Egy héttel a földrengés után is zajlik a mentés a törökországi földrengés sújtotta övezetekben. A román csapatok sem térnek még haza, és szombaton elindult az első román segélyszállítmány. Közben a török társadalomban keresik a felelősöket a túl sok összeomlott épületért.
Fotó: VOA Türkce
A február 6-án bekövetkezett katasztrófának több mint 30 ezer halálos áldozata van már: Törökországból 29.605 személy vesztette életét, a szomszédos Szíriából pedig 3.775-ről tudnak a hatóságok – számolt be hétfőn az MTI a török katasztrófavédelmi hatóságra (AFAD) hivatkozva. A CNN információi szerint vasárnap estére már meghaladta a 34 ezret a halottak száma.
A túlélők közül 148 ezer embert szállítottak át a leginkább érintett – 13,5 milliós lakosságú – Hatay tartományból más tartományokba, miután lakhatatlanná váltak az épületek. A hatóságok arra figyelmeztették a térségben élőket, hogy legalább egy hónapig ne menjenek vissza házaikba, mivel akár egy 6,5-ös erősségű utórengés is előfordulhat.
Nem ez az egyetlen veszélyforrás
Megszaporodtak a bűncselekmények a földrengés sújtotta helyeken, Bekir Bozdag török egészségügyi miniszter szerint csak vasárnap óta 57 embert tartóztattak le a térségben zajló fosztogatás miatt.
Te tudod, mit kell tenned földrengéskor?
A rendbontás a mentést is befolyásolja, a német mentőcsapatok szombaton “biztonsági okokból” felfüggesztették mentőakcióikat, korábban az osztrák katasztrófaelhárító egységek tagjai is leállították mentési tevékenységüket, szintén arra hivatkozva.
A két romániai kereső- és mentőegység (RO-USAR) tagjai is dolgoznak olyan területen, ahol a török csendőrségre is szükség van, “de nem tevődik fel a kivonulás kérdése, sőt kérték tőlünk, hogy még maradjunk egy ideig. (…) Csapataink addig maradnak ott, amíg közlik velünk, hogy véget ért a keresési-mentési fázis, és akkor rögtön hazahozzuk őket” – fejtette ki Raed Arafat, az országos katasztrófavédelmi hatóság vezetője.
A román csapatok szinte naponta számolnak be megmentett életekről. A román csapatok legutóbb február 12-én mentettek ki élve egy férfit egy hatemeletes épület romjai alul, ami a földrengéskor teljesen összeomlott – olvasható az Agerpres hírügynökség oldalán.
A török katasztrófavédelmi ügynökség szerint a török szervezetek több mint 32 ezer tagja vesz részt a segélyezési műveletekben. Hozzájuk csatlakozott 8294 külföldi mentő, köztük a romániai és magyarországi egységek.
Elindultak a segélyek
Románia két vonatot küld menedéknyújtáshoz szükséges eszközökkel Törökországba: az első vonat 1200 sátrat, 8000 takarót, matracot, párnát, ágyneműt és egyéb felszerelést szállít, a második szerelvényre maradt 800 sátor és a felszerelés többi része – számolt be még Arafat az Agerpres szerint.
A február 11-én útnak indított tehervonat 13-ára virradó éjszaka érkezett meg, a hétfői nap folyamán pedig elindult Bukarestből a második segélyszállítmányt szállító vonat is – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Az Európai Bizottság az uniós polgári védelmi mechanizmus révén kérte Romániát, hogy az ország területén lévő rescEU tartalékból biztosítson Törökországnak és Szíriának menedéknyújtáshoz szükséges eszközöket. Utóbbinak 6000 zöldségkonzervet, 100 sátrat, 400 ágyat, matracokat, takarókat, hálózsákokat, bélelt ruhákat, sapkákat, bakancsokat, harisnyákat, 200 lámpást tartalmazó szállítmány biztosítanak, mintegy 2 millió lej értékben.
A WHO szombaton közölte, hogy a földrengés közel 26 millió embert érintett, és 42,8 millió dolláros adományt kért az azonnali egészségügyi szükségletek finanszírozására. Az ENSZ figyelmeztetett, hogy legalább 870 000 embernek van sürgős szüksége meleg ételre Törökországban és Szíriában. Egyedül Szíriában jelenleg 5,3 millió emberről feltételezik, hogy hajléktalanná vált.
Ki felel?
Törökország megígérte, hogy alaposan kivizsgál mindenkit, akit azzal gyanúsítanak, hogy felelős az épületösszeomlásokért – írta vasárnap a Maszol a Reuters hírügynökségre hivatkozva. Murat Kurum környezetvédelmi miniszter szerint a régióban 24 921 épület dőlt össze vagy rongálódott meg súlyosan a rengésben.
Fuat Oktay alelnök bejelentette, hogy eddig 131 gyanúsítottat azonosítottak, akik felelősek többezer épület egy részének összeomlásáért. „Közülük 113-nak már kiadták az őrizetbe vételi parancsot” – mondta Oktay az ankarai katasztrófavédelmi koordinációs központban tartott tájékoztatón.
Elmondta, az igazságügyi minisztérium földrengés okozta bűncselekményeket vizsgáló hivatalokat hozott létre az érintett területeken lévő tartományokban, hogy kivizsgálják a halálesetek és sérülések eseteit.
Az ellenzéki pártok ugyanakkor azzal vádolják Recep Tayyip Erdogan elnök kormányát, hogy nem tartatja be az építési szabályokat, és hogy rosszul költötte el az 1999-es utolsó nagy földrengés után kivetett különadókból származó pénzt, amelyet az épületek megerősítésére szántak.
A török katasztrófavédelmi hatóság (AFAD) közlése szerint a két legerősebb földrengés ereje 500 atombombával ért fel, azóta 2412 utórengést regisztráltak. Az első Gaziantep városától 34 kilométerre nyugatra pattant ki, helyi idő szerint 04:17-kor, legnagyobb intenzitása a Mercalli-skála szerint XI-es, azaz extrém, erőssége pedig 7,8 volt a Richert-skálán (az 1977-es bukaresti földrengés 7,7-es fokozatú volt). Ez a rengés – az 1939-es erzincani földrengéssel együtt − a legerősebb volt, ami Törökországot érintette az újkorban. A második erőteljes földrengés Kahramanmaraş település környékén történt kilenc órával később (helyi idő szerint 13:24-kor), erőssége 7,5-ös volt, intenzitása pedig szintén IX-es jelölésű.