ki ahelyett, ahogy az utóbbi években történt: „van pénzünk, s valakivel csináltatunk belőle egy szobrot”.