Az augusztus 1-től érvénybe lépő adóügyi változások következtében drágább lett a cigaretta és az alkohol, nő a részmunkaidős alkalmazottakra kivetett adóteher és a szerencsejátékokra is új adókulcsok lépnek érvénybe.
Az egyik legtöbb vitát kiváltó intézkedés a részmunkaidőben foglalkoztatott személyek adózásával kapcsolatos változások jelentették. Ezentúl a minimálbért el nem érő részmunkaidős fizetéseknél is a minimálbért tekintik az adóalapnak, ami azt jelenti, hogy a 2550 lejes bruttó minimálbér után havi 638 lejes társadalombiztosítási járulékot (CAS) és a 255 lejes egészségbiztosítási járulékot (CASS) fizet be a munkaadó. A törvénymódosítás ellenzői szerint tömeges szerződésbontásokhoz és feketemunkához vezet az intézkedés, ami az elmúlt hónap adatai alapján beigazolódni látszik.
Vannak kivételek is: a 26 év alatti tanulók és egyetemi hallgatók, a tanulószerződéses gyakorlati képzésen részt vevők, az állami nyugdíjban részesülő nyugdíjasok, a több rész- vagy teljes munkaidős állásban dolgozó magánszemélyek abban az esetben, ha az összjövedelmük meghaladja a minimálbér szintjét. Az intézkedés alól kivételt képeznek emellett a fogyatékkal élők is. A 26 év alatti fiatal esetében továbbá a garantált bruttó alapbér 15%-a (382,5 lej) leírható, ha jövedelme legfeljebb 2000 lejjel haladja meg a minimálbért.
A cégeket azzal is terhelik,
hogy növelik az osztalékadót a jelenlegi 5%-ról 8%-ra, illetve szigorítottak a mikrovállalkozás feltételein is. Ezentúl – 1 millió eurós helyett – csak 500 ezer eurós forgalom alatt tekinthető mikrovállalkozásnak egy kereskedelmi személy, ráadásul a tanácsadásból és menedzsmentből származó bevételek nem haladhatják meg az összes üzleti forgalom 20%-át. A forgalmi adót ugyan ejtették 3%-ról 1%-ra, ehhez kötelezően alkalmazni kell legalább egy személyt, különben jövőjanuártól 16%-os profitadó fizetését kötelezik.
A vendéglátóipar (HoReCA) esetében kiszabott iparági adót megszüntették, ezeknek a vállalatoknak két lehetőségük lesz: vagy a mikrovállalkozások esetében érvényben levő 1%-os forgalmi adót, vagy a 16%-os profitadót fizetik. A HoReCa számára szintén lényeges intézkedés, hogy januártól a jelenleg érvényben lévő 5%-ról 9%-ra emelkedik az éttermi, catering és szállásadói szolgáltatásokra vonatkozó áfakulcs. Ugyanakkor 9%-os csökkentett áfát alkalmaznak az olyan szolgáltatásokra, mint az élelmiszerek házhoz szállítása.
A mezőgazdasági és építkezési szektorban dolgozók esetében is változások léptek érvénybe. Az eddigi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökkent augusztustól azt a plafon, amely esetében alkalmazhatóak ezekben a szektorokban a munkabérekre vonatkozó adókedvezmények. E küszöb alatt az alkalmazottak után nem kell sem jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást fizetniük.
A fogyasztó is megszívja
Augusztustól mind a dohányipari termékek, mind az alkoholos italok esetében a jövedéki adó 5%-kal emelkedett. 1000 szál cigaretta esetében a jövedéki adó 563,97 lejről 594,97 lejre emelkedett, ami körülbelül 60 banival dobhatja meg egy doboz cigaretta árát. 9%-ról 19%-ra nő az áfa a magas cukortartalmú italok, üdítők esetében, az intézkedés az alkoholmentes sörökre is vonatkozik.
Ami a szerencsejáték-nyereményekre kivetett adókat illeti, az augusztustól érvénybe lépő módosítás szerint a 10 ezer lejig terjedő nyereményeket 3%-kal adózzák meg, az ennél nagyobb nyereményeket pedig progresszív adózásnak vetik alá. Ha az összeg 10 ezer lej és 66 750 lej közé esik, akkor a tízezer lej után 300 lej az adó, a meghaladó részére pedig 20%-os adót kell fizetni. A 66 750 lejnél nagyobb nyereményekre már 40%-os adókulcs van érvényben.
A kormány azzal indokolta meg az intézkedéseket, hogy 2022-ben 1,2 milliárd lejjel, míg 2023-ban 10,5 milliárd lejjel növelje az adókból és illetékekből származó bevételeit. Csak legyen, aki befizesse.
