Utcára vonulnak és beperelik az egészségügyi minisztériumot a rákbetegek „a törvények be nem tartása miatt”, miután az Alexandru Rafila tárcavezető bejelentette, hogy új rákellenes tervet készíttet, hét hónappal azután, hogy az Országos Rákellenes Tervet, amelyen szakemberek egy jelentős csoportja több éven át dolgozott, a parlament jóváhagyta és Klaus Iohannis elnök kihirdette – írja a Maszol.
A tervezetet 2022. október 19-én 260 támogató szavazattal, öt tartózkodás mellett fogadta el az alsóház. Végrehajtását az egészségügyi minisztérium kellene, hogy finanszírozza az állami költségvetésből, és az erre fordított éves összeg nem lehet kisebb az országos egészségügyi programokra szánt költségvetés 20 százalékánál.
A tavaly decemberben, az államfő által tett kihirdetést követően az Egészségügyi Minisztériumban munkacsoportot hoztak létre a Nemzeti Rákellenes Terv végrehajtási szabályainak kidolgozására. A szabályzatnak 6 hónapon belül kellett volna elkészülnie és a tervet július 1-jétől kellett volna végrehajtani – írta meg a Hotnews hírportál. Ehhez képest egy hónappal korábban az Alexandru Rafila új terv elkészítését jelentette be.
„Minket nem érdekelnek a miniszter mendemondái és az egója.
Megmutatta, hogy ő egy olyan ember, aki nem a betegekre, hanem a saját egójára gondol” – mondta Cezar Irimia, a Rákbetegek Egyesületei Szövetségének az elnöke. Kijelentette, hogy „nincs több megbeszélnivalónk Rafila úrral, mert megmutatta, hogy olyan ember, aki nem a betegekre gondol, hanem az egója fontosabb” – ismételte el. A Rákbetegek Egyesületeinek Szövetsége hétvégén konferenciát tart, hogy döntsön a tiltakozások menetrendjéről, miután az egészségügyi minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja a rákellenes terv hatályba lépését.
„Van egy törvényünk, amelyet az egész parlament megszavazott, és amelyet meg kell védeni. Rafila miniszter azonban újabb fél évvel elhalasztja. Ki a felelős az időközben bekövetkezett halálesetekért?” – tette fel a kérdést Cezar Irimia. Kijelentette: „nem fogadjuk el a miniszter alkalmatlanságát és önteltségét. Ugyanaz a munkacsoport, amely most a miniszter új rákellenes tervén dolgozik, a parlamentben is dolgozott a már elfogadott terven. Miről is beszélünk? Ez azt jelenti, hogy kételkedik a szakmaiságukban, mármint egyszer azt mondja, hogy balra, egyszer azt mondja, hogy jobbra? Nem fogunk engedményeket tenni a miniszternek.”
„Július 1-jén, amikor lejár az a 180 nap, amelyen belül a parlament által elfogadott rákellenes terv végrehajtási szabályainak készen kellett volna lenniük, bíróság elé visszük az Egészségügyi Minisztériumot a törvény be nem tartása miatt, és tiltakozásul az utcára vonulunk. Nem vagyunk kíváncsiak a miniszter úr mendemondáira” – zárta Cezar Irimia.
Az EU 4 milliárd eurós összértékű keretből nyújtana segítséget
A rákellenes terv révén Románia nagyon jelentős európai uniós támogatásra pályázhatna. Mivel az EU 4 milliárd eurós összértékű keretből segítséget nyújt minden olyan ország számára, amely tervvel pályázik – magyarázta a Hotnews-nak Patriciu Achimaș Cadariu, a kolozsvári Onkológiai Intézet orvosigazgatója, volt egészségügyi miniszter, akinek mandátuma idején kezdődött a terv kidolgozása. „Ez nem rólam szól, hanem emberekről, több tucat emberről, akik keményen dolgoztunk azon, hogy legyen egy rákellenes terv. Most itt tartunk” – fejtette ki az onkológiai szakorvos azzal kapcsolatban, hogy munkájukat mellőzte utódja.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter eközben azt állítja, hogy Cadariu professzor „elutasított minden párbeszédet”, mielőtt a dokumentumot a parlamentben elfogadták volna, annak ellenére, hogy a minisztériumnak „elég sok kifogása volt”. Patriciu Achimaș Cadariu professzor viszont azzal vádolta meg Rafilát, hogy a végrehajtási szabályok megalkotása helyett „becsmérel” és „tönkreteszi azokat a dolgokat, amelyekhez nem ért”.
„Apró működési zavarok vannak benne”
Rafila kifejtette, hogy 4 hónappal azután, hogy elméletileg a már elfogadott és kihirdetett terv végrehajtási szabályain dolgoztak, az Országos Rákellenes Terv új formáján munkálkodnak, mivel „apró működési zavarok vannak benne”, fogalmazott az egészségügyi miniszter.
Az újságírók érdeklődése ellenére Alexandru Rafila április vége óta – amikor bejelentette a terv módosítását – nem tisztázta, hogy milyen formában történik majd ez a módosítás, és hogy újabb törvény elfogadásáról van-e szó.
A rák jelentős népegészségügyi probléma az országban,
évente 100 ezer új esetet diagnosztizálnak, az elmúlt években Romániában és Európában is nőtt a megbetegedések száma. Ugyanakkor probléma az, hogy Romániában az egyik legmagasabb a rákos elhalálozási arány az európai országok közül, ahogy a kezelhető rákos megbetegedések ötéves túlélési aránya is az uniós átlag alatt van.
Az Eurostat adatai szerint Romániában 2020-ban 49.476 személy hunyt el rákos megbetegedésben, ez a szám a 16,7 százalékát tette ki az abban az évben történt összes halálesetnek. Európában szám szerint Görögországban vesztették életüket a legtöbben rákban 2020-ban, 231.552 fő, ez az összes halál 23,4 százalékát teszi ki. A legkevesebb áldozatot Liechtensteinben szedett a betegség, 64-et, ám ez az abban az évben az elhunytak 20,6 százalékát teszi ki. Amiben rosszul áll Románia ezen a téren, az a lakosság méretéhez viszonyított sugárterápiás berendezések száma, ebből az országnak 2020-ban 0,4 volt 100.000 lakosra. A legjobban Dánia teljesített akkor, a maga 1,3 a 100.000-hez arányával.
Emellett probléma az is, hogy a rákos betegek pszichoszociális szükségletei nincsenek megfelelően kielégítve. Egyrészt hiányoznak a szakemberek, és a meglévő szolgáltatásokat is gyakran rosszul koordinálják, ez pedig negatív hatással van a daganatos betegek és a hozzátartozóik életminőségére.
A fokozott finanszírozás lehetővé tenné a rák túlélőinek szóló támogató programok kidolgozását, az egészségügyi szakemberek képzése áthidalná a túlélőgondozásban mutatkozó hiányosságokat is. A nyilvánosság tájékoztatása elősegíthetné a daganatos túlélők megértését és támogatását. Emellett szükséges lenne megerősíteni a túlélők életminőségének javításával foglalkozó szervezeteket, hogy támogatást nyújthassanak a kezelés alatt és után is.
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a következő 15 évben megduplázódik a daganatos megbetegedések száma. „Elsősorban pénz kérdése az, hogy hogyan tudunk megküzdeni ezzel a problémával. Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 10 évben kétszer annyi pénzt költöttek egy személyre, mint Európában. Körülbelül 230 eurót az USA-ban, míg Európában fejenként 26 eurót” – mondta el dr. Dégi László Csaba, a BBTE professzora, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság (IPOS) ügyvezető titkára és az Európai Rákszervezet (ECO) megválasztott elnöke.