Az utóbbi hetekben többen jelezték a közösségi oldalakon az örökzöld puszpáng – vagy inkább bukszusként ismert növény – megbetegedését, amit valami ismeretlen hernyó okozhatott. A “lakodalmi barack” sütemény elengedhetetlen kelléke, a labirintusok és parkok kedvenc cserjéje veszélyben van.
Teljesen lerágott, leveleitől lecsupaszított növények fényképeit osztották meg egymással az aggodalmaskodók, hogy felhívják a figyelmet a puszpángmoly pusztítására.
Fotó: Kovács Enikő
Mi lehet ez a titokzatos, csimasznak mondott kártevő, amiről még idáig nem hallottunk? Valóban ennyire kártékony, nem tudunk ellene védekezni, vagy, ha már észrevettük, akkor meg tudjuk megmenteni kedvenc növényünket?
Ha nagymértékű molyinvázióról van szó, akkor arról a székelyudvarhelyi kertészetek, növényvédő szereket forgalmazó cégek kell, hogy tudjanak. Jól sejtettük.
Selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis)
A kártevő Ázsiából került Európába, először Németországban jelent meg, Magyarországon 2011-ben gyűjtötték az első példányt. Romániában 2010-ben figyelték meg Bukarest környékén, azóta már az ország több részén is jelen van. A puszpángmolyok petéket raknak a bukszus leveleire, a petéből kikelő hernyók az igazi kártevők, megeszik a leveleket. Később, leveleket gyűjtve maguk köré, bábozódnak, amiből kikelnek a molylepkék.
Cseresnyés Csaba kertészmérnök, egy növényvédelmi szerekkel foglalkozó kisbolt tulajdonosa nyomban bólogat, amint szóba hozom a puszpángot és a bukszust. Elmondása szerint már egy éve tudomása volt az új kártevő megjelenéséről, de
tömegesen az utóbbi hetekben rohamozták meg az üzletét a selyemfényű puszpángmoly miatt.
Valójában egy olyan hozzánk behurcolt kártevő molyról beszélünk, amelyik idáig a puszpángot támadta, hátsó levelére petéket rakott, amik kikeltük után, hernyóként elfogyasztják, szétrágják a növényt – figyelmeztet.
A szakember tudomása szerint a molyt Ázsiából hozták Európa területére, elsőként Németországban mutatták ki jelenlétét. Az állatnak tetszett a klíma, ezért nagy ütemben szaporodott, 2011-ben már Magyarországon, Sopron környékén is megfigyelték. Nagykárolyi kollégái 3-4 éve beszélnek róla, de nálunk csak idéntől kezdett először nagyobb pusztításba.
Cseresnyés Csaba
– A héten voltam Gyergyóalfaluban, még gyönyörű zöldek a bukszusok. Hidegebb az éghajlat, nincsenek elszaporodva ott – utal mondatával arra, hogy még Gyergyó térségében nem jelent meg puszpángmoly.
Márton József kertészmérnök, az egyik kertépítéssel, díszcserjékkel foglalkozó székelyudvarhelyi vállalkozás vezetője két hete találkozott itthon a puszpáng mollyal. Tibódban, kertépítéssel voltak elfoglalva, amikor valaki kérte, nézze meg a bukszusát, mert valami van vele. Mikor közelebb ment a növényhez, az mozgott a hernyóktól. A kertészetük Lövétén található, ott még nem jelentkezett a kártevő, de Csíkszereda környékén sem hallottak róla.
Tíz éve ismerte meg a kártevőt, amikor kertészetet vezetett Magyarországon. Régóta téma szakmai körökben a moly által okozott betegség, de ezidáig azon véleményen voltak a szakemberek, hogy a hűvösebb klíma miatt nem fog szaporodni, terjeszkedni. Nem így lett.
Márton József
– Azt mondják, hogy Ázsiában, ahol őshonos, öt alkalommal szaporodik, nálunk csak háromszor. De ha ilyen gyorsan szaporodik a környékünkön, akkor valószínűleg jól érzi magát, minden adott neki – fejtegeti a szakember.
Az itthon ismert, hasonló kártevők közül a selyemhernyót említi Cseresnyés Csaba, amit az idősebbek talán ismernek, még talán etették is eperfa levéllel. A káposztalepkének egyetlen nemzedéke van, de ezek csak keresztesvirágúakkal foglalkoznak.
Mit tegyünk, ha baj van?
Természetes ellensége a puszpángmolynak, mint minden ilyen hasonló kártevőnek, a madarak lennének, csak ebben az esetben nehezebb a dolguk, mivel nem férnek hozzá a bukszus sűrű ágazata miatt – mondja Csaba.
Figyeljük a növényt, vegyszeres védekezéssel (kétféle szer kombinálásával) előzzük meg a kártevő megjelenését. Sajnos, az a tapasztalat, hogy a második kezelés már nem annyira hatásos – mondják a visszatérő vásárlók az üzletben. Ez azzal is magyarázható, hogy nem végeztünk alapos permetezést, nem húztuk szét az ágakat, így nem jutott mindenhova a szerből.
Be kell nézni a növény belsejébe – ajánlja József. A levelek hátoldalán kezdenek rágni először a hernyók, ekkor a növényen csak a színváltást látjuk, két nap múlva pedig már nem lesz levél sem. – Az egyik ismerősöm 20 éve ültette el kertjében a bukszust, idén már két méteres volt, amikor megtámadta a puszpángmoly. Két nap alatt teljesen tönkretette.
A kontakt növényvédő szerek a növény felületén fejtik ki hatásukat, míg a szisztematikus, vagy felszívódó szerek a növény szöveteibe, vagy nedvkeringésébe jutva nyújtanak védelmet.
Mivel legalább három nemzedéke van térségünkben ennek a kártevőnek, ez azt jelenti, hogy többször is meg kell ismételni a kezelést. Szokták ajánlani a vegyszeres kezelés mellett a tapadásfokozó szereket, hogy több ideig maradjon a szer a beteg növényen.
Van egy másik hátránya is a kései beavatkozásnak: ha már alig van levele a bukszusnak, akkor nem lesz ami felszívja a vegyszert, így a kezelés hatástalan marad. Egy kezelés átlagosan tizenöt lejbe kerül, amiben kétféle szer, és tapadásfokozó is benne van.
József szerint
túl nagy a felhajtás az új kártevő körül.
Ez talán annak is köszönhető, hogy nem ismerjük még annyira, és gyorsan, látványos pusztítást végez.
A legfontosabb a megelőzés, nem csak a bukszust illetően, hanem minden egyéb növénynél is. Ápoljuk, foglalkozzunk a növénnyel, ellenőrizzük a belsejét – ajánlja a szakember –, mert külsőleg nem biztos, hogy észrevesszük a lerakott petéket. Ha gond van, akkor sérült részeket távolítsuk el, égessük el. A beteg növényt vágjuk vissza, permetezzük le kontakt és felszívódó szerrel, és gondoskodjunk a tápanyagellátásról, ne csak a locsolásáról.
