Egy város vizuális arculata nem csupán esztétikai kérdés, hanem identitásformáló eszköz is. Az új székelyudvarhelyi arculat kapcsán azonban felmerül: mennyire sikerült olyan megoldást találni, amely egyszerre felel meg a korszerű tervezési elveknek és a városlakók elvárásainak? 

Nem szerettük volna egy véleményanyaggal agyoncsapni a kérdést, ezért szakértők segítségét kértük: Könczey Elemért, kolozsvári grafikust, az Idea Plus reklám- és alkalmazott grafikai műhely vezetőjét, Balázs Aaront, aki jelenleg nem dolgozik dizájnerként, de hosszú évekig tevékenykedett a szakmában – a Székely Dizájn Légió és a BIKKLA egyik alapítója volt, és kreatív igazgatóként dolgozott olyan brandek kommunikációján mint a Piraeus Bank, Škoda, Garanti Bank, Olympus Diaries. Kikértük Tóth Zoltán reklámgrafikus véleményét is, illetve Rancz Zsoltot a Wameleon Design alapítóját is megkerestük, hogy ossza meg velünk meglátásait. 

Azoknak, akik a pontokba szedett válaszokat kedvelik: 

• Könczey szerint túl régies az összkép, 
• Balázs szerint nem megjegyezhető a logó, 
• Tóth udvarhelyiként nem érzi magáénak az egészet, 
• Rancz szerint merész lépés. 

De vegyük szépen sorjában. 

Népiesre hangolva, régies az összkép?

– A logó bár le van vezetve, hogy mi mindenre reagál vizuálisan, nincs logószerűen sűrítve. Aki nem tudja, honnan jönnek ezek a formák, egy zsúfolt népies motívumot lát, amelyet nem lehet könnyen megjegyezni, felismerni, felidézni. Több archaikus elemből áll, ami ugyancsak jó alapgondolat, de amelyeket nem sikerült egységessé, egyedivé, korszerűvé ötvözni. A logó a részletessége miatt kis méretben, úgy digitális mint nyomtatott felületen, nem használható megfelelően, részletek tűnhetnek el róla – sorolta a meglátásait Könczey Elemér.

Hagyományőrzésre, gazdag, régre visszamenő kultúrára, formavilágra tud asszociálni a logóból, „ami részben rendben is van, csak valahol a fejlődést, a jövőt, a modernizálást is kellene sugallja, amit, sajnos, ez az arculat nem igazán hoz.” 

A weboldalt inkább sikerült előre mutatóra összerakni, de ott is használhattak volna élénkebb színeket szerinte. A modern talpas betűtípus pedig a hosszabb szövegeknél előnytelen, nehezíti az olvasást.

– Az arculatnak egyedi jellege van, viszont a felületeken használt logó-elemek erősítik a népies benyomást. A logó vagy annak részeinek használata áttetsző, körvonalas háttérmintaként ugyancsak régies hatást keltenek, sőt, van, amikor zavaró, például, ahol az arculat szerepel a mottóval – magyarázta. 

Szerinte vigyázni kell az arculat különböző felületeken való használatával, mert folklorisztikus hangulatot áraszthatnak és vannak olyan felületek ahol ez túlzásnak, öncélúnak tűnhet.

„A szlogen találó, erős, annak ellenére, hogy enyhén sablonosan hangzik.”

A színválasztást ugyancsak egyedinek gondolja, viszont szerinte nem fiatalos, nem sugároz modern hangulatot. Kicsit fakó, egyhangú, pasztelles, miközben egy modern arculathoz pont, hogy élénk, kontrasztos, szembetűnő színek illenének. 

– Mindezeket egybevetve, visszamenőleg illeszkedik Udvarhelyhez az arculat és a logó üzenete: „népies a hangulata, a benyomása, retrós a kromatika, ezáltal azt sugallja, hogy a város a múltjából él, fontos neki a hagyomány, és ez nem feltétlen rossz, viszont a jövőt nem igazán vetíti előre.