Több talicskányi szilárd anyag – nedves törlőkendő, ruhanemű, borotva, pelenka stb. – halmozódik fel a rendszerben egyetlen délután, aminek nem kellene a szennyvízben lennie

fotó: PÁL Edit Éva

Popsitörlő, pelenka, répa, vattakorong, pityóka, fogkrémes tubus, borotvakapa, savanyú fejeskáposzta, kézi- és, focilabda, kosárlabda, negyven tyúktetem. Kitalálod, mi a közös bennük? Valamikor valahol valaki a szemetes helyett inkább a WC-csészén vagy a vízaknán keresztül próbált megszabadulni tőlük. Megesik az ilyesmi. Pontosabban elég gyakori. 

A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány és az RDE Harghita által szervezett TUDATOS Udvarhely sorozat negyedik találkozóján, április 22-én a szennyvíztisztító állomásra látogattunk el, itt a telep vezetője, Német-Deák Iringó vezetett végig. A következőkben leírt információk a találkozón hangzottak el. 

Képzeld el, hogy egy fárasztó nap után lemosod az arcod, amikor végeztél, az arctisztító kendőre nézel, majd a szemetesre. Megtelt a kuka, és lusta vagy kiüríteni. A kendőcskét a WC-csészébe dobod. Lehet, hogy kétszer is meg kell nyomnod a WC-tartályon a gombot, de lemegy. Te lefekszel, és elalszol. 

A kendő pedig hosszú útra indul. 

Vezetékről vezetékre megy. Ha ráakadna a pumpákra vagy a szennyvízszivattyúkra, akkor a hálózatfenntartóknak okozna gondot. Először a lakók furcsa szagot éreznének, esetleg a földszinten a furcsa szaghoz furcsa hang is társulna a lefolyóból, majd érkeznének a hálózatért felelős munkások, és vizet juttatnának be a csőbe nagy nyomással, így kiszippantanának mindent, ami duguláshoz vezetett. 

Ez is előfordulhat, de legtöbbször nem így történik. Megérkezik a szennyvíztelepre, ahol sorstársaival találkozik: a pityókával, a koktélparadicsommal, egy használt pelenka maradványaival. Ritkább és sűrűbb rácsokon megy keresztül, szilárdabb barátai egy része fennakad, a többinek, ha sikerül a rácsokon átpréselni magát, vele tart tovább az úton. Kendőcskénk nagyon vékony, így ahhoz az 5 százalék hulladékhoz tartozik, ami nem akad fenn egyik rácson sem, a szivattyúkhoz ér, ezek felnyomják a vízzel együtt az új szennyvíztisztító-rendszerbe.

Ahol először a homokot ürítik ki a vízből, 

mert ez mindig van, még akkor is, ha nem látszik, mert ha nem tennék, idővel felgyűlne, és gondot okozna. Majd azt veszi észre, hogy a víz tetején elterülő zsír tűnik el. 

Ezután medencéről medencére jár: az anaerobból vándorol az anoxikusba, majd a három aerob, azaz levegőztető medencét veszi célba. Fennakadhatna a propellereken, a szivattyúkon, de itt is szerencséje van, sodródik tovább az árral. Ha így érne véget az útja, akkor a telep munkatársai találnának rá az ellenőrzések során, jobb esetben. A rosszabbik változat szerint meghibásodásokat okozna.

Helyette az utóbbi három medencében

baktériumokkal, iszappal és sok-sok oxigénnel találkozik. 

Ezt használják a víz tisztítására a telepen, biológiai tisztítás a neve. A víz öntisztító tulajdonságát alkalmazzák. Nem, ez nem azt jelenti, hogy hetekig várnak, majd ha megtisztult, továbbengedik. Az iszapházikókban lakó baktériumok a kulcs, ők tisztítják meg a vizet úgy, hogy „megeszik” a vízből a szerves anyagokat, felhasználják a saját anyagcseréjükbe, igazi win-win helyzet. A sok oxigén a baktériumok miatt van, szeretik, így a telepen légbefúvókkal fentről lefele buborékoltatnak az aerob medencék teljes területén. 

Lebomlik minden, ami szerves anyag, eltűnnek az ételmaradékok, a WC-ből származó termékek – a baktériumok elintézik őket. A kendőt azonban nem tudják eltüntetni. Lehull a víz aljára, rátelepszik a levegőztető medencék alján lévő membánokra, egy ideig élvezi a jakuzzit, de nem sokáig. Ha már máshol nem rontotta el a rendszert, itt fog gondokat okozni. A membránokat eltömíti, azok nem tudnak megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani, az iszapban levő baktériumok elpusztulnak, így a medence egy kendőnyi részén a tisztítás már nem fog megfelelően működni.

Innen nézi tovább, ahogy 

a víz tovább zubog az ülepítő medencébe: 

itt az iszap és a baktériumok lerakódnak a medence aljára, és marad a megtisztított víz, ez a farkasfogakon keresztül átfolyik a medence szélén lévő vályúba, végül visszamegy a Küküllőbe. 

Ha kíváncsi vagy, 

hogyan néznek ki a medencék, hogyan lakmároznak a baktériumok vagy hogyan néz ki a beérkező és a megtisztított víz, ne hagyd ki az alábbi videót: 

Amire még nem kaptál választ

Máshol is ezt a módszert használják?

A világon legtöbb helyen igen, kivéve ahol nagyon szennyező az ipar, ott muszáj hozzáadjanak vegyszereket is. 

Kik dolgoznak a szennyvíztelepen?

Van öt villanyszerelő és öt segédmunkás, aki ellenőrzési és takarítási munkálatokat végez. Ezenkívül van egy technikai igazgató és a telepvezető, ő az emberekkel és a napi aktivitás megszervezésével is foglalkozik, illetve ő felel az egész technológia irányításáért. 

De ezenkívül van még a vízmű, ott a munkások az ivóvizet készítik elő, illetve vannak, akik a hálózat fenntartásért felelnek.

Mikor épült a rendszer? 

A régi, ami a bejárat bal oldalán van, 1968-ban épült, az akkori technológiához képest korszerű volt, nem csak hagyták a vizet leülepedni, majd megszűrték kicsit és továbbfolyt, hanem levegőztették, bugyborékoltatták. Azonban az utóbbi évek előírásainak már nem felelt meg, csökkentették a megengedett ammóniatartalmat, és ezt nem tudta előállítani, több mindennel is meg kellett volna toldani, így inkább újat építettek. 

Az ivóvízművet 2012-ben korszerűsítették. 

A csőrendszer változatos, van, ami nagyon régi, de modern szakaszok is vannak, fokozatosan cserélik őket. Bár vannak azbeszt csövek is, nem kell aggódni ezek miatt, ugyanis a víz nem érintkezik közvetlenül a csővel, van közöttük egy védőburok. 

Milyen minőségű a Küküllőbe visszaengedett víz?

Havonta ellenőrzik, vízmintát vesznek, és egy vásárhelyi laboratóriumban vizsgálják meg. De ezenkívül a telepen is többször ellenőrzik a vizet. Az európai rendelkezések szerint a mért eredmények jók. Azonban nem iható. Nem klórozzák, nem fertőtlenítik, ezért nem ajánlják senkinek, hogy igyon belőle. A víz visszafolyik a Küküllőbe.

Van szükség otthoni szűrőberendezésekre?

Nyugodtan meg lehet inni a székelyudvarhelyi csapvizet. Ha valaki nem beteg, nincs veseproblémája, allergiája, akkor nincs szükség vízszűrő-berendezésre. Virágot is lehet öntözni,  főzni, meg is lehet inni nyugodtan. Ha megisszuk, esetleg több vizet engedhetünk ki a csapból, ezzel megelőzhetjük, hogy állott íze legyen a víznek. 

Milyen a víz kémhatása? 

Semleges. 6,5 és 8,5 közötti PH érték a megengedett, lehet kicsit savas és enyhén lúgos is. Az udvarhelyi érték 6,99 és 7,15 között mozog, de mindig befolyásolja az, hogy mi kerül a szennyvízbe: hányan mennek WC-re, hányan fürdenek, mivel stb. 

Milyen a víz keménysége?

Lágy, nem okoz a berendezéseknél problémát, nem kell külön a mosógépekbe, mosogatógépekbe speciális szereket adagolni. Csak a felgyűlt, lerakódott mosószertől, tisztítószerektől kell néha megszabadulni, ezt pedig könnyen meg lehet oldani egy kis ecettel.

Mi lesz a samponoddal, tusfürdőddel és egyéb tisztálkodási szereddel? 

Körülbelül egy nap alatt 9000 köbméter szennyvíz érkezik a szennyvíztisztító-állomásra, mivel Udvarhelyen nincs nehézipar, ez nem tömény vegyszeres víz, a tisztálkodási szerek kis mennyiségben vannak jelen, és ezek egy részét a baktériumok képesek lebontani. 

Mit kell tudni még a baktériumokról? 

Vigyázni kell, ne szaporodjanak el túlságosan, mert harcolni kezdenek egymással, a halottak pedig rothadó populációt képeznek, amit a többiek felhasználnak és megesznek, a vízeredmények pedig rosszabbak lehetnek. 

Az ülepítés után a baktériumok és az iszap marad hátra, egy részét ennek visszaöntik, és tovább tisztítják velük a vizet. A többletet az iszapsűrítőbe küldik, ott az iszap és a baktériumok is elpusztulnak. Az iszapot stabilizálják, préselik, majd elszállíttatják a szeméttelepre, ahol felhasználják arra, hogy a hulladékot elválasszák egymástól. Mivel nem erősen iparosított a város, az iszap bio, és nem okoz problémát. 

Lehet mérni a koronavírust a szennyvízben?

Nincs megfelelő felszerelésük a mérésekre, ahogy országszerte sem. 

Mi lesz, ha a baktériumok elpusztulnak?

Ha agresszív, az iparban használatos vegyszerek vagy bizonyos festékanyagok érkeznek be az állomásra, a baktériumokat elpusztítják, a telep újragenerálása pedig hozzávetőleg két-három hétbe telne, először ki kellene tisztítani az elhalt baktériumokat, majd újakat kell betelepíteni, ez idő alatt a víz tisztítása nem megfelelően működne. 

Bár még ilyen esettel eddig nem találkoztak, azon lennének, hogy meggátolják, hogy a víz visszajusson a Küküllőbe, a régi telepet tudnák tárolásra használni, amíg élő iszapot hoznának más telepről, ezután szivattyúkkal átforgatnák a vizet. 

Klórozzák a vizet?

A Küküllőbe visszaengedett vizet nem, de az ivóvizet igen. Utóklórozásra is szükség van, mert el kell jutnia biztonságosan a csapokhoz, és azért, hogy a vezetékekben ne fertőződjön meg a víz, kell a klór. 

Többször is megmérik a klór szintjét egyébként, akkor is, amikor kiengedik az üzemtől, de a város különböző pontjairól (iskolák, üzletek) is vesznek mintát. Mi is könnyedén ellenőrizhetjük a klór jelenlétét, egyszerűen csak meg kell szagolni. A fehér szín nem irányadó, mert a csapok nagy részében olyan szűrők vannak, amik a vizet kis cseppekre osztják, és a víz telítődik oxigénnel, ettől fehér a frissen kiengedett víz.

Szereted a kihívásokat? Akkor kihívunk egyre!

Már tudod, hogy egy kendőcske is mekkora kárt okozhat. És eláruljuk, hogy a szennyvíztelep berendezései nem olcsók. Közös érdekünk, hogy minél több ideig tartson. Kíváncsiak vagyunk, hogy mennyire tudatosak az udvarhelyiek: akkor is beledobálnak mindenfélét a vécébe, ha tudják, hogy ezzel meghibásodást okozhatnak, vagy tudnak jobban is vigyázni a saját vagyonukra, berendezésükre, vizükre. Neked csupán annyi a dolgod, hogy a borotvakapát, pelenkát, nedves törlőkendőt, labdát stb. a kukába dobd. 

A szennyvíztelep munkatársai május 5. és július 5. között figyelik majd a változást. Egy hónap múlva pedig a részeredményeket is megosztják.

Szóval, ne feledd, ne húzd le a hulladékod a vécén!