Bővíti az alkalmazottakat megillető jogok körét egy törvénytervezet, amelyet kedden fogadott el döntő fórumként a képviselőház, írják az Agerpres hírügynökség weboldalán.
A kedden megszavazott jogszabály értelmében a munkavállalónak joga van arra, hogy kérje áthelyezését egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, hogy letöltötte a próbaidejét, és legalább hat hónapig ugyanazon munkáltatónál dolgozott. A munkáltató köteles a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban válaszolni, a döntés megindoklásával.
Egy másik módosítás értelmében az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot kiadni az alkalmazott súlyos egészségi állapotban lévő hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy gondozása vagy támogatása céljából. A gondozási szabadság időtartama további jogszabályokkal vagy a kollektív munkaszerződéssel meghosszabbítható. A gondozási szabadság nem levonható a pihenőszabadságból, viszont beleszámolják a szakmai és szolgálati viszony idejébe, és – erre az időszakra – a szociális egészségbiztosítási rendszerben járulékfizetés nélkül biztosítottak. Azok a munkáltatók, akik megtagadják ezt a jogot a gondozási szabadságra jogosult munkavállalótól, 4000 és 8000 lej közötti bírsággal büntethetők.
További módosítás, hogy az alkalmazott legtöbb tíz napot hiányozhat a munkahelyéről előre nem látott sürgősségi helyzet, betegség, baleset esetén, amelyek elengedhetetlenné teszik jelenlétét. Az alkalmazottnak utólag be kell pótolnia a hiányzást, ennek módjáról közösen egyeznek meg a munkaadóval.
Az is új, hogy az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles legalább tíznapos apasági szabadságra engedni az alkalmazottat minden gyermeke születésekor (régebb csak az elsőszülöttnél járt – szerk.). Ez a szakmai és a munkahelyi szolgálat idejétől függetlenül jár, a szabadság idejét pedig beleszámítják a „régiségbe”. A jog megtagadása ebben az esetben is 4000 és 8000 lej közötti összeggel büntethető.
A képviselők a közigazgatási törvénykönyvön is módosítottak. Az egyik ilyen módosítás értelmében a köztisztviselők is dolgozhatnak havonta legtöbb öt napot távmunkában, amennyiben 11 évesnél kisebb gyerekük van, valamely hozzátartozójukat gondozzák, egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy bemenjenek munkahelyükre, vagy olyan feladatot látnak el, amelyet az intézményvezető megítélése szerint távmunkában is lehet végezni. A közintézmények vezetői ezen kívül írásban rendelkezhetnek a rugalmas munkaidő további formáiról.
Tilos elbocsátani a munkavállalót amiatt, hogy
él bizonyos jogaival, ideértve: a munkahelyről való tájékoztatáshoz való jogot, a különböző helyeken való munkavégzés lehetőségével, a beosztással, munkaköri leírással, munkavégzés és pihenőszabadság időtartamával, az alapbérrel, munkafeltételekkel, próbaidővel, esélyegyenlőséggel, munkahelyi méltósággal és biztonsággal, a szakképzéshez való hozzáféréssel, a kollektív elbocsátás esetén nyújtott védelemmel kapcsolatos jogokat, illetve valamely szakszervezethez való csatlakozás vagy szakszervezet alapításának jogát.
Nem bocsátható el az alkalmazott az apasági szabadság vagy a gondozási szabadság ideje alatt, és abban az időszakban sem, amikor váratlan, sürgősségi helyzet, családon belül bekövetkezett betegség vagy baleset miatt hiányzik a munkahelyéről.
A munkáltató köteles az alkalmazott első munkanapján tudomására hozni a belső szabályzatot, és ennek teljesítését bizonyítania is kell – áll még az elfogadott törvénytervezetben.
