A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója kapcsán telefonos közvéleménykutatást végzett a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 kutatócsoportja. A magyarországi lakosság körében megvizsgálták a békeszerződéssel kapcsolatos ismereteket, véleményeket, valamint a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket is – olvasható a csoport honlapján közzétett jelentésben.
A felmérésben 1048 felnőtt magyarországi lakos vett részt, a kutatás mintája nemre, életkorra, iskolázottságra, a lakóhely településtípusára és megyéjére reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot. A közölt adatok +/-3%-os pontosságúak. A teljes jelentés itt elérhető.
Nem tudják pontosan, de kíváncsiak
A relatív többség, a hazai felnőtt lakosság közel fele (48%), saját bevallása szerint is keveset tud, és csak egy-két dolgot tud kiemelni a békeszerződéssel kapcsolatban. Ráadásul minden tizedik megkérdezett még ennél is kevesebb ismerettel rendelkezik: szinte semmit sem tud a történtekről. A megkérdezettek alig 7 százaléka tartja magát jól tájékozottnak, részletesen ismeri az okokat és a következményeket is. A minta több mint egyharmada (35%) a részletekkel annyira nincs tisztában, mégis alapvetően tájékozottnak tartja magát a történésekkel kapcsolatban.
A békeszerződés pontos évszámát a válaszadók 43 százaléka idézte fel helyesen, napra pontosan a megkérdezettek 27 százaléka tudta jól a békeszerződés aláírásának időpontját (1920. június 4.).
A bátaszéki Trianon-emlékmű. (Wikipédia)
A történelmi Magyarország területi veszteségére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, 54 százalékuk pedig a valósnál kevesebbet, 5 százaléka pedig nagyobb arányt mondott. A megkérdezettek egyharmada adott a tényleges értékhez közeli (62-72%) választ. Ha viszont a 60%-ot is elfogadjuk helyes válaszként, akkor kicsivel több mint fele találta el – jegyzik meg a jelentésben.
A lakosságszámban mért csökkenést 16 százalék nem tudott válaszolni, 54 százaléknyian a valóshoz képest kisebb, 10 százaléknyian pedig nagyobb értéket mondtak. A helyes választ (52-62%) minden ötödik személy tudta.
A történelmi Magyarország területén élő nem magyar nemzetiségű népesség arányára vonatkozóan a megkérdezettek több mint negyede (26%) nem tudta a választ, 61 százaléka a ténylegesnél kevesebbet, 4 százaléka magasabb arányt mondott, így végül mindössze minden tizedik tudta megközelítően jól becsülni az értéket (42-52%).
A három utóbbi kérdésnél látszik, hogy a relatív többség alulbecsülte a tényleges értékeket, mind a négy kérdésre csupán a népesség egy százaléka tudta többé-kevésbé helyesen a választ – derült ki a kutatásból. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre viszont négyből három megkérdezett kíváncsi, így ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak.
Ki a hibás a „legnagyobb tragédiáért”?
A kutatók a Trianonnal kapcsolatos nemzeti emlékezet négy sarokpontjára, és a kedvezőtlen békeszerződéshez vezető lehetséges magyarázatokra is rákérdeztek.
Alig van olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94%). A túlnyomó többség ugyancsak azt gondolja, hogy a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája (85%), és hasonló mértékben (84%) értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy „Magyar az, akinek fáj Trianon”. Az első háromnál valamivel kisebb mértékben (77%) értenek egyet azzal, hogy a trianoni traumát máig nem heverte ki az ország.
A legelfogadottabb három magyarázat szerint a trianoni békeszerződéshez a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok területi igényei, valamint az első világháborús vereség vezetett. E magyarázatokat a válaszadók 70-78 százaléka tartja meghatározó szempontnak.
Az ábra a kutatási jelentésből van, a kérdés nem csak Trianonra összpontosít.
Az Osztrák-Magyar Monarchia gyengítését, illetve a francia politikai elit magyarellenességét a magyarok 60-62 százaléka tartja kulcsfontosságú, de az előbbiek mellett másodrangú okoknak. A magyar diplomácia kudarcát tízből négy-öt válaszadó említette fontos okként – bár ezekben a kérdésekben már bizonytalanság érzékelhető a válaszokban. Az ország korábbi nemzetiségi politikáját, a szabadkőművesek, „ellenséges” újságírók, közéleti szereplők bomlasztási tevékenységét, az őszirózsás forradalom győzelmét a korábbiakhoz képest kisebb arányban, de többségében még mindig meghatározó tényezőként azonosították.
A II. világháborús szerepvállalást, illetve a szomszédos országokkal való békétlenséget a többség (71-71%) szintén a békeszerződéshez köti.
Ismernek is, meg nem is
A válaszadók 28 százalékának van határon túlról átköltözött rokoni ága a múltból, és szinte minden ötödik (18%) magyarországi magyarnak jelenleg is van olyan rokona, 37%-ának pedig ismerőse, aki a jelenlegi határokon túl él, miközben a minta 2 százaléka maga is határon túl született.
Egy másik ábra a kutatási jelentésből.
A legtöbben (60%) a Felvidéken jártak már a történelmi Magyarország területei közül, de a szűk többség (51%) Erdélyben is járt már legalább egyszer. Vajdaságban a megkérdezettek alig több mint harmada (35%), Kárpátalján pedig csupán ötöde fordult meg korábban. 27 százalék, azaz minden negyedik magyarországi lakos egyáltalán nem járt még a történelmi Magyarország határon túli területein.
Minden második ember nem tudott választ adni, még tippelésre sem vállalkozott, amikor a határon túliak létszámára kérdeztek rá. Jellemző, hogy Erdély és Felvidék esetében a helytelen válaszok inkább alulbecslést, Vajdaság és Kárpátalja esetében pedig inkább felülbecslést mutatnak. Az erdélyi magyarok számát (1–1,3 millió) mindössze 8 százaléknyian becsülték meg jól, a felvidéki magyarokét (400-500 ezer) 16 százaléknyian. A kárpátaljai (100-200 ezer) és a vajdasági magyarok lélekszámát (200-300 ezer) jóval nagyobb arányban, minden negyedik személy mondta meg helyesen.
Szorgos hobbitok a Tündérkertben
A közvélemény hajlamos bizonyos romantikával gondolni a határon túli magyarokra – erre utal, hogy a válaszadók 72 százaléka szerint jobban őrzik a hagyományokat, de az is, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a határon túliak vallásosabbak, mint a magyarországiak. A többség (69%) elismeri, hogy a határon túliakkal kapcsolatban számos előítélet él Magyarországon, közel harmada (32%) szerint például szorgalmasabbak és törekvőbbek, mint a magyarországiak.
A felmérésből az is kitűnik, hogy a magyarországi magyarok szemében hol a legjobb, és hol a legrosszabb határon túli magyarnak lenni. A legrosszabb helyzetben a kárpátaljai magyarok vannak a többség (43%) szerint, de sokan említették az erdélyi magyarokat is (23%). A megkérdezettek 34 százaléka szerint a felvidéki magyarok helyzete a legkedvezőbb, de 23 százaléka szerint inkább a Vajdaságban élőké a legjobb.
A többség (63%) egyetért azzal, hogy a határon túliaknak előnyére válik, hogy két kultúrához is kötődnek, ahogy azzal is, hogy elsősorban szülőföldjükön kell boldogulniuk (59%).
A kettős állampolgárság megadásával a megkérdezettek 70 százaléka ért egyet, azonban a válaszadók többsége (58%) nem ért egyet azzal, hogy szavazati jogot is biztosítottak a határon túliaknak.
