Kép forrás: Unsplash

Az evés alapvető ösztönkésztetés, de ugyanakkor jóval több annál. A táplálkozás örömforrás, szorongáskeltő hatással bír és a társas kapcsolatok színtere is. Nem nehéz túlzásba esni vele, majd utólag aggódni a plusz kilók miatt. A legtöbb ember életének valamely szakaszában próbálkozott valamilyen fogyókúrás módszerrel testsúlyának csökkentése érdekében, és ezért kevesen figyelünk fel arra, ha valaki a közvetlen környezetéből kevesebbet eszik vagy nem fogyaszt bizonyos ételeket, vagy legalábbis nem tulajdonítunk neki nagy jelentőséget. Ezért történik az, hogy gyakran nem ismerjük fel a megjelenő evészavarokat, és nem fordítunk rá időben megfelelő figyelmet. A helyzet pedig folyamatosan romlik, és csak akkor tudatosul, hogy probléma van, amikor a helyzet már komoly: a testsúly nagyon alacsony, nőknél kimarad a menstruáció és más egészségügyi problémák jelennek meg, az illető keveset eszik, elrejti az ételt vagy ragaszkodik ahhoz, hogy egyedül étkezzen.

Korábban kultúraspecifikus női betegségnek vélték 

az evészavarokat, csak a nyugati országokra, és azokon belül is elsősorban nőkre jellemző zavarnak tartották. Az utóbbi évek kutatásai azonban arra mutattak rá, hogy az evészavarok már a nyugati civilizáció országain kívül is egyre inkább elterjedtek. Bár a nemi különbségek markánsak – elsősorban nőknél előforduló betegségekről van szó –, a férfiak körében is egyre gyakrabban jelennek meg az utóbbi időben az evészavarok, de még így is a betegek csupán 5-10 százalékát teszik ki. Ugyanakkor a legtöbb evészavarban szenvedő férfi olyan sportoló, akinek figyelnie kell a testsúlyára, ők – a nőkkel szemben – csak a verseny idején törődnek a súlyukkal, utána a legtöbben visszanyerik korábbi formájukat.

Az evészavarok két leggyakrabban előforduló formája: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Az anorexia és a bulimia egyaránt krónikus lefolyású betegség, éveken keresztül zajló folyamatokról van szó.

A túlzott evés önmagában nem számít evészavarnak, csak abban az esetben, ha bűntudat és kompenzációs cselekvés társul hozzá: hánytatás, hashajtók, vízhajtók szedése, túlzott edzés és torna.

A szeretethiányból történő folyamatos evés lelki probléma következménye, és semmilyen formában sem lelki betegség vagy lelki zavar. (Lelki problémája bárkinek lehet élete folyamán akár többször is, ha például elhagyta a szerelme, stresszes a munkahelye. De ezek nem súlyosak, segíthet rajtuk egy beszélgetés a családdal, barátokkal, társsal. A lelki zavar súlyosabb, előjele lehet egy lelki betegségnek, megoldásához mindenképpen szükséges egy szakember.)

Mindenképp 800 kalória alatt

Az anorexia első megjelenése 14-18 életév között következik be, 90%-ban a nőket érinti, áldozatai, miután egyre vékonyabbak szeretnének lenni, életveszélyesen lefogynak. 

Első lépésként a szénhidrátokat (édességek, sütemények) próbálják meg kiiktatni az étrendjükből, és csakis fehérjedús, alacsony kalóriatartalmú ételeket fogyasztanak. Napi energiafelvételük nem több 600-800 kalóriánál, és egyre kevesebb örömüket lelik az evésben. Főbb tünetek a soványság iránti vágy, az elhízástól való rettegés, ételekkel kapcsolatos megszállottság, pszichés és hangulati problémák, kognitív zavarok, szervi problémák és orvosi tünetek – alacsony testhőmérséklet, alacsony vérnyomás, lassú szívverés, csontritkulás, anyagcsere zavarok – megjelenése. 

Néhányan olykor önfeledt falási rohamoknak is átegendik magukat, majd az étkezések után hányással, hashajtók vagy vízhajtók segítségével igyekeznek megszabadulni a feleslegtől.

Falási rohamok és kompenzálás

A bulimia nervosában szenvedők először falási rohamokba esnek, azután az elhízás elkerülése érdekében különböző eszközökkel, hányással, hashajtók szedésével igyekeznek kompenzálni. 90%-ban a nőket érint a betegség, általában a 15-21 életév között jelenik meg.

A falási rohamok mindig egy adott időkereten belül fordulnak elő, s ez idő alatt az egyén jóval nagyobb mennyiségű ételt fogyaszt el, mint amennyit egy átlagember ugyanolyan körülmények között ugyanannyi idő alatt képes elfogyasztani. A személyek falás közben minden önuralmukat elveszítik önmaguk felett, ez azt jelenti, hogy nem képesek abbahagyni az evést, sem megválogatni az elfogyasztott ételfajtákat és adagokat. Előszeretettel választanak édeskés, puha állagú, magas kalóriatartalmú ételeket, és a kalóriabevitel egy-egy alkalommal átlagosan 1500 kalória, de előfordulhat 3000 kalóriánál több is. Gyakran felfokozott izgalommal tervezik meg falási rohamaikat, melyek aztán bűntudatot és szemrehányásokat okoznak. 

Táplálkozási rendellenességként fontosnak tartom még megemlíteni az orthorexiát, valamint a drunkorexiát, bár hivatalosan még nem ismerték el őket evészavarként, nem szerepelnek a hivatalos diagnosztikai kézikönyv legújabb változatában sem.

Az orthorexia elnevezést az 1990-es évek végén egy amerikai orvos vezette be, és azt állította, hogy az orhorexiában szenvedő betegek jellemzője a túlzott törekvés az egészséges táplálkozásra. A betegek nem az étel mennyiségére, hanem annak minőségére fektetnek túlzott figyelmet. Ezeknél az embereknél bizonyos étkezésbeli megszorítások – amelyek az egészség elérése érdekében történnek – oda vezethetnek, hogy a túlzott odafigyelés következtében a személyek megvonnak valamit a szervezetüktől, amire szükségük lenne, és így káros hatással vannak a saját egészségükre. Nagyon hasonló tüneteket mutat az elismert evészavarokkal: ilyenek például az elszigeteltség, szorongás, képesség elvesztése arra, hogy természetes módon, szorongás nélkül egyen a személy. A súlyos esetekben ugyanúgy alultápláltsághoz vagy akár halálhoz is vezethet.

A drunkorexia főleg a nyugati országokban elterjedt módszer a fogyókúrázók körében, lényege, hogy a fiatal nők a szilárd ételeket mellőzik, és a szükséges kalóriamennyiséget alkohollal juttatják a szervezetbe: egy pohár bor elfogyasztása 150-170 kalóriát is juttathat a szervezetbe, míg egy pohár sör akár 250 kalóriát is. A drunkorexia azért is veszélyes lehet, mert nemcsak evési rendellenesség alakul ki, hanem akár „sorozativás” vagy alkoholizmus is.

Elég karcsú vagyok?

Az anorexia nervosa és bulimia nervosa előfordulásának leginkább társadalmi-kulturális okai vannak és többnyire önbizalomhiánnyal társul. Főleg a fiatalabb lányoknál, nőknél erős a karcsúság utáni vágy, amin gyakran a magazinok és a közösségi média által közvetített testkép sem segít. Bár itt megjegyeznénk, az utóbbi években egyre gyakoribbak az ez ellen irányuló mozgalmak és kampányok, például egyre több ruhamárka alkamaz plus size modelleket vagy Barbie-babát sem csak szupervékony és szupermagas változatban vásárolhatunk.    

Emellett a kialakulásában a kutatók fontos szerepet tulajdonítanak bizonyos foglalkozásoknak is: ide sorolhatók a színészek, balett-táncosok, táncosok, zsokék és bizonyos sportágak sportolói, ahol a vékonyság különleges értéknek számít. Illetve gyakran a család, a társadalmi értékek elsődleges közvetítője is lehet a felelős: ha az evészavarban szenvedő személy családjának legalább fele nagy hangsúlyt fektet a jó alakra, a fizikai megjelenésre és a diétázásra, a kutatások szerint az is fontos szerepet játszik az evési zavarok kialakulásában. De akár a beteg gyermekkorát végigkísérő rendellenes családi viszonyulásokkal vagy kommunikációval  is erősíthetik a kialakulást.

Ne engedjük, hogy a helyzet elmérgesedjen!

Az evészavarok előfordulásának növekedése azért aggasztó, mert elsősorban serdülőkorú lányokat és fiatal nőket érint. Éppen ezért fontos, hogy már az első észrevehető jeleknél a hozzátartozók megfelelő odafigyeléssel forduljanak hozzájuk, és ne engedjék meg a helyzet „elmérgesedését”. Különben veszélybe kerülhet az illető személy élete: a súlyosabb formák a fiatalkorú lányok 1-4 százalékát érinthetik, megfelelő kezelés nélkül pedig elhalálozáshoz vezethetnek tíz éven belül a betegek 8%-ánál.

A felismerés után az első és legfontosabb lépés az érzelmi támogatás. De ugyanakkor fontos, hogy az érzelmi támasz és megértés mellett egy hosszútávú folyamatorientált kezelést is kapjon a beteg, mely magába foglalja az orvosi kezelést és rendszeres felülvizsgálatokat, tanácskozást egy táplálkozási szakemberrel, valamint pszichiáter és pszichoterapeuta vagy pszichológus segítségét is.