Bemutatta hétfőn Ligia Deca tanügyminiszter az új oktatási törvények tervezetét. Az oktatási minisztérium honlapján külön elérhetőek a közoktatásra , valamint a felsőoktatásra vonatkozó tervezetek, tíz napig nyilvános vitára bocsátottak őket. De milyen újítások szerepelnek a törvénytervezetben?
A nyolcadikosok vizsgája nem változik, de lehet egy újdonság
A nyolcadikosok képességvizsgája nem változik, a tanulók ezután is románból, anyanyelvből és matematikából vizsgáznak.
Újítás viszont, hogy a gimnáziumok saját felvételit hirdethetnek meg azokra a szakokra, amelyeken az elmúlt időszakban magas volt a túljelentkezés. Ezt az egyes gimnáziumok önálló döntésére bíznák – mondta el a tanügyminiszter.
Hozzátette, az illető szakra a meghirdetett helyeknek csak a 60 százaléka tölthető be felvételi által, a fennmaradó 40 százalékot a képességfelmérő vizsgán elért eredmények alapján történő számítógépes elosztás dönti el. Ennek a 40 százaléknak a negyedét pedig a sajátos nevelési igényű, illetve a roma etnikumú jelentkezőknek tartják fenn a tervezet szerint.
Az érettségizők számára is készültek újdonsággal
a tervezet szerint nem csak egy, hanem két nemzetközi nyelvből kellene kompetenciavizsgát tenniük a végzős diákoknak, a kijárt órák számának megfelelően, különböző szinteken. Ezt a javaslatot a fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében tették – mondta el a tanügyminiszter.
További újítás, hogy a két idegen nyelv, a digitális kompetenciák és a szakot kiegészítő, különböző kompetenciákat felmérő vizsgákat tanév közben is le lehet majd tenni, így a nyári, illetve őszi érettségi időszakra kevesebb vizsga marad a végzősöknek.
Emellett kiegészítő vizsgát tennének kötelezővé minden végzős számára, amely a vizsgázók alapismereteit mérné fel a szaktól eltérő területen. Eszerint a humán szakosok alapműveltségét választás szerint matematikából vagy természettudományból mérik fel, a reál szakosokét pedig választás szerint történelemből, logikából, filozófiából vagy pszichológiából. Ezen a vizsgán nem adnak jegyet, csak sikeres vagy sikertelen minősítést.
A műszaki középiskolákban műszaki profilú érettségit vezetnek be – jelentette ki még a tanügyminiszter.
Újból lennének dupla szakosítások az egyetemeken
A felsőoktatásban újból lennének dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, hiszen sok tantárgy esetében jelenleg nincs elegendő humánerőforrás – magyarázta a tanügyminiszter.
A diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában és ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek. Külön fontos, hogy anyanyelven is elérhetővé válik a habilitáció az egyetemeken belül.
Az iskolai agressziót is visszaszorítanák
az új oktatási törvények tervezetével. Így például a tanulók elleni erőszakkal gyanúsított tanárok a vizsgálat ideje alatt nem mehetnek be tanítani az osztályokba, viszont bérjogosultságukat megőrzik, mert a munkához való jogtól nem foszthatják meg őket. Amennyiben pedig a pedagógust a vizsgálat nyomán vétkesnek találják, a tett súlyosságától függően akár fel is bonthatják munkaszerződését – hangsúlyozta a miniszter.
Emellett növelni szeretnék a nevelési tanácsadással foglalkozó megyei központok, illetve az iskolai tanácsadók szerepét és felelősségét, tanácsadást biztosítanának ők nem csupán az áldozatoknak, hanem az agresszoroknak is.
A tanárok képzési programokon vehetnek részt, hogy megtanulják kezelni és megelőzni az ilyen helyzeteket, de a szülőknek is szerveznek hasonló tanfolyamokat – jelentette ki a tanügyminiszter.
A törvénytervezetben az is szerepel, hogy milyen módon kell jelenteni és kezelni az illetékes intézményekkel együttműködve az iskolai agresszió különféle formáit – beleértve a zaklatást is.
Több pénzt és időt tanárnak, diáknak
A diákok számára megemelnék az iskolai ösztöndíjakat és a rendkívüli eredményeket elérő tanulók két tanévet egy iskolai év alatt járhatnának ki a törvénytervezet szerint.
Eszerint az érdemösztöndíj havi 200 lejről 450 lejre nő. A teljesítmény-ösztöndíjat kiválósági ösztöndíjnak fogják nevezni, és azok részesülnek benne, akik az országos vagy a nemzetközi tantárgyversenyeken díjazást érnek el. Az országos tantárgyversenyeken nyert díjért havi 700 lejt, a nemzetközi helyezésekért havi 1.000 lejt kapnak a diákok. Azok a diákok, akik az országos sportszövetségek által szervezett olimpiai sportágakban érmet nyernek, érdemösztöndíjat kapnak – számolt be a tanügyminiszter.
A tanárok kezdő fizetése a bruttó átlagbér szintjéről indul, az előírást az oktatási törvénybe is belefoglalták, és megvan a politikai támogatás a gyakorlatba ültetéséhez – magyarázta a tanügyminiszter, hozzátéve, így szeretnék a pedagógusi pályára vonzani az egyetemet frissen végzetteket.
Javasolják továbbá a 15 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező pedagógusok munkanormájának csökkentését, és a nyugdíjba vonuló tanárok két alapfizetésnek megfelelő prémiumot kapnának egyéni munkaszerződésük megszűnésekor.
A tervezetben még egy iskolai prémium alap létrehozása is szerepelt, amellyel azokat a pedagógusokat lehet motiválni, akik társaikhoz képest több feladatot vállalnak az intézményben. Ez az alap az intézményi bérköltség 2 százalékát teszi ki. Továbbá, a többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan külön óraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében.
Emellett az új törvénytervezet szerint az iskolák, intézmények közötti együttműködés támogatására konzorciumi partnerségek jöhetnek létre, amelyek a normatív finanszírozás 25 százalékos emelkedését eredményezhetik azok számára, akik ezt az együttműködést szerződésben vállalják.
Tanítónő csak egyetemmel
Eddig az elemi osztályokban tanító pedagógusok képzése a középiskolában zajlott, az új törvény tervezete szerint bevonják a folyamatba az egyetemeket is, „a tanítás ugyanis olyan szakma, amely felsőfokú végzettséget igényel” – nyomatékosította a tanügyminiszter.
A tervek szerint változik a didaktikai mesterképzés is. Ennek valamennyi résztvevője a bruttó átlagbérnek megfelelő összegű havi ösztöndíjban részesül, függetlenül attól, hogy korábban vett-e már részt más mesterképzésen – ismertette még a tanügyminiszter.
A kisebbségeket sem felednék
A javaslat szerint a minisztériumnak egy külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára. Ez magába foglalná a korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, illetve román nyelvű táborok, valamint cserediák programok megszervezését.
Továbbá ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást, ez biztonságba helyezné a szórvány, illetve a vidéki kisiskolákat a tervezet előírói szerint.
Emellett a tanügyi rendszeren belül működő önálló intézmények, mint például a kisebbségi pedagógusképző központ finanszírozását is teljes egészében központi finanszírozás alá rendeli a törvénytervezet, eddig ugyanis csak részleges finanszírozás volt. Az oktatáskutató intézet, valamint a vizsgatételeket előkészítő tanács esetében pedig kötelezően működnie kell egy kisebbségi részlegnek is.
A hétfői sajtótájékoztatón Ligia Deca tanügyminiszter elmondta, az új oktatási törvények tervezetét nem bocsátják újabb közvitára a tíz nap lejárta után. Azt szeretnék ugyanis, hogy a március 6-a és 10-e közötti héten az érintett minisztériumok jóváhagyják, majd a kormány is elfogadja a projekteket, melyek ezután a parlament elé kerülnek, ahol szintén vitára bocsátják őket – jelentette ki.
